Magyarországon az utóbbi 10 évben rohamosan nőtt a diótermő terület, de ennek oka nem elsősorban az, hogy a meglévő termelők jelentős mértékben bővítették volna az ültetvényeiket, hanem az, hogy a dió igen bőkezűen támogatott kultúra
- fogalmazott az Agrárszektornak a FruitVeb. Az intenzíven növekvő terület ellenére a modern, árutermelő, különösen az öntözött ültetvények aránya messze elmarad a bővülés ütemétől: összesen 1500 hektár árutermelő ültetvény található, a többi szórványként vagy házi kerti gyümölcsösként van nyilvántartva. Az öntözött árutermelő ültetvények alapterülete nem haladja meg a 400 hektárt, ami az utóbbi időszak aszályos időjárási viszonyai között döntően befolyásolja az országos termésmennyiséget és minőséget. Míg a modern ültetvényekben, korszerű fajtákkal kedvező években akár 4-5 tonna/ha (héjas) dió is terem, addig az országos átlag nem éri el az 1 tonna/ha hozamot; korszerű ültetvények nélkül ez a szám mindössze 300 kg/ha körülire esik vissza.
A KSH szerint 2022-ben 6,45 ezer tonna dió termett, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, tavaly viszont csak 5500 tonna körül takarítottak be.
Nagyon úgy tűnik, hogy az idén megfelelő minőségű dióból nincs elegendő az országban ahhoz, hogy az igényeket a teljes szezonban fedezni lehessen, ami egyben azt is jelentheti, hogy hazai termésű dióból a karácsonyi igényekre talán még futja, de már most is erősen keresleti piac alakult ki.
- világított rá a FruitVeb.
Horror árak a magyar piacokon: ennyibe kerül egy kiló dió
Jelentősen csökkent a magyar dióexport
Az elmúlt években a dióbél külkereskedelmi egyenlege negatívba fordult. Az import 692 tonnára, mely 34 százalékos csökkenést jelent és 45 százalékkal 1,1 milliárd forintra csökkent a vizsgált időszakban, ebből több mint 60 százalék Ukrajnából. A magyar dióbélexport volumene 46 százalékkal 146 tonnára csökkent, értéke 51 százalékkal 306,6 millió forintra esett vissza. A meghatározó exportpiacnak számító Egyesült Királyságba 62,2 tonna, amely 55 százalékkal kevesebb, Romániába 29,3 tonna, szintén 55 százalékkal kevesebb dióbél került 2023 első tizenegy hónapjában.
Ukrajna esetében fontos, hogy leginkább a kérdéses minőség az az ok, ami miatt ezeket a tételeket Nyugat-Európában, különösen a német és az osztrák piacokon nagyon nehezen lehet forgalmazni. Ennek legfőbb oka, hogy az ukrán diótermő terület több mint 70 százalékát kiskertek, házi kertek adják, ahol semmilyen növényvédelmet nem kapnak a zömmel helyi fajtákból, magoncokból kinevelt fák. A milliónyi kistermelőtől apránként összevásárolgatott tételek egyöntetű minőségét lehetetlen garantálni
- közölte a FruitVeb. Az ukrán diótermő ültetvények többsége Vinnyica régióban található, Kijevtől 250 km-re délkeletre. Itt nincs szükség öntözésre, az időjárás pedig kedvezőbb, mint az északi vagy déli területeken. Bár a háború során szórványos rakétatámadások érték a térséget, komoly harci események nem történtek, így az ültetvényeket továbbra is művelik. Az ukrán dióexport októberben indul, és májusig tart, amikor megjelenik a déli féltekéről érkező friss áru.
A KSH adatai szerint a héjas dió külkereskedelmi egyenlege továbbra is pozitív Magyarországon, bár az export csökkent az elmúlt években.
