2024-ben a magyarországi vágóhidak több mint 453 ezer tonna sertéshúst és közel 545 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024-ben (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). Darabszámot tekintve 4,4%-kal kevesebb szarvasmarhát, viszont 6,5%-kal több sertést és 5,8%-kal több baromfifélét vágtak tavaly az azt megelőző évhez képest. A baromfifélék csoportjában a pulyka vágása 2,6%-kal, a libűé 21,2%-kal csökkent ebben az időszakban, míg a kacsavágás 19%-kal erősödött - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből.
Fordult a kocka a magyar állattartóknál: erre sokan nem számítottak
Lehullt a lepel: ez történik most a marhával, sertéssel a magyar vágóhidakon
Tavaly visszaesett a marhavágások száma Magyarországon
Szarvasmarhából 84,8 ezer darabot vágtak le 2024-ben, 4,4%-kal kevesebbet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya 43,2 ezer, hasított súlya 22,5 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 4%-kal, illetve 2,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3600 tonna felett alakult 2024. január-decembereben, míg a legmagasabb havi érték - a novemberi - meghaladta a 4300 tonnát is. A levágott szarvasmarhák 60%-a tehén, 22%-a bika volt. A tehenek vágása 7%-kal, az üszőké 14,5%-kal csökkent, míg a bikáké 12,7%-kal emelkedett a darabszám alapján 2024-ben a bázisidőszakhoz képest.
A KSH adatai alapján Magyarország a több mint 58 ezer tonnás export mellett 21 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált 2024 első tizenegy hónapjában. Az export volumene közel 1%-kal, míg az importé 7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 56%-a került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Szlovákiából és Csehországból érkezett 2024. január-novemberben, a behozatal 40%-a származott e három országból.
A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 863,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén. Az állomány 2023 júniusa óta 11 ezer darabbal csökkent, 2023 decembere óta kissé, 1,6 ezer állattal bővült. A tehenek száma 406,6 ezer volt 2024. június 1-jén, 4%-kal, összesen 16,7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
Felpörgött a sertésvágás a hazai vágóhidakon
2024-ben a hazai vágóhidakon 4 millió 782 ezer sertést vágtak le, 6,5%-kal, azaz mintegy 291 ezer darabbal többet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 564 ezer tonna, hasított súlya 453 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8%-kal múlta felül a 2023-as értéket. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan közel 47 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, az októberi meghaladta az 52 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző évi 54 ezerről 59 ezer darabra emelkedett 2024-ben, ami 9,2%-os növekedést jelentett.
Az élő sertés kivitelének volumene több mint 13%-kal bővült, míg az import ellenben 7%-kal csökkent 2024 első tizenegy hónapjában 2023 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom közel 1%-kal növekedett. Az export 35 ezer tonna, az import 63 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jóval meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szerbiába irányult a 2024. január-novemberi időszakban.
A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,75 millió darab volt 2024. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 7,8%-kal, közel 200 ezer darabbal haladta meg a 2023. júniusi létszámot, míg a 2023. decemberit 137 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 162,4 ezer volt 2024 júniusában, az állomány egy év alatt 9,1%-kal, mintegy 13,6 ezer állattal bővült.
Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 49 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2024. január-novemberi időszakban.
Nemcsak a vágások számában, de a juhállományban is csökkenés volt megfigyelhető
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 43,1 ezer volt 2024-ben, ami 7,1%-os viszszaesést jelent az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 7300 darabot vágtak, amihez 362 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 918,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,7 ezerrel, 0,4%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 júniusában 698 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
A sertés mellett a baromfi volt elmúlt év másik nagy nyertese
Baromfiból 237 millió darabot vágtak 2024-ben, 5,8%-kal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi élősúlya összesen 726,4 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 544,5 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján 83%-át - a csirke tette ki, amelyből 196,8 milliót vágtak, vagyis 4,7%-kal többet, mint 2023-ban. Vágókacsából csaknem egyötödével, 19%-kal többet, összesen 29,4 milliót, libából viszont 21,2%-kal kevesebbet, 2,7 millió darabot vágtak 2024-ben. Pulykából 5,1 millió darab került a vágóhidakra, 2,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 12%-os, a pulykáé 2%-os volt.
A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya elérte a 32,3 milliót 2024. június 1-jén, ami 3,1%-kal, 962 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbi értéket. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) az 1200 millió darabot megközelítő csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Franciaország és Spanyolország a 2024. január-novemberi időszakban.
