Folytassuk az előrejelzéseket azzal, hogy lássuk mi vár ránk a hozamok terén. Hozok három igen tanulságos példát a déli tagállamokból. Az első mindjárt a búza és az árpa. Görögország, Spanyolország és Portugália búza- és árpahozamai jóval alacsonyabbak a mieinknél. Sarkosan, hosszabb magyarázatok nélkül megfogalmazva: a jövőben nekünk is az ő átlagos hozamaik lesznek elérthetők. Aki ezeken jövedelmet tud terelni, az maradjon e körben.
A kukorica görbéi még több tanulsággal szolgálnak. Nos, a déli országok már túl vannak azon, ami most nálunk zajlik. A mienknél akár nagyságrenddel kisebb területen termelik e növényt. Ott, ahol az gazdaságosan végezhető. S lám, jobbak az átlaghozamaik a mieinknél. Most is azt állítom, hogy ez a mi közeljövőnk. Felkészülni! Vigyázz! Rajt!
Jogos a felvetés, ha a globális felmelegedés valóban visszaveti a hozamokat, akkor miért alacsonyak az árak (már relatíve!). A válasz egy találóskérdés: Mit tesz a gazda – legyen a világ bármely pontján, ha magas a terményár? Növeli a termelését és készletezik. S mit tesz, ha alacsonyak az árak? Hát ugyanezt.
Évtizedes távlatban növekszik a világ gabonatermelése. Ebbe tenyerel bele a globális felmelegedés: leginkább az emelkedő átlaghőmérséklet, a hőségnapok számának emelkedése, az egyenetlen csapadékeloszlás, és az UV-sokk. Ennek hatása a romló hozamokban és minőségben máris tetten érhető. A termelési görbe emiatt lefordul majd. Lassan ugyan, de tartósan. A régóta stabil globális mérleg elkezd majd romlani. Középtávon pedig egyenesen az ellátás biztonsága kerül veszélybe. Minőségi oldalon mindenképp. Ez áremelkedést jelent még akkor is, ha a pénzpiaci befektetők - ahogy történik az most is - másfelé keresik a pénzüket. De mikor? Nem holnap.
A felmelegedés északi irányban még a terület-bővülés potenciáljával kecsegtet, például a világ legnagyobb búzaexportőre, Oroszország számára. Az őszi vetésűek felé való elmozdulás a vetésszerkezetben is tartogat még mozgásteret a termelési színvonal fenntartására. Ugyanakkor a keresleti oldal töretlenül bővül. A termelési görbe ellaposodik, majd néhány éven belül elkezd csökkenni. Hol vannak a képletben a technológiai, genetikai fejlesztések? A lassító tényezők sorában.
Mielőtt a nemzetközi kukoricapiaci trendekre térünk át, hadd dicsérjem kissé egyre bővülő csapatunkat: már évekkel ezelőtt létrehoztuk a Kukorica Kör Egyesületet, hogy a kukoricatermelés középpontjából kimozdítsuk a hozamot, és helyére a nyereségtermelő képességet helyezzük. Az a tudás, amit Egyesületünk közvetít, hihetetlenül felértékelődött ez idő alatt. Az elmúlt három év minden problémát felszínre hozott, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a megoldásukhoz szükséges tudás és eszközök is elérhetők.
Nemzetközi piac
Bár igen unalmas, nagyon fontos, hogy tudjunk olvasni a világpiaci ármozgatók között.
- Aktuálisan: szeptemberben, főként az EU-ra és Szerbiára vonatkozó további csökkentések miatt a globális termelési előrejelzés 1,4 millió tonnával 1224,2 millió tonnára csökkent (-3,0 millió vagy -0,2% év/év) 2024/25-re, ami kissé elmarad a tavalyi rekordterméstől.
