A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Környezeti, Vízgazdálkodási és Fenntarthatósági Osztálya, valamint Biomassza Alapú Gazdaságok Alosztálya közös ülést tartott Dunaharasztiban. Az esemény célja az agrárium fenntarthatósági kihívásainak és innovációs lehetőségeinek megvitatása volt, különös tekintettel a vízgazdálkodásra, a biomassza alapú gazdálkodásra és a zöld támogatásokra - írja közleményében a NAK. A fenntarthatóság három alappillére a környezetvédelem, a társadalmi jólét és a gazdasági stabilitás. A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok nemcsak a környezeti egyensúly fenntartásában játszanak kulcsszerepet, hanem hozzájárulnak a vidéki közösségek életminőségének javításához és az ország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez is.

Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) és az Ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) pályázatok nemcsak a fenntarthatóságot támogatják, hanem a magyar gazdák versenyképességét is növelik. A pályázatok komplexitása miatt azonban elengedhetetlen az érthető és lényegre törő tájékoztatás. A digitális megoldások fejlesztése és az információ elérhetőségének javítása a kamara egyik kiemelt célja, hogy a gazdák minél sikeresebben élhessenek a támogatási lehetőségekkel.

A Közös Agrárpolitikában 2025-től módosulnak a HMKÁ előírásai, illetve a támogatási rendszer, ennek célja a fenntarthatósági gyakorlatok további erősítése. A NAK-nál létrehozott Zöld Támogató Egység (ZTE) kiemelt feladata a termelők támogatása a KAP Stratégiai Terv zöld beavatkozásainak megvalósításában. A ZTE - a KAP-hálózat részeként - elősegíti a fenntarthatósági intézkedéseket, támogatja a tudásmegosztást, és zöld szakértői hálózatot épít ki. E hálózat célja, hogy a gazdálkodók és a szakemberek naprakész információkhoz jussanak egy központi tudásbázison és rendszeres képzéseken keresztül.

A ZTE tevékenységeinek középpontjában a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok népszerűsítése áll, beleértve a regeneratív gazdálkodást, az ökogazdálkodást és a természetközeli erdészeti intézkedéseket. A tudástartalmak fejlesztése és bemutató rendezvények szervezése, a jó gyakorlatok megosztása segíti a gazdák, a szakértők és a döntéshozók együttműködését, hatékonyabban elérhetővé teszi a környezeti fenntarthatósági célokat.