A 2023-ban a takarmányozásra felhasznált alapanyagok jelentős részét minden állatfajnál az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki. A kérődzőknél több állattartó vállalkozás és egyéni gazda is a legeltetés mellé tette le a voksát, tehát tavasztól őszig a legelőkön vannak az állatok, télen kapnak szénát és e mellé szemestakarmányt - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A szemestakarmányok részesedése az állatfajonkénti összes felhasznált takarmányból 6-14,8% között mozgott, tehát a második legjelentősebb takarmányalapanyag-csoportnak bizonyult az erjesztett és szálas tömegtakarmányok után. A legalacsonyabb részesedéssel a zsírok, olajok, ásványi anyagok és premixek voltak jelen 2023-ban az állatok takarmányaiban, 0,3-1,2%-os aránnyal.
Legmagasabb arányban, 87,9%-ban a lovak, valamint a húshasznú marhák takarmányozására használtak szenázst, szilázst és szálas tömegtakarmányt 2023-ban az állattartók. A juh és kecske esetében 80,9% és 81,3%, míg a tejhasznú szarvasmarhánál a legalacsonyabb, 70,3%-os részarányt képviselt az erjesztett és szálas tömegtakarmány az állatok étrendjében. A szemestermények közül a kukoricáé a vezető szerep, 37,3-58,9%-ban ezt használják a különböző állatok etetésénél. Kivételt képeznek a lovak, ahol a zab részesedése a szemesterményeken belül 53,4%-os volt 2023-ban.
Erőteljes csökkenést regisztráltak a hazai szarvasmarha-állományban
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a szarvasmarhák összlétszáma 862 ezer darab volt hazánkban 2023. december 1-jén. Az állomány az előző év azonos időszakához képest 23,2 ezer darabbal, 2023 júniusa óta pedig közel 14 ezerrel csökkent. A tehenek száma 403 ezer volt 2023. december 1-jén, 15 ezer egyeddel, vagyis mintegy 3,6%-kal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ezzel párhuzamosan a szarvasmarhát tartók száma is csökkent, közel 14 ezer gazdaságra (2023. június 1-jei adat). A szarvasmarhák esetében a lefedettségi mutató 100%-os, tehát a beérkezett és felszorzott adatok jellemzőek a hazai takarmányalapanyag felhasználására.
A szarvasmarhatartás elengedhetetlen eszközévé vált a takarmánykeverő vagy etetőkocsi, melyek széles palettája lehetőséget biztosít a TMR monodiétás etetési technológiának elterjedésére a tejelő- és húsmarhatartásban. Ezt a technológiát a kicsi (10-20 marha) és a nagy (1000+ marha) szarvasmarhatelepeken is egyaránt alkalmazzák. A TMR etetési technológia lényege, hogy az állatok egész évben a termelési ciklusnak megfelelő és azonos alapanyagokból álló keverék takarmányt ehetnek. A receptek azonban nem állandóak, folyamatosan változhatnak a hatékonyság, a termelési ciklusok, a gazdasági és egyéb tényezők hatására. Az adatszolgáltatók között a hagyományos tartásmódot alkalmazó gazdálkodóktól kezdve a takarmányozási stratégiával és komoly gépparkkal rendelkező nagyvállalatokig minden gazdaságtípus megtalálható. Az általuk beküldött 2023-as évi takarmányalapanyagfelhasználás a szarvasmarha-takarmányozásra teljes körű rálátást biztosít.
Fordult a kocka: az állattenyésztés lehet a következő évek nagy nyertese?
A darák, lisztek, fehérjehordozók a szarvasmarhatartásban rendszeresen felhasználásra kerülnek az állatok etetésénél. A tejhasznú szarvasmarhák étrendjébe kerül be a marhák etetésére felhasznált fehérjehordozók 95,6%-a, ez alapvetően meghatározza a szarvasmarha összesen adatokat is. A tejhasznú marháknál 2023-ban ebből az alapanyagcsoportból 225 ezer tonnát, míg a húshasznú marháknál ennek töredékét, mindössze 10,4 ezer tonnát kevertek be a takarmányokba. Mind a tej-, mind a húshasznú marhák esetében az extrahált repcedara, napraforgódara és szójadara együttesen a legjelentősebb fehérjeforrás.
A szarvasmarhák takarmányozására a darák, lisztek és fehérjehordozók mellett a bioüzemanyaggyártási és élelmiszeripari melléktermékek is felhasználásra kerültek 2023-ban. Ezek a melléktermékek a tejhasznú marhák takarmányainak 7,4%-át (350 ezer tonna), míg a húshasznú marhákénak a 2,5%-át (73,4 ezer tonna) tették ki. A szarvasmarhák takarmányozására felhasznált ipari melléktermékek negyede söripari melléktermék (104,8 ezer tonna) volt 2023-ban. A szarvasmarháknál a második legjelentősebb melléktermék a száraz és nedves CGF, amelyből takarmányozásra 95,3 ezer tonnát használtak fel. Ezt követte a cukorgyártásban (17,7%) és a konzerviparban képződött melléktermékek (11,7%) részesedése.
