Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa a témához kapcsolódó előadásában arról beszélt, hogy a napraforgó termőterülete a változó időjárás ellenére is nőtt az elmúlt időszakban, népszerűsége pedig Magyarországon is folyamatosan nő. Tudni kell azonban azt, hogy termesztését tekintve a legfőbb limitáló tényező a víz, így ha ez a paraméter nincs rendben, akkor nem lesz sikeres a kultúra. Emellett természetesen az sem mindegy, hogy hogyan választják meg a gazdák a megfelelő hibridet.
Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet kutatási igazgatója a témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésben kiemelte, a növényolajok ára felfelé menetel, azaz a repcében és a napraforgóban egyaránt megvan a potenciál. Gáspár Gyula, az Agropoint Kft. tulajdonosa szintén úgy látja, hogy a napraforgónak mindenképpen van jövője, azonban a növény termesztési gyakorlatával kapcsolatban még sok a tanulnivaló.
Az amerikai elnökválasztáshoz, az orosz-ukrán konfliktushoz és más egyéb eseményekhez kapcsolódóan azonban sok olyan kockázati tényező van, ami egyelőre nehezen kiszámító következményekkel jár az olajos növények piacát tekintve.
Pint Tamás, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletágvezetője a kerekasztal-beszélgetésen arra tért ki, hogy bár korábban exportra is bőven jutott repce, a hazai vetésterület nagyjából 140 ezer hektár körül alakulhat, ami kizárólag a hazai feldolgozásra lesz elegendő. Ezzel szemben az utóbbi időben 1,7 millió tonna napraforgómagot termeltünk, a napraforgónak tehát lesz biztos piaca. Mint azt a termesztéshez szükséges inputanyagokkal kapcsolatban hozzátette, az elmúlt 1-1,5 hónapban valamelyest nőttek a földgázárak, ami egyelőre a műtrágyaárakban nem érezhető, az első vagy második negyedévben azonban valószínűleg itt is várható majd emelkedés.
Tóth Tamás, a Syngenta vetőmag üzletág marketing vezetője szerint sok tartalék van a napraforgóban és az is jó jel, hogy Magyarország az elmúlt öt évben a termésátlagot tekintve első helyeken szerepelt az Európai Unióban. A profit azonban akkor nőhet tovább, ha okszerűen gazdálkodunk. Mivel a napraforgó a fényt kedveli, figyelni kell például arra, hogy nagyobb felülettel tudja hasznosítani a rendelkezésre álló fényenergiát, amihez nagyobb sor- vagy tőtávolság kellhet. Hozzátette: sok kísérletük van arra vonatkozóan is, hogy a meglévő genetikából hogyan lehet kihozni a maximumot.
