Az AKI adataiból kiderült, hogy az Európai Unió termelése 7 százalékkal 150 ezer tonnára csökkent 2024- ben: Romániában a diótermés 3 százalékkal 58 ezer tonnára csökkent, ugyanakkor Franciaországban 12 százalékkal 35 ezer tonnára, Olaszországban 44 százalékkal 18,5 ezer tonnára, Spanyolországban 7 százalékkal 16 ezer tonnára emelkedett 2024-ben az egy évvel korábbihoz képest. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió dió-külkereskedelmi egyenlege negatív. A dióbél importja 34 százalékkal 115,3 ezer tonnára nőtt 2024 első tizenegy hónapjában az előző év azonos periódusához képest.
Új támogatás jön a magyar termelőknek: 25 milliárdot osztanak szét
Dióbélből a legnagyobb beszállító az USA, ahonnan 35 százalékkal több, 66,7 ezer tonna termék érkezett. Chilétől 2 százalékkal több (18,4 ezer tonna), Ukrajnától 80 százalékkal több (17,3 ezer tonna) dióbelet vásárolt a közösség ugyanekkor. A héjas dió importja 45 százalékkal 46,1 ezer tonnára emelkedett. A héjas dió vezető beszállítója szintén az USA, ahonnan
- 77 százalékkal 25,4 ezer tonnára,
- Chiléből 1 százalékkal 13,3 ezer tonnára,
- Argentínából 56 százalékkal 4,4 ezer tonnára,
- illetve Ukrajnából 379 százalékkal 1,0 ezer tonnára nőtt a behozatal.
Így állunk itthon diófronton
Lapunk nemrégiben beszámolt arról, hogy a magyarországi diótermelés az utóbbi évek során rengeteg nehézséget élt meg. Az ágazat egyszerre kellett felvegye a versenyt az olcsóbb importtermékekkel, az időjárási viszontagságok miatti csökkenő terméssel, valamint olyan kártevőkkel, amelyek megjelenése jelentősen rontott a korábban elérhető magyar dió mennyiségén. A fogyasztók főleg a dió árának emelkedése miatt változtattak korábbi szokásaikon, kevesebbet vásároltak belőle, vagy alternatív, helyettesítő terméket választottak.
Fontos hírek jöttek az itthon kapható dióról: erre számíthatnak a magyarok
A magyarországi éves termelés átlagosan 7 ezer tonna diót képes produkálni, de egyes jobb években elérheti ez az érték a 10 ezer tonnát is. A 2019-2023 közötti négy évben az átlag évi 6,9 ezer tonna dió volt, melynek jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy vármegyékben termett meg. Ebben a három megyében összpontosul a hazai dió-termőterületek nagy része, a teljes országos érték több mint 60%-a. A szabolcsi diófélék közül minőségében és hozamában is kiemelkedik a „Milotai 10” fajta, amely hazai nemesítés eredményeként jött lére.
A KSH adatai szerint hazánkban a dió termőterülete 9,7 ezer hektár, amivel a harmadik legnagyobb területű gyümölcskultúra Magyarországon. A dió 2023. évi termése 5,5 ezer tonna volt, ami 15 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. Szakértők szerint a bőséges májusi csapadék, a növényegészségügyi problémák és a nyári aszály miatt 2024-ben kevesebb dió termett, mint az előző évben. A KSH adataiból kiderült, hogy Magyarországon a dióbél importjának mennyisége 1168 tonnára (+69 százalék), értéke 1,86 milliárd forintra (+68 százaléka) nőtt 2024. január és november között az előző év azonos időszakához képest.
Ez a dió árasztotta el a piacokat: kiszorítja a magyar árut is
- A dióbélexport volumenében 207 tonnára (+39 százalék), értékben 484,8 millió forintra (+54 százalék) nőtt ugyanekkor.
- A héjas dió importált mennyisége 8,7 tonnáról 182 tonnára, értéke 17 millió forintról 192 millió forintra emelkedett egy év alatt.
- A héjas dió kivitele volumenében 84,8 tonnára (-66 százalék), értéke 91,9 millió forintra (-62 százalék) csökkent ugyanekkor.
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a 2024-ben betakarított hazai dióbelet 5 százalékkal magasabb (3692 forint/kilogramm) áron értékesítették a 2024. 40. hét és a 2025. 2. hét között az előző év azonos időszakához képest. Az import dióbelet a belföldinél alacsonyabb, 3656 forint/ kilogramm (+11 százalék) átlagáron kínálták ugyanekkor. A 3. és a 6. hét között 3488 forint/kilogramm (-2 százalék) átlagáron kínálták az import terméket.
Piaci kereslet egyébként van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből: a chilei, az ausztrál, a francia és a kínai dió térnyerése miatt fokozatosan kiszorul a kínálatból. Exportpozíciónk javításához rövid időn belül növelni kellene az üzemi termésátlagokat. A termesztés hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen a termesztéstechnológia fejlesztése, a művelési rendszer korszerűsítése, elsősorban jobban kezelhető, termőrészekkel végig berakodott koronaforma kialakítása, mellyel a növényvédelem problémái is - az egyébként jellemző sűrű koronában - problémamentesen megoldhatóak lennének.
