Az EU-tagállamok mezőgazdaságért, illetve halászatért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján a tárcavezető elmondta: a magyar elnökség a tudásalapú mezőgazdaság és a kutatáspolitika területén jelentős eredményeket ért el egy Közép- és Kelet-Európára fókuszáló kutatási és innovációs partnerség létrehozásában.
A BIOEAST kezdeményezés révén magasszintű szakmai és szakpolitikai fórumokat szerveztünk, amelyekben konkrét tematikák mentén kezdtük formálni a régió legfontosabb jövőbeni kérdéseit és megoldásra váró problémáit. A munkába a régió országain túl bevontuk a Nyugat-Balkán országait is, Ukrajnát és Moldovát is, megerősítve az együttműködés térségi dimenzióit
- mondta. Az agrárminiszter hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség fontos célkitűzése volt a szemléletváltás szorgalmazása az agráriumban. Példaként kiemelte a drónos permetezést, amely precíziós technológiaként lehetővé teszi a növényvédőszerek célzott és környezetkímélő alkalmazását. A módszer hozzájárulhat a fenntarthatósághoz és a természet védelméhez, ugyanakkor az alkalmazásához szükség van a megfelelő jogszabályi környezet kialakítására - jelentette ki.
Nagy István felhívta a figyelmet a méhészek helyzetére is, hangsúlyozva, hogy az ökoszisztéma fenntartásában betöltött kulcsszerepük ellenére a méhészek nem kapnak megfelelő támogatást. Az Ázsiából és Ukrajnából érkező olcsó, ellenőrizetlen mézek letörték az európai mézárakat, ami súlyosan érinti az európai méhészeket - mutatott rá. A miniszter szerint ez rávilágít arra, hogy míg olcsó mézet lehet importálni, addig beporzást nem, ezért a méhészek hozzájárulását az ökoszisztéma fenntartásához hangsúlyosabban kell figyelembe venni a közös agrárpolitika támogatási rendszerében. Az uniós magyar elnökség sikere abban áll, hogy ezeket az új szemléleteket napirendre tűzte, elősegítve ezáltal az európai agrárium megújulását - fogalmazott a tárcavezető.