Giulia Riedo, a fenntartható élelmiszer-politikáért felelős tisztviselő szerint a jövőkép csupán bátortalan lépéseket vázol fel az igazságosabb és fenntarthatóbb uniós élelmiszer-ellátási láncok megteremtése felé. Tartalmaz ugyanakkor néhány pozitív elemet, például a környezetbarát jogszabályok szigorúbb betartatása iránti elköteleződést, valamint pénzügyi juttatásokat azoknak a gazdálkodóknak, akik a már meglévő környezetvédelmi követelményeken túl teljesítenek.
Az Európai Bizottság azonban, miközben igyekezett minden érdekelt fél elvárásainak megfelelni, figyelmen kívül hagyta az olyan kritikus kérdéseket, mint például a környezetvédelmi kifizetések növelésének kitétele, holott ez az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd során megállapodás tárgyát képezte.
Riedo hozzátette:
Ennek eredményeképpen az uniós mezőgazdaság átalakításának csak a homályos ütemtervét látjuk. Egyértelmű irányra van szükségünk ahhoz, hogy olyan uniós élelmiszer-előállítási rendszerre térjünk át, amely a természettel együttműködik, hosszú távú stabilitást biztosít gazdálkodóink számára, és hozzájárul ahhoz, hogy a fenntartható, egészséges élelmiszerek megfizethetőbbé váljanak.
A dokumentum néhány legfontosabb eleme:
- A KAP reformja: A jövőkép olyan célzottabb KAP-intézkedések alapelveit vázolja fel, amelyek a környezet megőrzéséhez aktívan hozzájáruló gazdálkodók javát szolgálják. Kevés szándék mutatkozik ugyanakkor a KAP-alapok igazságtalan elosztását lehetővé tevő olyan intézkedések leküzdésére, mint például az ársapka és a degresszivitás. Továbbá a közvetlen jövedelemtámogatás elosztásának kritériumai továbbra is hektáralapúak maradnak, és nincs egyértelmű jel arra, hogy a közeljövőben a környezetvédelemért tett erőfeszítésekért járó kifizetések mértéke növekedni fog.
- Fenntartható állattenyésztés stratégia: A jövőkép külön, kiemelt hangsúlyt fektet az állattenyésztési ágazat versenyképességének és rugalmasságának erősítésére és meghirdeti a „kiválósági állattenyésztési termelési lánc” hosszútávú stratégiájának létrehozását. Bár az Európai Bizottság nem tekinti kiemelt prioritásnak, a szakpolitikai irányvonalak meghatározásakor mégis számításba veszi az ágazat környezeti lábnyomának csökkentését és a tápanyag-gazdálkodás javítását.
Sajnálatos módon azonban a felvázolt jövőkép két kulcsfontosságú elemet nélkülöz: a szintetikus műtrágyák használatának szükségszerű csökkentésére irányuló tervet, valamint azokat az irányelveket, amelyek elősegítenék minden EU polgár számára a fenntarthatóbb és egészségesebb élelmiszerekhez való hozzáférés lehetőségét.
- Közbeszerzés: A jövőkép bejelenti az EU közbeszerzési direktívájának felülvizsgálatát, ami ugyan előremutató lépés, ám továbbra is az egyetlen olyan uniós javaslat, amely kifejezetten az élelmiszerekkel kapcsolatos oktatással és étrendekkel foglalkozik.
- Éghajlat és természet: Az Európai Bizottság a jövőbeni intézkedések között megvizsgálja, hogyan járulhat hozzá az agrárágazat az EU 2040-es éghajlat-politikai célkitűzéséhez, és az állattenyésztési ágazatból származó gázkibocsátás csökkentéséhez. Konkrétan, a Bizottság bejelenti a „személyre szabott intézkedések eszköztárát”, amely támogatni fogja az állattenyésztési ágazatot és a régiókat a kibocsátás csökkentéséért tett erőfeszítéseikért.
Sajnálatos módon az éghajlati szempontok kisebb szerepet kapnak a jövőképben, és az ezzel kapcsolatos hivatkozások is meglehetősen visszafogottak.
Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 11%-át adja – ami alig kevesebb, mint 20 évvel ezelőtt –, az éghajlattal kapcsolatos kérdésekre nem fordítanak elegendő figyelmet. Az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a karbongazdálkodás, valamint a szén-dioxid-eltávolításról és a szén-dioxid-gazdálkodás tanúsításáról szóló uniós rendelet (CRCF) keretében folytatott tevékenységek, valamint a természetvédelmi kreditek innovatív finanszírozási eszközöket jelenthetnek a gazdálkodók számára. Nem biztosítja azonban a szükséges biztosítékokat az ellentételezés és a kettős elszámolás elkerülésére, így számos kritikus kérdés megválaszolatlanul marad, ami komoly kockázatot jelent a valódi előrelépés tekintetében. Ami a környezet megóvását illeti, az Európai Bizottság a meglévő környezetvédelmi jogszabályok érvényre juttatása mellett - bár sajnálatos módon nem hivatkozik a természet helyreállításáról szóló jogszabályra - további ösztönző elemek bevezetését tervezi, beleértve az önkéntes teljesítményértékelést a mezőgazdasági üzemek környezeti teljesítményének egységesítése érdekében.
Sajnos a Bizottság nem tervezi a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentésére tett erőfeszítések növelését, ami aggasztó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaság és a nitrogénszennyezés súlyosan veszélyeztetik az egészségünket és rontják a vízminőséget.
A Bizottság jelzi, hogy a KAP a feltételességtől az anyagi ösztönzők felé fog elmozdulni.
Ha a közös agrárpolitika keretében kevesebb feltétel és több támogatás lesz a környezetvédelmi előírások betartására, akkor ezeket a juttatásokat nagyon körültekintően kell megtervezni. A környezetvédelmi kifizetésekre szánt költségvetésnek elég vonzónak kell lennie ahhoz, hogy a gazdálkodók inkább a fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzák. A támogatásoknak a biológiai sokféleséget növelő intézkedéseket kell támogatniuk, nem pedig csupán a meglévő jogszabályok betartásáért fizetni a gazdáknak
- mondta Riedo. Ez a jövőkép fogja meghatározni az EU mezőgazdaságára és élelmiszeriparára vonatkozó jövőbeli irányelveit, beleértve a KAP reformját is, amelynek megvitatása idén júliusban kezdődik. E megbeszélések során figyelembe kell venni a mezőgazdasági alapok elosztását a többéves pénzügyi keret (MFF) tekintetében.
Ha az Európai Bizottság valóban arra törekszik, hogy a korlátozott források idején egy hatásosabb, szakpolitikai irányvonalak mentén kialakított költségvetést hozzon létre - és emellett meg akarja tartani a közös pénzek feletti ellenőrzést -, akkor a tagállamok számára történő kifizetéseket szorosabban kellene a teljesítményhez és az elszámoltathatósági eszközökhöz kötni
- zárta Riedo.
Cikk szerzője: Horváthné dr. Uhrin Andrea