Miközben a magyar gazdák évről évre keserves harcot vívnak a megváltozott klímával, a világ más tájain is súlyos károkat okoz a melegedő klíma és az ezzel változó környezet a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. Nemrég arról számoltunk be, hogy Japánban versenyt futnak az idővel a kutatók, hogy az ország kedvenc rizsét megmentsék. Azonban más ikonikus termékek is az eltűnés közelébe kerültek.
Eltűnhet a hagyományos rizs a boltokból? Ezt fogjuk enni helyette?
Veszélyben: Gouda, olívaolaj, dijoni mustár
A holland gouda sajt száz éven belül el fog tűnni a szakértők szerint. Erről tavasszal a New York Times is részletesen beszámolt. Hollandia sajttermesztése 1,6 milliárd eurót (6,64 ezer milliárd forint) tesz ki évente. Sajt máshonnan is származhat Hollandiából, azonban a gouda sajt kifejezetten Gouda városához kötődik. A várost pedig egyre jobban fenyegeti a tenger. Hollandia egy hatalmas része tőzeglápra épült, és a lápokat évszázadokon át lecsapolták, hogy száraz legelőket hozzanak létre, ami miatt viszont a talaj folyamatosan süllyed. (A süllyedő talajokról itt elérhető egy digitális térkép.)
Azt már 2018 óta tudni lehet, hogy Gouda városa évente átlagosan 3 millimétert süllyed, azonban a történelmi belvárosban a süllyedés éves mértéke most 3-6 milliméter között van. Az emelkedő vizet pedig évről évre egyre drágább pumpákkal lecsapolni a városban, így reálisan a 2040-2050-es évekig van még lehetőség valami megoldást kitalálni, a New York Times-nak nyilatkozó egyik városi képviselő, Michel Klijmij-van der Laan szerint.
Nem csak a hollandok vannak bajban azonban. Dél-Európa országai még jobban szenvednek az egyre forróbb nyaraktól. Ami a mediterrán konyhának fájdalmas csapás, az a visszaeső olívatermés. Az utóbbi években az olívaolaj termelése vészesen megcsappant. Spanyolországban a terméket szokás folyékony aranynak is hívni, és 2023-ban rá is szolgált a nevére az olívaolaj, ugyanis az 1,3-1,5 millió tonnás termés helyett 610 ezer tonna olíva termett az országban, Andalúziában 8,45 euró (3500 forint) volt tavaly a kilónkénti ára. Mivel Spanyolország és Olaszország adja a világ olajbogyó termelésének legnagyobb részét, a Dél-Európát súlyosan érintő nyári aszályok miatt visszaeső termelés világszinten az egekbe tornázta az olívaolaj árát, 2023-ban tonnánként 8900 dollárra (3,5 millió forintra).
Olyan dolog történik az európai földeken, amire senki sem számított
Spanyolországban az olívaolaj hiánya és megdrágulása miatt helyenként konkrét pánik alakult ki az élelmiszerboltokban, számolt be tavaly a CNBC, és a termék akkora kincs az országnak, hogy az olívaolajat érintő bűnözés is az egekbe ugrott. Tavaly nyáron egymás után két olívaolaj-malmot is kiraboltak. A Terraverne nevű malomból hatezer liter extra szűz olivaolajat loptak el, aminek az értéke akkor 50 ezer euró (több, mint 20 millió forint) volt, majd egy augusztusi éjszaka 50 ezer liter extra szűz olivaolajat raboltak el egy Marin Serrano El Lagar nevű malomból, aminek az összértéke 420 ezer euró (174 millió forint) volt.
Szerencsére a hírek szerint az idei szezonban a jó termés miatt várhatóan felére fog esni az olívaolaj ára, azonban a jövőben a megváltozott klíma egyre jobban veszélyeztetni fogja az olajbogyó termelését. Nem csak Spanyolországban, hanem Olaszországban és Görögországban is, amik a világ második és harmadik legnagyobb olívatermelői a spanyolok után.
Egy másik ikonikus európai agrártermék, ami az utóbbi években kemény pofont kapott a megváltozott klímától, az a dijoni mustár. Míg egyes francia termékek, mint a francia pezsgő (champagne) vagy a roquefort szigorú regionális védelem alatt állnak, a dijoni mustár bár Burgundia szimbóluma, magát a mustár magok nagyrészét nem itt termelik, hanem Kanadában, ami a világ mustártermelésének 80 százalékáért felelős. 2022-ben mind Kanadában, mint Franciaországban súlyosan lezuhant a mustár termelése, a kanadai nyári forróság és a franciaországi rövid, csapadékos tél miatt. Így olyannyira megcsappant az elérhető dijoni mustár mennyisége, hogy a franciáknál korlátozásokat vezettek be, és vásárlónként egy üvegre korlátozták az élelmiszerboltok a megvehető dijoni mustár limitjét.
Eltűnnnek a magyar gyümölcsök a boltokból?
Hazánkban a 2020-as évtizedben a megváltozott klíma annyira durva környezeti átalakuláshoz vezetett, hogy aligha akad magyar, aki ne érezné a hatását. Elég csak a kukoricára gondolni, ami 2022-ben hatalmas sokkot kapott a történelmi aszálytól, idén pedig a korábbi remények ellenére ismét gyenge termést produkált. Az idei, körülbelül 5 millió tonnás termésmennyiség nemcsak a várakozásoktól és a korábbi többéves átlagtól marad el jócskán, hanem a lengyel terméstől is. Lengyelország éves 7 milliós átlagával és idei 8 millió tonnás kukoricatermésével elhúzott Magyarország mellett.
Senki nem számított arra, hogy ebben előz le minket Lengyelország
Nemcsak a termelők, gazdák, az élelmiszeripar szenved a megváltozott klímától, hanem a vásárlók is, a bolti árakat látva, vagy éppen azt tapasztalva, hogy egyes termékek eltűnnek a polcokról. Mint tudjuk, az egyik ilyen várhatóan a magyar málna lesz. Az AKI beszámolója szerint, bár 2000-ben még 1500 hektár volt a málna termőterülete az országban, 2022-ben már csak 210 hektár volt a termőterület, éves 500 tonna összterméssel. Azonban a többi bogyósgyümölcs termesztése is visszaszorult, pedig a NAK idén nyári jelentése szerint menthetőek lennének ezek a gyümölcsök. A ribiszke esetében például megoldott a gépesített betakarítás, 1000 hektáros termőterületen 6 tonna/hektár a termésátlag, szeder pedig összesen 30-40 hektáron terem, de a termésátlag 10-20 tonna is lehet hektáronként. A köszméte 100-150 hektárról tíz év alatt 10 hektárra esett, a bodza viszont 5-6 ezer hektár között mozog.
Teljesen átalakulhat a magyar mezőgazdaság: erre fel kell készülni
A magyar gyümölcstermelés egyébként évente nagy szórást mutat, éves 500 és 1200 ezer tonna között mozog, ezt a FruitVeB 2013-2022 közötti időszakról szóló ágazati jelentése mutatja. A klímával való küzdelmet nem segíti az sem, hogy a 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy fele nem korszerű és versenyképes.