2023 januárja és novembere között a kivitel volumene 63 százalékkal 248,7 tonnára, értéke pedig 65 százalékkal 238,8 millió forintra esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A fő exportcél Németország volt, ahová 82,4 tonnát szállítottak. Az import továbbra is jelentéktelen, mindössze 6,4 tonna volt ugyanezen időszakban. A magyar diópiac 2006 és 2019 között dinamikus növekedést mutatott, ám azóta a kereslet megtorpant. Hazánk az évi 5500-6500 tonnás terméssel továbbra is a diótermelő országok sereghajtói közé tartozik. Eközben Kína, amely korábban nettó importőr volt, mára a világ vezető diótermelőjévé vált, éves szinten mintegy 1,4 millió tonnás terméssel. A globális diópiacon idén is az előző évhez hasonló termés várható, bár az ausztrál és kaliforniai ültetvényeket sújtó szárazság 10-15 százalékos csökkenést eredményezhet. Magyarországon a dió exportja – legyen az héjas dió vagy dióbél – továbbra is folyamatosan mérséklődik.
Elképesztő, mennyit költöttünk erre az élelmiszerre
A héjas dió piaca az elmúlt időszakban átalakult, az apróbb és olcsóbb diót keresik a fogyasztók, ami a multik terjeszkedésének tudható be, a nagy méretű diókat – 34 mm felett – ugyanis nem tudják kis kiszerelésbe csomagolni. A magyar fajták azonban jellemzően nagyobb méretűek, nem ritka a 36-40 mm-es méret sem, amit az áruházláncok elsősorban lédig formában tudnak beemelni a kínálatba, a nagybani piacokon pedig 5-10 kg-s kiszerelésben értékesíthető
- fogalmazott a szakmaközi szervezet. Az AKI PÁIR adatai szerint, a Budapesti Nagybani piacon a 47. héten 3800 forintért lehetett megvásárolni egy kilogramm hazai diót, az import terméket pedig 3700 forintért kínálják. A vidéki nagybani piacokon az import termést 3700 forintért árulják kilónként. A hazánkból származó diót 4998-5500 forintért vásárolhatjuk meg kilónként, míg a vidéki fogyasztói piacokon 4000-4800 forint körül tudunk megvásárolni 1 kilogramm diót. Az ismertebb szupermarketek polcain 4000-6000 forint körüli árakon kínálják a diót napjainkban.
Nem volt könnyű az idei év sem a termelőknek
Az idei évben az ültetvények nagy része elkerülte a tavaszi fagyokat, ám a bőséges májusi csapadék komoly növényvédelmi kihívásokat okozott. Még a legfelkészültebb termelők is csak részleges megoldásokat találtak, különösen a baktériumos és gombás betegségek ellen. Az ezt követő két hónapos nyári aszály tovább rontotta a helyzetet, kiemelve az öntözés fontosságát, így a termés jócskán elmarad egy átlagos év hozamától – a minőségi problémákról nem is beszélve.
Hiába van egyre több ilyen ültetvény itthon: sok fán alig van termés
A dióburok-fúrólégy elleni védekezés a nagyüzemekben már nem okoz problémát, kidolgozott növényvédelmi protokoll áll rendelkezésre, viszont a kisüzemeket, háztáji diófákat lehetetlen megvédeni a kártevőtől.
A nagyüzemekben alkalmazott módszer lényege, hogy a táplálkozási időszakban odacsalják, és a megfelelő készítménnyel „megetetik” a legyeket, így számuk egy nagyobb térségben jelentősen meggyérül - kisüzemben ez a védekezés nem alkalmazható hatékonyan
- fogalmazott a terméktanács. Hozzátették:
Korszerű ültetvényeket tekintve a diótermelés igenis jövedelmező, de a támogatások elnyeréséért telepített, nem profin gondozott ültetvények messze nem érik el ezt a szintet, soha nem is fogják – és nem is ezért telepítették ezeket. Mindez azt eredményezi, hogy hektikus, előre nem tervezhető piaci viszonyok alakulhatnak ki, ahol jó években váratlanul nagy termés jelenhet meg a piacokon, de inkább az a jellemző, hogy a telepítési támogatások formájában kiadott összegek soha nem fognak megtérülni, pláne az utóbbi évek időjárási körülményei között. A profin termelő, bejáratott értékesítési csatornákkal rendelkező gazdák, integrátorok képesek lehetnek növekedni vagy túlélni ezek között a viszonyok között is, de az ő helyzetük is nehezebbé válik a tervezhetőség terén.
