A rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy 2021-2022 óta folyamatosan arról van szó, hogy a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell, úgy a klímaváltozáshoz és a megváltozó időjárási körülményekhez, mint a nemzetközi trendekhez. Az államtitkár közölte, hogy az elmúlt években a magyar gazdák elkezdték megtenni a szükséges lépéseket, új kultúrákat, technológiákat vontak be a termelésbe, öntözésfejlesztésbe kezdtek. Magyarországon akkor lesz minden termelő versenyképes, ha a „klíma-ellenálló” lesz – jelentette ki Feldman Zsolt, hozzátéve, hogy a szomszédban zajló háború és az aszály nagyon nehéz helyzetet hozott a vetőmag-előállítás szempontjából, az azonban pozitív, hogy ilyen körülmények között is 2023-ban 120 ezer hektáron, 2024-ben pedig 110 ezer hektáron állítottak elő vetőmagot a magyar termelők.
A szakpolitikus beszélt arról is, hogy egyre inkább nőnek a termelési költségek ezért felértékelődnek az agártámogatási rendszer kínálta lehetőségek. Az államtitkár kiemelte, hogy az idei lesz a harmadik év az új KAP-rendszerben, és ahogy tavaly, úgy idén érkeznie kell egy újabb uniós egyszerűsítési csomagnak, melynek a tartalma még alakul, hiszen a támogatási rendszer még mindig túl bonyolult és összetett a gazdák számára.
Minden nehézség ellenére egyre népszerűbbek az önkéntes és legnagyobb adminisztrációs kötelezettséggel járó zöld vállalásokért kompenzációt biztosító programok. Az első évet sikeresen teljesítették a gazdálkodók, ami tovább növelte az érdeklődést. Ennek fő oka, hogy mindenki megtalálta a neki megfelelő vállalást
- emelte ki Feldman Zsolt.
Az államtitkár ismertette, hogy amíg 2023-ban 4 millió hektárnyi, úgy 2024-ben 4,2 millió hektárnyi területre nézve érkezett az Agro-ökológiai Programba (AÖP) vállalás. Ami az Agrár-környezetgazdálkodást (AKG) illeti, a tavaly decemberi záráskor 1,6 millió hektárra adtak be ilyen kérelmet, ebből 1,2 millió hektár szántó, 200 ezer hektár gyep, a maradék 200 ezer hektár pedig a többi művelési ág, vegyesen. Emellett 350 ezer hektár lett bejelentve Ökológiai Gazdálkodásra (ÖKO).
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy a 2025-ös év pályázatorientált lesz, ahogy tavaly úgy idén is sok kiírás lesz. Várhatóan a második negyedévben várható a következő digitális átállást célzó felhívás megjelenése, amelyre a 3. vagy 4. negyedévben lehet majd beadni a pályázatokat. Az előző hasonló kiíráshoz hasonlóan limitált lesz a traktorok és kombájnok beszerzésének támogatása, az ugyanis önmagában semmiféle előrelépést nem jelentene az ágazatban és nem egy sima géptámogatás a konstrukció célja, hanem a tényleges precíziós eszközhasználat és adatalapú üzemmenedzsment ösztönzése. A jelenlegi tervek alapján traktorbeszerzésre maximum 20 millió forint, egy normál szemestermény kombájnra pedig maximum 30 millió forint támogatás lesz igényelhető. A pályázat csúszása kapcsán az államtitkár közölte, hogy tavaly a beruházási pályázatokra rendkívüli mértékű túligénylés jelentkezett, aminek a feldolgozása jelentős időt vesz igénybe, ezért kell késleltetni a következő pályázati kiírások indulását. Feldman Zsolt azt is elárulta, hogy idén lesznek olyan felhívások is, amelyek volumenüket tekintve nem lesznek olyan nagyok, mint az eddigiek, de szakmailag fontosak lesznek.
A Corteva optimista az idei évet illetően
Sergii Kharin, a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 2024-es év sikeres volt Magyarországon, a vállalkozás a vetőmag üzletágban és a növényvédő szerek értékesítése terén is eredményes volt, valamint számos új terméket mutattak be. A cég négy új kukoricahibridet, két új napraforgó hibridet, új növényvédő szereket és biológiai készítmények egész portfólióját dobta piacra. A 2025-ös évet illetően a szakember kifejtette, hogy a vetőmagpiacon a kukoricánál a tavalyi aszály miatt körülbelül 10%-os területcsökkenésre számítanak, a napraforgónál a vetésterület vagy nem változik, vagy enyhe (5%-os) növekedés várható, a gabonafélék vetésterülete – a repce és a kukorica rovására – növekedni fog, a szójáé pedig szintén növekedhet.
A növényvédő szereknél alacsony befektetési kedv várható, és utolsó pillanatos döntések, viszont a piac enyhén növekedhet a gabonaterületek bővülése, valamint az enyhe tél, és annak következményei miatt. Ezen a területen körülbelül 10-15%-os növekedésre számítunk az idei évre
- közölte Sergii Kharin.
Galyna Radzitska, a biológiai portfólió közép-kelet-európai kereskedelmi vezetője arról beszélt, hogy 2035-ig a biológiai termékek a teljes növényvédelmi piac mintegy 25%-át fogják kitenni. Ez a szegmens várhatóan a mai 9 milliárd dollárról 25 milliárd dollárra fog emelkedni. A biológiai termékek forgalmát a következő tényezők növelik: az egyre erősödő igény a fenntartható termelésre, a folyamatosan változó, szigorodó előírások és jogszabályok, a növekvő hatékonyság iránti igény és az új hatásmechanizmusok. A szakember azt is elmondta, hogy ezek a készítmények nem fogják kiváltani a szintetikus vegyszereket, azok továbbra is fontos eszközök maradnak a növénytermesztésben, de fontos kiegészítői lesznek a fenntartható termelésnek. Galina Radzitska közölte, hogy a 2025-ös évben öt új termék fog érkezni Magyarországra. Arra a kérdésre, hogy ezek kijuttathatók lesznek-e drónokkal, a szakember elmondta, hogy
Brazíliában már bevett gyakorlat a biológiai termékek drónokkal történő kijuttatása, de Európában nincs egyértelmű szabályozás erre a kérdésre. Ezért belső kísérleteinkben tudjuk tesztelni a drónok alkalmazását.
A megváltozó körülmények ellenére is lehet eredményesen termelni
Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy amíg 60 éve Magyarországon bárki és bárhol tudott kukoricát termelni, úgy ez mostanra - a klímaváltozás és a károsítók miatt - már erősen kockázatos tevékenységgé vált. Van azonban egy olyan fajta, amivel az ember aszályos évben is 9 tonna toxinmentes termést hozhat, ez pedig a waxy, vagy más néven viaszkukorica. Ennek az a különlegessége, hogy amíg amíg a hagyományos kukoricában az amilopektin és az amilóz aránya 75, illetve 25%-os, addig a waxy kukoricában szinte csak amilopektin található. A waxy kukoricánál a szemekben 96%-ban csak amilopektin van, ahol ez az arány 92% alatti, azt már nem lehet ilyen kukoricaként értékesíteni és felhasználni. Ez a fajta az ipari keményítő előállítás egyik fontos alapanyaga. A belőle gyártott speciális keményítő rendkívül nagy viszkozitású és tapadós, de az élelmiszeripar és a gyógyszeripar számára is fontos alapanyag lehet.
Molnár István azt is elmondta, hogy a waxy kukorica termesztésénél, felvásárlásánál, szállításánál és feldolgozásánál is nagyon szigorú előírásokat kell betartani. A felvásárlás kizárólag termeltetési szerződésen keresztül történik. A különleges technológia és többletmunka igény miatt a waxy kukorica termelése esetén a hagyományos kukorica ár felett prémium kifizetése történik, így ennél a fajtánál - ha a minőség rendben van - akkor is pénzüknél lehetnek a termelők, ha kisebb lesz a hozam.
A szakember elmondta, hogy ezt a fajtát Magyarországon egyáltalán nem dolgozzák fel, így minden értékesítés külföldön történik. Az export 70%-a Ausztriába és Németországba kerül, a fennmaradó 30% pedig Olaszországba. Ennek oka az, hogy az olaszok több országból is el tudják látni magukat, a németek viszont Magyarországból és Franciaországból vásárolják meg a szükséges mennyiséget.
Dmytro Shtanko, Poltava Kert Kft. tulajdonosa és ügyvezetője arról beszélt, hogy 2020 előtt még csak hagyományos technológiákat használt a termelésében, de az elmúlt években teljesen átalakította a gazdaságát, amelyben most a legmodernebb technológiákat alkalmazva zajlik a termelés. Azóta valamennyi gépüket továbbfejlesztették, hogy alkalmasak legyenek a precíziós technológiák alkalmazására, 10 hektáronként talajanalízist végeztek, átálltak a folyékony műtrágyákra és a területeiken már csak sávos művelést végeznek. A vetés módszerének megváltoztatásával és a speciálisan kialakított gépekkel mostanra 66%-os megtakarítást értek el a műtrágyában, az öntözési rendszer korszerűsítésével pedig a vízfelhasználást is jelentős mértékben vissza tudták fogni. Az összesen közel 7 ezer hektáron gazdálkodó szakember elmondta, hogy az öntözött terület nagyságát 100 hektárról 2500 hektárra tudta növelni. Dmytro Shtanko elárulta, hogy az energiájuk legnagyobb részét a vetőmag és a zöldségfélék termesztésére fordítják.
