A Reddit Európával foglalkozó aloldalán jelent meg egy tanulságos térkép arról, hogy a kontinens egyes régióira mely állatok tartása volt a legjellemzőbb 2024-ben. Ez alapján Magyarországon a lábasjószágok közül megfellebbezhetetlen a sertések elsőbbsége, egyedül az ország középső és észak-magyarországi térségeiben vannak többen a juhok.
De mit is jelent ez a valóságban? Hogyan oszlanak meg területileg az állatállományok hazánkban, és mekkora egyedsűrűséggel lehet számolni az egyes állatfajták esetében? Utánajártunk.
Fordult a kocka a magyar állattartóknál: erre sokan nem számítottak
Lehullt a lepel: ez történik most a marhával, sertéssel a magyar vágóhidakon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar sertésállomány 2024. június 1-jén elérte a 2,75 millió darabot, ami 7,8%-kal, azaz 200 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, míg a 2023 decemberi szintet 137 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 2024 júniusára 162,4 ezerre nőtt, ami 9,1 százalékos, 13,6 ezres emelkedést jelentett az előző évhez képest. De hogyan is néz ez ki területi eloszlásban? Az Eurostat adatbázisa alapján készült térképen az látható, hogy 2023-ban a legtöbb sertést az alföldi (északi és déli) és a dél-dunántúli régiókban nevelték, Észak-Magyarországon és az ország középső részén pedig jóval kevesebben foglalkoztak ezzel. (Az egyes színek és a hozzájuk tartozó értékek ezer állatot jeleznek.)
A területi eloszlást illetően már vannak frissebb adatok is: 2024-ben a főbb sertéstartó térségekben (kiegészülve a Közép-Dunántúllal és a Dél-Alfölddel) négyzetkilométerenként átlagosan 21-79 sertés volt. Ezzel szemben az ország középső, északi-magyarországi (és nyugat-dunántúli) régióira inkább a 0-21 sertés/km2-es sűrűség volt a jellemző.
A tejelőtehén-tartás java része az Alföldön folyik
A KSH adatai alapján tavaly június 1-jén Magyarország szarvasmarha-állományának összlétszáma 863,7 ezer darabot tett ki. Ez 11 ezer darabbal kevesebb, mint 2023 júniusában, ugyanakkor 2023 decemberéhez képest enyhe, 1,6 ezres növekedés figyelhető meg. A tehenek száma ezen a napon 406,6 ezer volt, ami éves szinten 4 százalékos csökkenést jelent, azaz 16,7 ezer példánnyal kevesebb tehén volt, mint egy évvel korábban. A 2023-as adatok alapján a tejelő tehenek nagyobb részét az Alföldön tartották, és itt már inkább csak az ország középső része volt az, ahol kevésbé foglalkoztak ezzel az állattal.
A területi megoszlást illetően még egységesebb a kép. Csaknem az egész országban 0-3,6 tehén/km2-es egyedsűrűséggel számolhattunk tavaly, egyedül az Észak-Alföldön érte el a tehenek megoszlása a 3,6-11,4 állat/km2-t.
Az Alföld a juhoké is
Tavaly június elején a hazai juhállomány 918,7 ezer állatból állt. Ez a KSH adatai alapján 0,4 százalékkal, vagyis 3,7 ezerrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az anyajuhok száma 698 ezer volt ugyanezen időpontban, ami gyakorlatilag megegyezett az előző évivel. A hazai juhtartás szintén elsősorban az Alföldre korlátozódik, de itt már jelentősebb szerephez jutott a közép-dunántúli és az észak-magyarországi térség is.
Zuhan a termelők száma idehaza és Európában is
Az egyedsűrűség tekintetében itt is az Észak-Alföld dominált. A hazai juhtartásra általában a 0-15 állat/km2-es sűrűség volt jellemző, az előbb említett régió kivételével. Ott az Eurostat felmérése alapján 15-35 állatos juhsűrűségről is lehet beszélni.
De hol vannak a kecskék?
A KSH adatai alapján 2023. december 1-jén Magyarországon a kiskérődzők közül a kecskék összlétszáma 31,3 ezer példány volt. Ennél az állatnál folyamatos csökkenés volt tapasztalható, 2023-ban mintegy 23,7%-kal esett vissza az állomány az előző év ugyanezen időszakához képest. Az Eurostat adott évre vonatkozó adatai szerint a kecsketartás főleg az észak-magyarországi és a dél-alföldi térségre koncentrálódik hazánkban, a többi térségben elenyésző az állományok száma.
Tovább csökken a marhaállomány, de kevesebb a ló és a kecske is
Ami az egyes régiók egyedsűrűségét illeti, a kecskék megoszlása egységes Magyarországon. Még az állományok szempontjából egyébként kiemeltebb Észak-Magyarország és Dél-Alföld esetében sem haladja meg szám a 0-4,6 állat/km2-t.
