2023-ra lényegében minden akadály elhárult a drónok és a dróntechnológia növényvédelemben való alkalmazása elől. A jogi környezet már a tavalyi év elején is készen volt, az év során azonban két nagy jelentőségű előrelépés is történt: februárban megalkották a korábban eltervezett képzési rendet, augusztusban pedig kijöttek az első engedélykiterjesztések a drónokkal is kijuttatható növényvédő szerekre. Emellett számos akkreditált drónpilóta is volt az országban, akik közül többen rendelkeztek műveleti engedéllyel is - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakemberek szerint a következő időben az alkalmazható szerek hiánya mellett az információáramlás és a jogszabályoknak megfelelő, legális működés voltak azok a területek, amelyeken előrelépésre lenne szükség. De vajon mi valósult meg ezekből 2024-ben?
Elindultak a képzések és a kijuttatási kísérletek
A 2024-es év jól indult a drónágazat számára Magyarországon, hiszen január 30-án a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft., az ABZ Drone Kft. és a Bio-Nat Kft. együttműködési megállapodást írtak alá. Az együttműködés céljaként Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője azt jelölte meg, hogy tudományos alapokon kísérleti keretek között vizsgálják a mikrobiológiai termékek alkalmazását szántóföldi, valamint kertészeti kultúrák hatékony állománykezelésére is. Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pedig arra mutatott rá, hogy Európában elsők között történik olyan kísérlet, ahol drónok segítségével végzik el mikrobiológiai termék kijuttatását. A szakember szerint az ABZ Drone Kft-vel történő együttműködésnek köszönhetően a kísérletekkel párhuzamosan az országban két helyszínen is, Szarvason és Keszthelyen drónpilóta képzéseket fognak indítani.
Sok még a kérdés és nagy a bizonytalanság
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) márciusban arról számolt be, hogy rengeteg kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Mint írták, pilóta nélküli légijárművel (drónnal) kizárólag pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer és növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termék (készítmény) juttatható ki, vagyis a földi vagy a „klasszikus” légi (repülőgéppel és helikopterrel történő) kijuttatásra engedélyezett növényvédő szerek és készítmények alapvetően nem alkalmazhatók ilyen célból. A Nébih azt is közölte, hogy 2024-ben sor került az 'Útmutató a pilóta nélküli légijárművel végzett GEP hatékonysági és elsodródási vizsgálatokhoz' című dokumentum felülvizsgálatára, kiegészítésére.
Ugrásszerű növekedés várható
A drónok már most is rendkívül elterjedtek a mezőgazdaságban, ez később ugrásszerűen nőni fog, gondoljunk akár a kijuttatásra, akár a felmérésre - mondta ki Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője tavasszal, a Portfolio Csoport Agrárium 2024 Konferenciáján. Szabó Levente, a 4iG Nyrt. projektigazgatója és Hadászi László, a KITE Zrt. főigazgatója ugyanakkor úgy látták, hogy a jövő nem feltétlenül csak drónoké lesz, mellettük ugyanúgy szükség lesz a nagy szántóföldi permetezőgépekre is. A szakemberek szerint a következő időszakban a gazdák edukációja és a valós idejű felhasználás/beavatkozás fejlesztése lesznek a legfontosabbak a hazai drónhasználatban.
Tavasszal is voltak előrelépések
Április végén a Nébih módosította a Mospilan 20 SG rovarölő permetező szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét. Ennek értelmében a készítményt pilóta nélküli légi járművel is ki lehet juttatni, amelynek kritériuma, hogy csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett lehet végezni. Ezt pedig csak érvényes drónpilóta engedéllyel rendelkező személy végezheti. Pilóta nélküli légijármű esetén a kezelt területtől tartandó védőtávolság 20 méter.
Emellett Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében közös növényvédelmi drónpilóta-képzéseket indítottak. A Nébih később arról tájékoztatja a növényvédelmi gépeket - ide értve a permetező drónokat - gyártó és/vagy forgalmazó vállalatokat, hogy a hatályos jogszabályok értelmében kötelezően el kell végezni a rendelet alá tartozó növényvédelmi gépek típusminősítését. Májusban pedig létrejött a Magyarországi Növényvédelmi Drónpilóták Érdekvédelmi Egyesülete (MONDE), amely azt szeretné elérni, hogy minél hamarabb bővüljön az engedélyezetten kijuttatható szerek köre.
Akár hetek alatt behozhatják az árukat
A növényvédelemben használható drónok, bár vitán felül számos azonnali előnnyel rendelkeznek - mint például a talaj tökéletes megkímélése és a jelentős mértékben lecsökkent víz- és vegyszerhasználat -, kétségkívül egy komoly beruházást jelentenek a gazdaságok számára. A szükséges képzések elvégzésén és az engedélyek, képesítések beszerzésén túl még magukat a drónokat és tartozékaikat is meg kell vásárolni, majd pedig használni is kell ezeket a gépeket ahhoz, hogy behozzák az árukat. De milyen megtérüléssel rendelkeznek a pilóta nélküli légi járművek a mezőgazdaságban? Az Agrárszektor erről kérdezte Filler Zsófiát, az ABZ Drone Kft. értékesítési igazgatóját, aki elmondta, hogy
a számítások szerint egy permetező drón akár már 10-15 nap alatt behozhatja az árát. A monitoring drónoknál ezt ugyan nehezebb meghatározni, de céltól függően 1-2 hónapon belül ezek beszerzése is megtérülhet.
