Ha a műhúsok térhódításáról beszélünk, mindenképp tisztázni kell, hogy mit is értünk pontosan műhús alatt. Vannak ugyanis azok a műhúsok, amelyek valójában növényi alapanyagokból készülnek, és csupán úgy csomagolják be őket, hogy a vegán vagy vegetáriánus étrend követői számára valamilyen szinten hasonlítsanak egy megszokott hústermékre. Így nevezzük azonban a laboratóriumban előállított műhúsokat is, amelyeknél az elmúlt időszakban óriási pénzeket fordítottak az előállításhoz szükséges technológia fejlesztésére, holott egyelőre még erősen kétséges, hogy egy ilyen típusú beruházás mennyire lehet egyáltalán nyereséges – hívta fel a figyelmet Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Mint a szakértő rámutatott, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) még jelenleg is vizsgálja, hogy milyen hatásai, következményei lehetnek egy ilyen új élelmiszer előállításának. Az élelmezésbiztonsági kérdéseken túl ráadásul egyelőre az is bizonytalan, hogy a potenciális fogyasztókat mennyire riasztaná el az a tény, hogy a laborhúst mesterségesen állítják elő.
Abszolút ismeretlen területre megyünk, abszolút tapasztalatok nélkül. Én azt gondolom, hogy jelenleg még nem ismerjük ezt a technológiát és óriási nagy kérdőjelek vannak abban, hogy ezek valóban megtérülő beruházások lehetnek-e a jövőben.
Mielőbb fehéríteni kell a fekete foltokat
A téma kapcsán rendkívül fontos a kommunikáció, az ismeretterjesztés és az elővigyázatosság elvének kikényszerítése is, hiszen mielőbb ki kell fehéríteni a fekete foltokat – hívta fel a figyelmet Dúl Udó Endre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sertéságazatért felelős szakértője. Mint mondta, 2019 óta rendkívül sokat beszélünk ugyan a laborhúsokról, még mindig nagyon sok olyan ága van ennek a témának, amiről nem rendelkezünk kellő mennyiségű információval. Ezen túl kiemelten fontos az is, hogy az állattartáshoz és a húsfogyasztáshoz kapcsolódó téves információkat, téveszméket mielőbb eloszlassák mind a lakosság, mind a kamarai tagok körében, amelyhez folyamatosan monitorozzák az újabb és újabb tudományos anyagokat.
Mint azt a kerekasztal-beszélgetésen Horváth Vivien, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szakértője kiemelte, Európa alapvetően önellátó lenne a hústermékek tekintetében, és a teljesértékű táplálkozáshoz igenis szükség van a hústermékekre és az azokban található komplex tápanyagokra. A laborhús körüli kampány azonban igen erős, így sok olyan hang jelent meg európai szinten, ami az állattenyésztés és az állattartás ellen szól. Ezért is tartja örömteli hírnek, hogy már készül az a jogszabály, amely betiltaná Magyarországon a laboratóriumi hús előállítását és forgalomba hozatalát.
Ez az egész onnan indult el, hogy az állatjólét vonatkozásában sokan kérdőjelezték meg, hogy is készül a hús. Ha viszont a különböző etikai kérdéseket boncolgatjuk, akkor azt is lehet látni, hogy egyébként a laborhús előállításához is kell egy állat, hiszen alapvetően egy állatból biopszia útján kinyert sejttel dolgozunk. Aztán amiben ezt a sejtet fel tudjuk szaporítani, az a táptalaj is lényegében egy vemhes leölt állatból származik. Ha pedig nem ezt használjuk, mert etikai szempontból nézve megpróbáljuk ezt a pontot is kikerülni, akkor eljutunk odáig, hogy talán a gyógyszergyárakat is megirigylő környezetben, hormonrendszerrel és antibiotikummal megpróbálunk előállítani valamit, amire majd azt mondjuk, hogy helyettesíti a húsokat
– mutatott rá a témával kapcsolatos ellentmondásokra a szakértő.