Az élelmiszer kiskereskedelemben 2022 júniusában kezdődő volumencsökkenés 2023 őszére megállt és év végétől növekedésnek indult Magyarországon - tájékoztatta lapunkat Felkai Beáta Olga. Ennek a hatása az élelmiszeriparban is jelentkezett, 2024 januárjában ugyanis már ott is nőtt a volumen a belföldi értékesítés és az export tekintetében is. A fogyasztási szerkezetben azonban jelentős átrendeződés történt itthon 2023-ban - közölte a szakember. Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, a középső és alsó szegmens között azonban eltolódtak a hangsúlyok.

Előtérbe került az olcsó, sok esetben alacsonyabb minőséget képviselő termékek kereslete, az árképzés miatt pedig a saját márkás termékek iránti igény is. Az „átlagos” márkatermékek számára kedvezőtlen folyamat nem tekinthető véglegesnek, hiszen ahogy egy kutatásunk is mutatta, nem az ár, hanem az ár-érték arány a fontos a fogyasztók számára

- emelte ki.

Hogyan vásárolnak most élelmiszert a magyarok?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2023-as II. félévi reprezentatív kutatása szerint a legfontosabb szempontok élelmiszer vásárlásnál a fogyasztó számára a minőség, a biztonságosság, a jó ár-érték arány, valamint a megbízható eredet és gyártó/márka is - mondta Felkai Beáta Olga. Hozzátette, a TOP 5-be ugyan még nem fért bele, de egyre hangsúlyosabb érv a vásárlásnál az egészséges étrendbe illeszthetőség is, ami nemcsak a fenntarthatósági trendek szempontjából jó hír, de a tudatos fogyasztó megjelenését is mutatja.

A kutatás alapján az eredet, azon belül pedig a magyar termékek preferenciája továbbra is jelentős, a megkérdezettek kétharmada számára fontos vagy nagyon fontos, hogy hazai terméket vásároljon. Termékkört tekintve a zöldség-gyümölcs, a tejtermék és a hús-húskészítmények azok a kategóriák, ahol a fogyasztók tudatosan a hazait keresik.

Fellendülhet újra a fogyasztás itthon?

Habár még mindig elmarad a fogyasztás itthon a korábbi évek értékeitől, szemmel láthatóan megindult a bővülése az utóbbi időben, a tendencia tehát biztató - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette, a Covid időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a fogyasztók alkalmazkodnak az olyan aktuálisan felmerült nehézségekhez, mint például az esetleges átmeneti áruhiány, de amint a körülmények engedik, visszatérnek a korábbi fogyasztási szerkezetükhöz.

A jelenlegi szokások, miszerint a középkategóriás termékek keresettsége csökken rávilágított viszont arra, hogy nem csak az olyan beruházásokat érdemes támogatni, ahol a magasabb hozzáadott érték előállítás, vagy a réspiacok kiszolgálása a cél, hanem olyan mérethatékony, versenyképes technológiákat is alkalmazni kell, amelyek az egyszerűbb, nagyobb mennyiségben előállított termékek gazdaságos termelését teszik lehetővé

- tudatta.

Magyar termékek aránya a hazai boltokban

Felkai Beáta Olga az Agrárszektornak elárulta, rendszeresen készítenek polcfelmérést a Nébih-nél arról, milyen arányban vannak jelen a magyar termékek a hazai boltokban. Közölte, átlagosan 70 százalékos a hazai áru jelenléte a boltok kínálatában, ám ez jelentősen függ attól, hogy mely kategóriát vizsgáljuk, illetve azokat hogyan határoljuk le. A gyümölcs-zöldség esetében például tekintettel kell lenni a szezonális hatásokra és a termőhelyi sajátosságokra, az olyan készterméknél pedig, mint akár az olívaolaj vagy a kávé, az országspecifikus árura. A szakember szerint általános tapasztalat, hogy a legmagasabb értékek a hazai alapanyagon alapuló, feldolgozott, de nem magas hozzáadott értékű termékek esetében láthatóak. Ilyen például a csomagolt friss csirkehús, a friss/ESL/UHT tej, a túró, a tejföl, a sertéskaraj, a párizsi vagy akár a virsli.

A korábbi években alacsony volt a magyar termék arány a magasan feldolgozott húskészítményeknél, a sajtoknál és a joghurtoknál, de míg a sajtok esetében a jelentős nemzetközi termékkínálat miatt nem valószínű jelentős emelkedés, addig a korábbi évek ipari beruházásai reményre adnak okot, hogy a tejdesszertek, joghurtok esetében egyre több lesz a hazai a boltok polcain

– hangsúlyozta.