A palackozott étolaj és lédig finomított olaj piaca határokon túlívelő piac, így önmagában nem egy-egy ország termelése vagy fogyasztása fogja feltétlenül meghatározni a trendeket.
- ismertette Miklós Attila, a Viterra Hungary Kft. kereskedelmi és logisztikai vezetője. Magyarországon az elmúlt 15 évben jelentősen nőtt a növényi olajok fogyasztása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 és 2020 között 20%-kal emelkedett az egy főre jutó étolaj- és olívaolaj-fogyasztás, elérve a 13,3 kg-ot. A növekedés hátterében több tényező állhat, például a változó táplálkozási szokások, a növényi alapú étrendek térnyerése, valamint a margarin és egyéb növényi zsírok iránti fokozott kereslet, amelyek szintén hozzájárulnak az étolajok iránti kereslet növekedéséhez.
Ezzel szemben az Európai Unió 27 tagállamára vonatkozó statisztikák a lakosságétolaj-fogyasztás csökkenését mutatják, és a jövőre nézve is mérséklődő tendenciát prognosztizálnak.
A csökkenés hátterében állhat a tudatosabb táplálkozásra való törekvés, az egészségtudatos étrendek elterjedése, illetve a fenntarthatósági szempontok erősödése, amelyek az alacsonyabb növényi olajfogyasztást ösztönözhetik. (Ha a lakossági fogyasztáshoz hozzáadjuk a bioüzemanyag célú felhasználást is, úgy itt is emelkedő tendenciát látunk.)
A Statista adatai alapján a globális trendek viszont Magyarországhoz hasonló irányt mutatnak: világszinten a növényi olajok fogyasztása folyamatosan növekszik. A globális kereslet emelkedése mögött elsősorban a fejlődő országok gazdasági növekedése, a gyorsan bővülő népesség, valamint az ipari felhasználás – például a bioüzemanyagok gyártása – állhat.
Ez az eltérő tendencia arra utal, hogy míg Európa bizonyos részein a fogyasztás visszaesik, addig a világ más régióiban a növényi olajok szerepe egyre meghatározóbbá válik az étrendben és az iparban egyaránt.
Csökken a kukorica vetésterülete itthon: nehéz idők várnak a vetőmagpiacra?
Világpiaci hatások: hogyan befolyásolja a hazai olajnövény-termesztést?
Egyértelmű a kapcsolat a globális, de minimum az európai kereslet és a hazai olajnövényekre mutatkozó igény között. Amennyiben a világban nő a kereslet úgy a hazai olajos magok iránt is nagyobb lehet az érdeklődés a szűkebb ellátás miatt.
- fogalmazott Miklós Attila. Hozzátette, hogy ezt azonban nem lehet egyértelműen lefordítani a termelők jövedelmezőségére, hiszen azt ennél sokkal több változó befolyásolja. Hatással van rá az inputanyagok/egyéb költségtényezők és a mindenkori piaci árak egymáshoz viszonyított aránya, az adott mezőgazdasági év időjárása, a technológiai fejlettség, a fejlesztésre való nyitottság és végül a szabályozói környezet, és annak esetleges változása is.
Hazai alkalmazkodás a változó kereslethez és időjárási kihívásokhoz
Ahogy korábban azt lapunk is megírta, az elmúlt években jelentős visszaesés tapasztalható a magyarországi repcetermesztésben. Míg 2018-ban még 330 ezer hektáron termesztették ezt a növényt, addig 2024-ben a vetésterület nagyságrendileg a 130 ezer hektár körül alakult. Ez a tendencia több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a növényvédelmi problémák miatt egyre nehezebb megóvni a repcét a kártevőktől, másrészt a piaci kihívások is hozzájárulnak a termesztési kedv csökkenéséhez. Emellett az időjárási szélsőségek, mint az aszályok és a hirtelen lezúduló csapadék, szintén megnehezítik a repce sikeres termesztését.
Most kiderül az igazság: tényleg leáldozóban a repcének Magyarországon?
A napraforgó vetésterülete Magyarországon az elmúlt években jelentős változásokat mutatott. A KSH adatai szerint 2021-ben a betakarított terület 653 ezer hektár volt, ami az elmúlt tíz év alatt 30%-os növekedést jelentett. 2022-ben ez a terület tovább nőtt, elérve a 682 ezer hektárt, ami 8,4%-kal haladta meg az előző öt év átlagát. 2023-ban azonban a betakarított terület 674 ezer hektárra csökkent, ami 0,8%-os mérséklődést jelentett az előző évhez képest, de még mindig 7,8%-kal meghaladta a megelőző öt év átlagát. 2024-ben a napraforgó betakarított területe lényegében megegyezett az előző évivel, 675 ezer hektár volt, ami 5,9%-kal haladta meg a megelőző öt év átlagát. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a napraforgó termesztése Magyarországon stabil, kisebb ingadozásokkal, de összességében növekvő tendenciát mutat.