Óriási a kettősség a drónok kapcsán
Noha egyre nagyobb érdeklődés övezi a drónokat a mezőgazdaságban, Magyarországon még meglehetősen felemás helyzetben vannak ezek a gépek. Jogszabályi oldalról egyelőre még elég korlátozott a permetező drónok szerepe és lehetőségei. A valóságban azonban már bőven 100 fő fölött van azoknak a bejegyzett drónpilótáknak a száma, akik elvégezték a szükséges képzéseket, és az eladási statisztikák is azt mutatják, hogy a drónok mostanra már eléggé jelen vannak a hazai mezőgazdaságban - mutatott rá Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezető igazgatója. A szakember ugyanakkor ismételten felhívta rá a figyelmet, hogy
amíg nem bővül az engedélyezett szerek száma, addig a drónos permetezés nem fog tudni igazán elterjedni Magyarországon.
Gyovai Szabolcs úgy látta, hogy Magyarországon a permetező drónok soha nem fogják teljesen felváltani a hagyományos permetező gépeket, de remek kiegészítői lehetnek azoknak. Mint fogalmazott, az biztos, hogy a pilóta nélküli járművek - legyenek azok drónok vagy földi gépek - használata egyre inkább el fog terjedni. Hogy hamarosan minden gazdaságban lesz ilyen eszköz, egy nem is egy távoli jövőkép már. Az pedig már most látszik, hogy óriási igény van rájuk itthon.
Hasonlóan látta a helyzetet Török Gyula, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője is, aki szerint nemcsak Magyarországon, de az egész Európai Unióban is folyamatosan növekszik az érdeklődés és az igény a drónokra a mezőgazdaságban. A permetező drónok elterjedésének ugyanakkor még mindig erős korlátot szab a kijuttatható szerek szűkössége. A szakember ugyanakkor jelezte, hogy
Magyarországon is növekszik az érdeklődés a drónok iránt, de a kereslet inkább stagnál. Mivel idén nem volt vonatkozó gépbeszerzési pályázat, a beruházási kedv is alacsony volt a gazdálkodók körében.
Török Gyula októberben beszélt arról is, hogy idén végül nem születtek új engedélyokirat-kibővítések, vagyis nem nőtt a drónnal kijuttatható növényvédő szerek köre. Így hiába tapasztalható az ágazatban nagy lelkesedés a technológia iránt, kevés lehetősége van a gazdáknak tényleges permetezési munkálatokat végezni a már meglevő eszközeikkel.
Jövőre jöhet a nagy áttörés?
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencia drónokkal foglalkozó szekciójában a meghívott szakértők között konszenzus alakult ki arról, hogy bár Magyarország a drónozás szabályozásában európai szinten az élen jár, még mindig jelentősek a korlátozások ezen a téren. A technológia előrébb jár, mint a szabályozási környezet, emiatt viszont a gazdák nem tudják teljes mértékben kihasználni a pilóta nélküli légi járművek nyújtotta lehetőségeket és előnyöket. A Nébih például már az az agrár-kárenyhítések terén, a kártételek felmérésre is ezeket az eszközöket használja - árulta el Tóthné Lippai Edit, a hatóság alelnöke. Mint fogalmazott,
a gazdák számára is nagyon hasznosak lehetnek ezek a gépek, ugyanakkor az adatfeldolgozás terén még van hova fejlődni.
Vejtey Zsombor, az ABZ Innovation Kft. vezető drónpilótája szerint az elmúlt 3 évben óriásit fejlődött a drón iparág, főleg a monitoring drónok terén. Sándor Zsolt, a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. légiközlekedési szakértője pedig egyenesen úgy vélte, hogy a drónipar körülbelül ugyanolyan ütemben fejlődik, mint az elektromos és az önvezető autók. Rikk István, a Drone2B értékesítési vezetője pedig azt emelte ki, hogy a dróntechnológia a növényorvosoknak és agronómusoknak lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan megfigyeljék a növényállományok egészségi állapotát, és azonnal beavatkozzanak. Czinege Erik, a Kwizda Agro Hungary Kft. növénytáplálási innovációs menedzsere úgy látta, hogy a drónok monitoring céljára történő felhasználása Magyarországon még alulértékelt, jelenleg inkább csak vadkárbecslésre használják, kevesen nézik velük a tőszámokat, vagy végeznek termésbecslést ezekkel a gépekkel.
A szakemberek beszéltek arról is, hogy már társadalmi egyeztetésen van a légügyi törvény módosítása, amely további könnyítéseket jelentene a drónozás számára, különösen az eseti légtér kijelölését illetően. Az ágazatra rálátó szakértők szerint a jogszabályi környezetnek nagyobb rugalmasságra lenne szüksége, mivel - egy felmérés szerint - a gazdák 75%-a ezt látja a legnagyobb akadálynak a drónok elterjedése terén.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői osztoztak abban a reményben, hogy jövőre ki fog bővülni a drónnal kijuttatható növényvédő szerek köre. Emellett várhatóan létre fog jönni egy, a pilótáknak szóló útmutató is, amely megkönnyíti számukra a drónok használatát a földeken. Remélhetőleg javulni fog a külső-belső szabályok betartása, és ezáltal tisztulni fog a szakma. A technológia fejlődése várhatóan annak elterjedését is segíteni fogja.