- A világ kukoricafogyasztása az előrejelzések szerint új csúcsot ér el 1230,2 millió tonnával (+1.2 m m/m; +7.4 m vagy +0.6% év/év), ezen belül 734,4 millió tonna (-5,2 millió m/m; +1,2%) takarmányként és 323,0 m t (+5,7 m m/m; +1,3% év/év) ipari feldolgozásban értékesül, mindkettő szintén új csúcs. Az ipari felhasználás az EU-ban 1,6 millióval, 14,8 millió tonnára nő (+1,4% év/év), míg a brazil etanolgyártás 13,4 százalékkal, 19,3 millió tonnára nő.
- A világkereskedelem az előrejelzések szerint éves szinten 6,9 százalékkal, 181,4 millió tonnára (+0,8 millió m/m; -13,5 millió év/év) zsugorodik, Kína kisebb vásárlásai miatt. Az uniós behozatal 1,0 millióval, 19,0 millió tonnára nő (-6,1%). Messze az Egyesült Államok lesz a legnagyobb exportőr (59,8 millió tonna; +12,9% év/év), őt követi Brazília (44,3 millió tonna; -15,7%), Argentína (35,1 millió tonna; +4,0%) és Ukrajna (20,8 millió tonna; -29,1%).
Ebből azt kell megjegyezni, hogy bár a 2024/25-ös szezonban a felhasználás minimálisan meghaladja a globális termést, így csökkennek a készletek, Kína kisebb vásárlásai miatt a világpiac szűkül, ami árnyomást jelent még akkor is, ha az USA egyre nagyobb kivitelről számol be. Az EU továbbra is a vezető importőr marad (21,7 millió tonna; -26,4% év/év). Mivel az EU csak 75-80 százalékban önellátó, nagyban függ az importáraktól. A behozatal immár közel 30 százaléka Ukrajnából érkezik.
Nézzük a brüsszeli előrejelzéseket! A kukoricapiacon arra számítanak, hogy a termelés a felhasználással párhuzamosan bővül, miközben a külkereskedelem stagnál. Ez egy picit kincstári. Ezzel szemben én arra számítok, hogy a termelés és a felhasználás inkább lassan zsugorodni, a külkereskedelmi egyenleg romlani fog az előttünk álló tíz évben. Ezt arra alapozom, hogy a kukoricatermelés jövedelmezősége tartósan alacsony marad, az állattenyésztés zsugorodása gyorsulni fog, miközben Ukrajna taggá válása csak idő kérdése.
Nemzetközi árak
Mindezek ismeretében nézzük meg a világpiaci és európai árak alakulását! Az ukrajnai háború kitörésekor kialakult pánik óta trendszerűen esnek az árak. Arra, hogy a tartósan egyensúlyban lévő piaci kínálat és kereslet mellett éppen mi mozgatja a piacot, hoztam egy látványos összefüggést. A chicagói kukorica legközelebbi lejáratra szóló árai alá az S&P500 ugyanúgy hároméves görbéjét tettem (mellette a párizsi kukoricaár). Az összefüggés látványos és szoros. Ez azt jelenti, hogy amíg a részvénypiacok húznak és döntögetik a csúcsokat, addig a pénzügyi befektetők „békén hagyják” az árupiacokat. Ez a búza görbéjén is jól látható. A tanulság: nem csak az agrárhíreket kell figyelni, hanem a pénzpiaciakat is, mert ha ott komolyabb lefordulás történik, akkor belevesznek az árupiacokba. Ez az amerikai elnökválasztás környékén könnyen bekövetkezhet. Az elkövetkező hónapokra vonatkozó előrejelzésem – a mai piaci környezetre alapozottan – csökkenő ártrend a nemzetközi kukoricapiacokra vonatkozólag.
