Ennek kapcsán úgy Valérie Pécresse kutatási, mint Michel Barnier[6] mezőgazdasági miniszter sajtóközleményben erősítette meg azt, hogy a két tárca a jövőben minden eddiginél szorosabban együtt kíván működni a mezőgazdasági kutatási és agrár-fölsőoktatási stratégiák összehangolásában és minél eredményesebb munka feltételeinek közös biztosításában. Mint aláhúzták, "ezen agronómiai kutatási konzorcium feladata, hogy új modelleket dolgozzon ki a mezőgazdaságra, az élelmezésre valamint a természeti erőforrások fenntartható használatára". A szándék komolyságát jelzi, hogy június 29-én az érintett hat intézmény vezetői már alá is írták a konzorcium alapító okiratát.
Marion Guillou, az INRA főigazgatója már korábban és többször aláhúzta, hogy az INRA a jövőben minden eddiginél komolyabban veszi a társadalmi és gazdasági kihívásoknak való megfelelés szükségességét, ennek pedig nincs jobb eszköze, mint a konzorciumon keresztül a kutatási és fölsőoktatási erőforrások egyesítése. Ennek szellemében az INRA előtt álló fő célokat az alábbiak szerint határozta meg:
- az INRA a jövőben még nagyobb hangsúlyt kíván a világ élelmezés-biztonsági problémáinak megoldására helyezni, egyben fokozza aktivitását a Franciaország egyik fő "adujának" tekinthető mezőgazdaság, azaz a "zöld szektor" dinamizmusának növelése érdekében,
- a belső szervezeti felépítést egyre nyitottabbá teszi a konzorcium irányában és ehhez igazítja az irányítási struktúrát is,
- nemzetközi téren aktívan részt kíván venni egyrészt az európai kutatási és innovációs struktúrák aktivizálásában, erősítésében, másrészt pedig szoros együttműködésre törekszik a nemzetközi szervezetekkel (pl. FAO, CGIAR[7], IPBES[8], stb.).
2009-ben az INRA három nagy együttműködési rendszerben kíván minél jelentősebb szerepet vállalni, ezek közül az első és legfontosabb a már említett országos mezőgazdasági, élelmezési, állat-egészségügyi és környezetvédelmi konzorcium, amiben legfontosabb feladatnak a kutatás-képzés-fejlesztés folytonosságának megteremtését tartja - nemzetközi dimenzióban. A második ilyen rendszer az egyetemekkel és versenyképességi pólusokkal való minél szorosabb együttműködés, míg a harmadik ilyen rendszert az INSERM[9]-mel (táplálkozás) és a CNRS[10]-szel (növényélettan és agroökológia) való megkülönböztetett kapcsolatok jelentik. Mindennek komolyságát mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy az INRA tavaly világviszonylatban a második legjelentősebb intézmény volt a növény- és állattudományi valamint az agronómiai tudományok területén megjelent publikációk számát tekintve. Ezek tudományos hátterét egy egyre szélesebb körű, mindinkább nemzetközivé váló tudományos együttműködési rendszer jelenti - ezek kiépítésekor az INRÁ-t a napjaink globális kihívásainak való minél jobb megfelelés szándéka vezeti akkor, amikor a mezőgazdaságnak minden korábbinál inkább és egyszerre meg kell felelnie - sőt elébe kell mennie - a természeti erőforrások fenntartható használata, a termelékenység, az élelmezés-biztonság és a környezetvédelem által támasztott követelményeknek.
A bevezetőben hivatkozott Barnier-Pécresse közös nyilatkozat kiemeli, a konzorcium létrehozásával nem csupán az agrárkutatási és -fölsőoktatási potenciál erősítése a cél, hanem mindezek nemzetközi pozícióinak javítása is. A két miniszter hangsúlyozta, hogy a kutatás országos szintű jobb összehangolásán túl a konzorcium a jövőben meghatározó szereppel fog bírni a kutatási eredmények "előállításában" és azoknak a szakma részére történő átadásában - mindez pedig olyan gazdálkodási módok, élelmezési formák kifejlesztését, valamint a természeti erőforrások fönntartható használatát is jelenti. A konzorcium létrehozása nem érinti az egyes intézmények státusát és eredeti feladatrendszerét, ugyanakkor segít elkerülni a párhuzamosságokat és ösztönzi az összefogást a közös kutatási területeken.
A konzorcium "tudományos együttműködést szolgáló költségvetési intézmény"-ként fog működni (établissement public de coopération scientifique, EPCS), létrehozásába a mezőgazdasági és a kutatási tárca mellett végül bekapcsolódott a francia külügyminisztérium is. Ez utóbbinak azért van hangsúlyos szerepe, mert így sokkal nagyobb eséllyel biztosítható a másik két szaktárca azon törekvése, hogy a konzorcium tevékenysége nemzetközi téren is látható, az együttműködésre kész külföldi partnerek számára "vonzó" és összességében eredményes legyen, hozzájáruljon a francia befolyás agrár K+F-területen történő erősítéséhez. Az új szervezetet irányító stratégiai orientációs tanácsban a francia kutatók mellett neves külföldi szakemberek is helyet kapnak, a nemzetközi jelentőségű kutatási programok meghatározása mellett egy nemzetközi doktori kollégium irányítása is föladatuk lesz. A konzorcium létrejötte egyébként szervesen illeszkedik az élettudományi kutatási rendszer reformjának kormányzat által elhatározott intézkedésinek sorába és a tervek szerint a jövőben újabb kutatóintézetek (sokan többek között a CEMAGREF[11]-re gondolnak) és fölsőoktatási intézmények is csatlakoznak hozzá. A közös közlemény itt olvasható:
A konzorcium alapító okiratának aláírásáról kiadott sajtóközlemény itt olvasható:
http://www.inra.fr/presse/recherche_et_enseignement_superieur_agronomiques_francais_s_organisent
[1] www.inra.fr
[2] www.cirad.fr
[3] http://www.envt.fr/
[4] www.agrocampus-ouest.fr
[5] http://www.agroparistech.fr/
[6] Az európai parlamenti választások után - mivel Michel Barnier agrárminiszter a jövőben EP-képviselőként dolgozik - Nicolas Sarkozy köztársasági elnök Bruno Le Maire-t nevezte ki Barnier utódjául
[7] www.cgiar.org
[8] Intergovernmental science-policy platform on biodiversity and ecosystem services, www.ipbes.net
[9] www.inserm.fr
[10] www.cnrs.fr
[11] www.cemagref.fr
Somogyi Norbert
Forrás: www.fvm.hu