Gondok a magyar állattenyésztésben: tényleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdák?
A szarvasmarhák takarmányozásának legfontosabb alapanyaga az erjesztett (szenázs, szilázs) és szálas (széna, szalma, fűfélék) tömegtakarmányok, amelyből a tejhasznú marhák 2023-ban 3310 ezer tonnát, a húshasznú szarvasmarhák 2420 ezer tonnát fogyasztottak el. Megoszlásuk eltér, a tejhasznú marhák esetében a szenázsok, szilázsok vannak túlsúlyban, 2521 ezer tonnát (76,2%) használtak fel 2023-ban erre a célra, a húshasznú marháknál pedig a nem silózott (széna, szalma és fűfélék) takarmányok aránya jelentős, 70,6% (1709 ezer tonna).
2023 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 73,9 millió volt, ami 892 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. Az előző évekhez hasonlóan 2023 végén 11 tagállamban tartottak - országos szinten - több mint 1,5 millió szarvasmarhát, és ezek adták az unió állományának jelentős részét, vagyis 87%-át. Franciaország továbbra is vezető helyen áll a 17 milliós állományával, de Németországban is jelentős számú (10,8 millió) állatot tartanak. A jelentősebb szarvasmarhatartó tagállamok közül Franciaországban 179 ezerrel, Németországban 161 ezerrel csökkent a szarvasmarhák száma. Magyarország a marhaállományával az uniós országok rangsorában a 15. helyen állt.
Növekedés látható a magyar juhállományban
A KSH adatai szerint a juhállomány 907,1 ezer darab volt 2023. december 1-jén, 35,4 ezerrel, vagyis mintegy 4,1%-kal több a 2022-es létszámnál. Az anyajuhok száma 2023 decemberében 694 ezer volt. A beérkezett adatok alapján az állattartó gazdaságok takarmányozása a juhok esetében 85%-os lefedettséget mutat a 2023-as évre vonatkozóan a KSH december 1-jei juhállomány adatával összehasonlítva.
Sok magyar gazda mond le erről az állatról: elkezdték ritkítani az állományt
A juhok takarmányozásának alapeleme a fű és a széna, ez látható a 2023-as évben a juhok etetésére felhasznált takarmány-alapanyagokra vonatkozó adatokból is. Az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki a juhok étrendjének 81%-át. Ezen belül a legelőfű, széna 91,8%-kal segítette a juhok táplálását. A szemestermények részesedése a juhok étrendjében 12%-ot tett ki, melynek 58,4%-át a kukorica adta. A vásárolt, kész abraktakarmányok és az összes többi alapanyag (fehérjehordozók, ipari melléktermékek, zsírok, olajok, ásványi anyagok, premixek) mindössze 6%-kal, illetve 1%-kal részesedett a juhok takarmányozásából 2023-ban.
Kevesebb kecskét és lovat tartottak a magyarok 2023-ban, mint egy évvel azelőtt
A KSH december 1-jei állatállományait összevetve a kecskéknél folyamatos csökkenést tapasztalhatunk, 2023-ban 23,7%-kal esett vissza az előző év ugyanezen időszakához képest. A lovak esetében kisebb mozgás jellemezte az állományt, 2023 december 1-jén az előző évhez képest 7,5%-os volt a csökkenés, de 2020-hoz képest növekedett az állomány. A KSH december 1-jei állatlétszámával összevetve a teljeskörűsítés után a kecskéknél 51%-os, míg a lovaknál 35%-os lefedettséggel lehet számolni.
A kecskék, mint kérődző állatok számára is fontos a zöldtakarmány bevitele. Ezt a beérkezett adatok is igazolták, hiszen az erjesztett és szálas tömegtakarmányok adták 2023-ban a kecskék takarmányozásának 81,3%-át. Ezen belül a nem silózott szálas tömegtakarmányoké (széna, legelőfű, szalma) volt a vezető szerep 79,6%-kal. A pillangós virágú zöldtakarmány (lucerna, herefélék) részesedése 16,3%-ot tett ki. Az összes többi erjesztett tömegtakarmány a maradék 4,1%-on osztozott.
A lovak takarmányozása a fűfélék, a széna, a lucerna nélkül elképzelhetetlen. Az erjesztett és szálas tömegtakarmányok adták 2023-ban a lovak étrendjének 88%-át. Emellett a szemestermények 6,1%-kal szerepeltek a lovak takarmányozásában. A szemestermények több mint felét (53,4 százalék) a zab adta, második helyen az árpa (16,3%) szerepelt. A kukorica és az egyéb gabonafélék 12,3%-kal és 10,8%-kal részesedtek, a sort a búza zárta 7,1%-os részarányával.