Ezt a tendenciát erősítheti a 2025-ös vetésterület is, amire vonatkozóan hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de piaci szakértők egybehangzó véleménye szerint további növekedés valószínűsíthető.
Mi várható a napraforgó piacán?
Ahogy azt korábbi szektorkörképünkben is megírtuk, a magyarországi szójatermesztés jelentős növekedést mutatott az elmúlt években. A vetésterület 111 784 hektárra emelkedett 2024-ben. Ez a tendencia részben a növény szélsőséges időjárási körülmények között is megbízható teljesítményének köszönhető, valamint a GMO-mentes szója iránti piaci kereslet növekedésének. A szójatermesztés további előnyei közé tartozik a talaj minőségének javítása nitrogénmegkötő képessége révén, valamint a talajerózió csökkentése. Azonban a 2024-es évben tapasztalt hőhullámok és aszályos időszakok negatívan befolyásolták a termésátlagokat és a vetőmag-előállítást, ami kihívásokat jelentett a gazdálkodók számára és ezáltal valószínűsíthetően csökkenni fog a 2025-ös vetésterület is.
A három olajos növény vetésterület alakulásának tekintetében a jövőre nézve valószínűsíthető, hogy szinte a teljes magyar termés hazai feldolgozásának köszönhetően a napraforgómag vetésterülete kisebb kilengésekkel, a vetésforgó adta lehetőségek keretein belül, folyamatosan nőni fog, de legalábbis a mostani szintek körül fog maradni. Mialatt a repcemag és szójabab termőterülete a felvevőpiacuk nagyobb exportkitettsége miatt nagyon ingadozást mutathat.
- vélekedett a szakértő.
Váratlan hírek jöttek a szójáról: mégis, mi folyik itt?
Kiszámíthatatlan időjárási viszonyok
Az olajgyártást alapvetően alapanyag kínálati oldalról befolyásolja az utóbbi évek klímaváltozása és nem pozitív irányba.
- magyarázta Viterra Hungary Kft. képviselője. Hozzátette, hogy a forró, csapadékmentes tavaszok és nyarak jelentős negatív hatással vannak a terméshozamra és a termények minőségére. A repcemag esetében elsősorban a tavaszi aszály csökkenti a hozamokat, míg a napraforgó és a szója esetében a nyári szárazság okoz terméskiesést. Különösen a napraforgónál jelent problémát, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a magok kisebbek maradnak, vagy a maghéjon belül nem fejlődnek ki megfelelően. Emellett a zsírsavösszetételük is kedvezőtlenebbé válik, ami rontja a feldolgozhatóságukat és a piaci értéküket. Összességében tehát az egyre gyakoribb hőhullámok és aszályos időszakok komoly kihívást jelentenek a növénytermesztés számára.
Milyen technológiai újítások segítik a növényi olajok hatékonyabb előállítását?
A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a termelőknek nemcsak a hozamcsökkenéssel kell számolniuk, hanem a feldolgozhatóság és a minőség romlásával is. Éppen ezért egyre nagyobb szerepet kapnak azok a technológiai újítások, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb termelést és a gyorsabb minőségellenőrzést.
Miklós Attila ismertette, hogy a modern laboratóriumi technológia lehetővé teszi az élelmiszer- és takarmányipar számára, hogy gyors és pontos méréseket végezzenek a termékek minőségéről. Az infravörös készülékek például egy percen belül képesek meghatározni a magok beltartalmi paramétereit, mint a zsírsavtartalom, nedvesség, olaj- vagy fehérjetartalom. Emellett az online, vonalba szerelt mérőberendezések folyamatosan, akár 5 másodpercenként ellenőrzik az áramló anyag minőségi jellemzőit, így az adatok alapján azonnal beállítható és szabályozható a végtermék minősége. Az egyszerűen kezelhető műszeres analitikai eszközök pedig lehetőséget biztosítanak az élelmiszer- és takarmánybiztonsági paraméterek gyors mérésére, csökkentve ezzel a külső akkreditált laboratóriumoktól való függőséget és a hosszadalmas várakozási, majd beavatkozási időt. Ezek az innovációk jelentősen növelik a termelés hatékonyságát és a végtermék biztonságát.
Rengeteg a kérdőjel az agrártámogatások jövőjével kapcsolatban
A mérési idők lerövidülése és az inline analitikai rendszerek folyamatos adatgyűjtése lehetővé teszi a gyártási folyamatok mélyebb megértését, így pontosabb finomhangolásokat lehet végrehajtani a technológiai rendszerekben. Ezáltal növelhető a hatékonyság, optimalizálhatók a beállítások, és csökkenthetők a gyártási veszteségek. A digitalizáció és az automatizáció fejlődésével pedig nemcsak a beavatkozások gyorsasága és pontossága javul, hanem az adatok mélyreható elemzésével olyan összefüggések is feltárhatók, amelyek eddig rejtve maradtak, támogatva ezzel a további fejlesztéseket.
A hatékonyság növelése és a gyártási folyamatok optimalizálása ma már elképzelhetetlen a korszerű mérési technológiák nélkül. Az új innovációk nemcsak a termelés gyorsaságát és pontosságát javítják, hanem hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és az energiafelhasználás csökkentéséhez is.
A környezeti hatások csökkentése érdekében, technológia fejlesztésekkel kevesebb vegyszert használunk, technológiai fejlesztésekkel maximalizáljuk a kihozatalokat és minimalizálhatjuk a ráfordított energiát, és biomasszát használunk energia előállítására.
- részletezte a szakértő. Az olajgyártás rendkívül magas energiaigényű folyamat, amely jelentős mennyiségű hőenergiát, elektromos áramot és vizet igényel. A hővisszanyerő rendszerek hatékonyságát a fejlettebb mérések és áramlási modellek segítségével tovább lehet optimalizálni, miközben folyamatosan jelennek meg olyan új technológiák, amelyek a hulladékhőt hasznosítják, akár elektromos árammá alakítva azt. Ezek az innovatív megoldások hozzájárulnak az energiafogyasztás csökkentéséhez és a fenntarthatóbb gyártási folyamatok kialakításához.
Az olajos magvak feldolgozásának szempontjából a napraforgónak nagy előnye, hogy a már beszállított alapanyaggal érkezik egy kiváló biomassza alapanyag, a héj.
- hívta fel a figyelmet Miklós Attila. Hozzátette, hogy a héj tüzelésére alapuló hőenergia előállítás már nagyon régóta ismert és az utóbbi időben feltörekvőben van – lassan már-már evidensé válik a – héj alapú biomassza kazánok áramtermelő generátorral való kombinálása, mellyel egyszerre lehet a két legnagyobb energia szükségletet közel 100%-ban kielégíteni, szinte már sziget-üzemmódot kialakítani.
Erős terv készült Magyarország jövőjéről: van megoldás az energiafüggőségre
Általánosan az is elmondható, hogy az ilyen gyárak rendszerint nagy területet foglalnak el több esetben síkraktárakkal kombináltak, mely sok hasznos felületet jelent napelem rendszerek kialakítására is, ami jelentősen tudja csökkenteni az elektromos áram külső felhasználását.
- mutatott rá a szakértő.
A felhasznált víz egy nagy része szennyvízként keletkezik, így a legtöbb ilyen üzem saját szennyvíz-üzemmel rendelkezik, melyre – bár érzékeny rendszerek – de biogáz termelést is ki lehet alakítani és a keletkezett gáz akár gázturbina segítségével elektromos árammá konvertálható. Ez utóbbi bármely olajos mag feldolgozása esetén lehetséges opció.
- tette hozzá.
Hogyan befolyásolják a nemzetközi piaci trendek a hazai növényi olajipart?
Mivel a nálunk nagyobb mennyiségben előállított repce és napraforgómag a világon a pálma- és szójaolaj után csak a harmadik és negyedik legnagyobb növényi olaj, ezért a globális trendek direkt és indirekt módon is érvényesülnek a hazai piacokon.
- mondta el Miklós Attila. A világ növényi olajtermelése az elmúlt évtizedekben folyamatos növekedést mutatott. A Statista adatai alapján a 2013-ban a globális termelés 160 millió tonna volt, míg 2018-ra ez az érték 190 millió tonnára emelkedett, ami öt év alatt 30 millió tonnás növekedést jelent. A legjelentősebb növekedés a pálmaolaj esetében figyelhető meg, amely 73 millió tonnás termelésével az összes növényi olaj 38,5%-át adja. A szójaolaj termelése 56 millió tonnát tett ki, ami az éves olajtermelés 29,5%-ának felel meg. Ezek az adatok rámutatnak a növényi olajok iránti kereslet folyamatos növekedésére és a termelés bővülésére világszerte.
A pálma- és szójaolaj árváltozása a helyettesítő hatás miatt, a repce- és napraforgóolaj átváltozása pedig direkt módon csapódik le a hazai piacon. Bár a világ különböző pontjain különböző körülmények (időjárás, logisztikai korlátok, szabályozások) befolyásolhatják a kereslet, kínálat és végül az árak alakulását, de tömegáruról lévén szó elmondható, hogy minden globális piaci hatást lekövet minden egyes kisebb piac is.
- magyarázta a szakember.
Alapvetően elmondható, hogy a globális növényi olaj igény növekedésével karöltve folyamatosan nő az olajos magok és az abból kinyert növényi olajok termelése is, ez pedig folyamatos növekvő igényt és felvevőpiacot biztosít a hazai növényolajiparnak is.
-tette hozzá Miklós Attila.