Hazai tendenciák
Ahogy arra már a címben is utaltam, az itthoni kukoricapiac mindent mutat egyszerre. Mennyiségi és minőségi problémák szabad kombinációi, szétszakadó piac, frusztrált termelők, bajban lévő feldolgozók, viták, és valljuk be, szakmai hiányosságok. Az ukrajnai import továbbra is tiltott. Ezt fontos leszögezni, amikor a kézirat lezárásakor még emelkedő honi árakra tekintünk. (2024.október 28)
Mi segít az ingadozón? A támasz
Bár ez jön minden lyukból, nem árt ismét szajkózni: a szántó- földi növénytermelés válsága csak akkor lesz rövid távú jelenség hazánkban, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni a kialakult gazdálkodási környezethez. Ehhez egyszerre kell egy sor fronton előre lépni. A talajélet javítása, piacszervezési feladatok, új, illetve háttérbe szorult kultúrák termelési és piaci ismereteinek elsajátítása, finanszírozási, fejlesztési, humán erőforrás problémák megoldása. Akkor fogunk visszatérni a fenntartható növekedési pályára, ha új támaszokat építünk. Mindkét szó fontos. A fenntarthatóság kezd máris a mindennapjaink része lenni, például amikor töltjük az eGN-t. A növekedést pedig újra kell értelmeznünk. Nem az a siker kulcsa, ha két számjegyű hozamokat érünk el, hanem az, ha nyereségünket tudjuk növelni. A kukoricatermelésben sincs ez másként, mint másutt: tisztában kell lennünk a költség-nyereség pontokkal, és energiáinkat ennek megfelelően elosztani. Régi vesszőparipám ez. Nem ismerjük eléggé a piaci mechanizmusokat, rájuk mondjuk, hogy kiszámíthatatlanok. Ez olyan, mint amikor ezer okot sorolunk, miért kell ragaszkodni a megszokott gazdálkodási szerkezethez. A valóság azonban hátba ver. Ez jól látható a kukorica terület-csökkenésének gyorsuló ütemében.
Külkereskedelem
Hogy folytatódik-e a külkereskedelem első félévi kedvező tendenciája az év második felében? A válasz nagy valószínűséggel nem. Kisebb búza, kukorica és napraforgó terméssel számolhatunk, és a minőség terén is komoly gondjaink vannak. Javaslom, hogy ennek hátterét mindenki gondolja át! Mennyit foghatunk az időjárásra, és mennyit esetleg a költségek visszafogására. Megtettünk-e mindent a talajélet, a vízmegőrzés javításáért…. A szakmához tartozik az is, hogy hogyan, meddig tárolom, mikor értékesítem a terményt.
Mivel ezek a növények az export nagyon fontos elemei, várható- an visszafogják az első félévi lendületet. Ami pedig igen erős volt: 84,7 százalékkal több, 4,3 millió tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon, amelyből a kukorica 1,5 millió, a búza 2,2 millió tonnát tett ki. A kukorica exportmennyisége mintegy kétszeresére, a búza kivitt mennyisége pedig 80,9 százalékkal bővült 2024 első fél évében az egy évvel ezelőtti exportvolumenhez képest. Az árpakivitel 526,8 ezer tonna volt, ami 38,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Így a gabonafélék exportértéke 23,1 százalékkal, kivitt mennyisége 84,7 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A gabonaimport volumene közel tizedére, értéke harmadára csökkent 2024 első hat hónapjában.
A kukoricánk a korábbi évekhez hasonlóan leginkább Olaszországba került, a kivitel kétharmada (969,2 ezer tonna) került erre a piacra. Mennyiségét tekintve további nagy piacunk volt még Ausztria (258,8 ezer tonna) és Németország (151,7 ezer tonna).
Ahogy közeledünk az aratás végéhez, úgy javulnak a mennyiségi kilátások. A mérleg akár pozitív is lehetne, ha a minőség oldalán nem lenne ilyen nagy a bizonytalanság. A toxin szennyezettség a pontos arányok ismerete nélkül is beavatkozást igénylő terület. A hőségnek, UV-nak való kitettséget nehezen tudjuk mérsékelni, de a növény és a talaj kondíciójának javatására vannak eszközeink. Szakmai tanácsokkal éppen elegen bombázzák a termelőket. Én inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy a külkereskedelem oldalán mindkét irányban erős korlátok között kell gondolkodnunk.
Cikk szerzője: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ
