A sáfrány a gasztronómia különleges eleme, ugyanakkor a konyhán kívül a szépségipar is előszeretettek használja különböző kozmetikumokhoz, valamint a gyógyászatban is megtalálható. A virágból készült oldószeres kivonat hatóanyagait vizsgáló klinikai tanulmányok alapján ígéretes lehetőség mutatkozik bizonyos mentális betegségek, stresszoldás kezelésében, időskori makuladegeneráció lassításához. Gyógyászati értelemben viszont még sok klinikai kutatásra lenne szükség, mivel ez a termék alapvetően fűszer, és csak másodlagosan népi gyógyszer.
Milliókat érhet kilója ennek a fűszernek: itthon is beindulhat a termesztése
Az Agrárszektor korábban a Gyógynövény Szövetség és Terméktanácstól megtudta, hogy Közepes minőségű talajon, mediterránnak megfelelő éghajlati viszonyok között, mérsékelt vízellátás mellett termeszthető. Tehát nem az termőhelyi igénye speciális. A problémát - sok más ágazathoz hasonlóan - a munkaerő hiánya jelenti. Magyarországon már az ennél kisebb megerőltetést és fizikai igénybevételt jelentő mezőgazdasági és kertészeti munkára sem könnyű elegendő idénymunkást, kézi munkaerőt találni - gondoljunk például a cseresznyeszedésre és gyógynövénykultúrák betakarítására -, ez pedig annál sokkal komolyabb kézimunkaerő-szükségletet igényel. Már a telepítés is költséges, a szaporítóanyag beszerzése sem egyszerű, és mindezt 2-3 évente meg kell tenni, az állományok ugyanis nem tarthatók fenn hosszabb ideig a betegségek miatt.
Ráadásul igen lassú folyamat, hiszen a növénynek a virágait szedik le, és abból kicsipkedik a bibét, ami a tényleges termék - mindezt pedig rendkívül óvatosan és körülményesen kell elvégezni. Nem lehet gépesíteni, a szedés és a bibézés kizárólag kézzel történhet. 0,1 g-nyi szárított sáfránybibéhez nagyságrendileg 32 virágra van szükség. Ez 96 bibeszálat jelent. Így már talán nem is olyan furcsa, hogy akár milliókat is érhet kilója. Azonban nem árt valamit tisztázni ezzel kapcsolatban:
a konyhában a családi ételhez 4-5 bibeszálat használunk fel. Így a kilós ára hiába haladja meg akár a 10 millió forintot is, háztartási léptékben egész életünk során nem tudnánk annyit felhasználni. Így tehát hiába hangzatos a milliókat érő kilónkénti ár, valószínűleg sosem tudnánk ennyit felhasználni.
A magyarok is termeszthetnék ezt a luxusfűszert, mégse teszik: kilója milliókat érhet
A látszat néha csal
Van még egy dolog, amit érdemes tisztázni: a sáfrány és a sáfrányos szeklice közti különbséget. A jó minőségű, "igazi" sáfrányt számos helyen a mai napig összekeverik a nagyüzemi méretekben is termeszthető sáfrányos szeklicével. A szeklice, vagy más néven hamis sáfrány enyhén keserű, és illatra, illetve ízre is teljesen más, mint a drága társa. Szakemberek korábban kifejtették lapunknak, hogy a valódi sáfrány (Crocus Sativus L.) a spárgavirágúak rendjébe, a nősziromfélék családjába tartozik. A sáfrányos szeklice fészekvirágzatúak rendjének, azon belül az őszirózsafélék családjának tagja. A bogáncshoz hasonló. A valódi sáfrány csak és kizárólag hagymagumóval szaporodik, ősszel virágzik. A szeklicét magról vetik évente kétszer és júliustól szeptemberig virágzik. A valódi sáfránynak a bibéit szárítjuk, és használjuk fel fűszerként, gyógynövényként. A szeklicének a virágát szedik, szárítják, és β-karotin tartalma miatt színezésre használják
Mennyit kell fizetnünk érte?
Mint fentebb is írtuk, a valód sáfrány kilója még a 10 milliót is elérheti, ugyanakkor nekünk elég csak 1-2 grammot venni belőle az ételekhez.
- A Tescoban a valódi sáfrány 0,12 grammja 540 forint, a sáfrányos szeklice 4 grammja 360 forint
- az Auchanban 530 forint, a sáfrányos szeklice 4 grammja 280 forint.
Tényleg igénytelen növény?
Több forrásból is hallhattuk, hogy a sáfránynak kedveznek a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok, ez viszont nincsen teljesen így. Érdemes tudni, hogy a növény alapvetően melegkedvelő, mediterrán származású, ezért termesztik elsősorban az ennek megfelelő éghajlatú területeken. A kiszámíthatatlan csapadékeloszlás azonban nem meglepő módon egyik növény számára sem ideális. A sáfrány ugyan melegkedvelő és szárazságtűrő, de nem mindegy, mikor van szárazság és mikor eső. A párás, csapadékos időben betegségek léphetnek fel, a gumó elrothad, valamint az erős téli fagyokat sem bírja. A telepítése egyébként drága, a szaporítóanyag beszerzése pedig bonyolult, ha mindez nem lenne még elég, a felsoroltakat néhány évente meg is kell ismételni, hiszen az állományok nem tarthatók fenn hosszabb ideig. Hazánkban régebben jelentős volt a sáfránytermesztés, aztán eltűnt az országból. Az pedig a jövő kérdése, hogy újra felkerülhetünk-e a sáfránytérképre.
