Áder János, volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián elmondta, hogy a klímaváltozás egyik legjelentősebb kihívása a növekvő népesség és a csökkenő természeti erőforrások közötti egyensúly fenntartása. Az elmúlt száz év során a Föld népessége négyszeresére nőtt, és 2050-re további kétmilliárd emberrel gyarapodhatunk, ami komoly terhet ró a mezőgazdaságra. Míg a népesség növekedésével párhuzamosan a vízfogyasztás kétszer, az energiaigény pedig háromszor gyorsabban nő, az édesvízforrások mennyisége jelentősen csökkent: míg 1900-ban fejenként 13 ezer köbméter volt az édesvíz elérhetősége, ma ez csupán 5500 köbméter - fejtette ki előadásában.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a világ lakosságának fele vízhiányos régióban élhet, ami súlyos következményekkel járhat a mezőgazdaságra nézve.
Spanyolország például már most küzd víztározóinak alacsony feltöltöttségével, és Indiában a kutak egyharmada néhány éven belül kiszáradhat. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy sok helyen, például Indiában, az öntözés technológiája elavult, és nincs állami koordináció a vízkészletek használatára.
A talaj minőségének romlása szintén aggasztó
- fogalmazott Áder János. A FAO adataira hivatkozva kitért arra, hogy évente 12 millió hektár termőföld veszik el talajerózió vagy degradáció miatt, ami egy Olaszország méretű területnek felel meg. Emellett az energiafogyasztás növekedése és az ebből fakadó szén-dioxid-kibocsátás tovább gyorsítja a felmelegedést, amely szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet. A kuratóriumi elnök elmondta, hogy a Kárpát-medencében különösen súlyosak a klímaváltozás hatásai. A csapadék egyenetlen eloszlása pedig egyszerre eredményezhet belvizet és aszályt, növelve a mezőgazdaság költségeit és kockázatait. A klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében elengedhetetlen az öntözési rendszerek korszerűsítése, a vízfelhasználás szabályozása és a talajmegőrzés hatékonyabb gyakorlata – ismertette, hozzátette:
Ha gyorsabban fogy a víz alólunk, mint ahogy a természet pótolja, komoly veszélyekkel nézünk szembe.
Áder János elmondta, hogy a klímaváltozást nem tudjuk megállítani, és azok súlyos hatásai elkerülhetetlenek. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a földfelszíni hőmérséklet és a szén-dioxid-szint, ami szélsőséges időjárási viszonyokat, vízválságot, valamint invazív fajok terjedését eredményezt, amelyek gazdasági és egészégügyi problémákat is jelentenek. Kitért a talajok túlzott terhelésére, mellyel az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok átgondolását hangsúlyozta, A talajok túlzott terhelése és minőségük romlása szintén komoly kihívás, amit az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, például a túlzott szántás, tovább súlyosbítanak.
Ismertette, hogy B-tervként a gazdáknak érdemes lenne a kukorica helyett más, szárazságtűrő fajtákra koncentrálni, hiszen a klímaváltozás következményeként a 2022-es aszályos évhez hasonló időszakok gyakoribbá válhatnak.
Áder János egy beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsfontosságú a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából. Az alkalmazkodásról szólva Charles Darwin gondolatát idézte:
Nem a legerősebb vagy a legintelligensebb faj marad fenn, hanem az, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz.
