Az első félévben szintén csökkent a kolbászféleségek gyártása 10,4%-al (1,1 millió tonnára), a halkonzervek és tartósított halkészítmények kibocsájtása pedig 17,6%-al lett kevesebb (330 millió db.). A kenyér és péksütemények gyártása 4,1%-al szűkült (3,5 millió tonna), és az édesipari termékek kibocsájtása is 6,6%-al esett vissza (1,4 millió tonnára).
Tovább folytatódik a sörtermelés csökkenése, az év első hat hónapjában 6,8%-al kevesebbet gyártottak, így az összmennyiség 543 millió dekaliterre esett vissza.
A hústermelésben növekedés volt tapasztalható, ami az erőteljes támogatásnak és az import adminisztratív eszközökkel történő visszaszorításának az eredménye. Így összesen 9,8%-al nőtt a hústermelés, és elérte a 1,5 millió tonnás értéket. A félkész húsipari termékkibocsájtás stagnált, és 693 ezer tonnás szintet ért el.
A teljes értékű tejtermékek kibocsájtása kicsit, 0,4%-al nőtt, és elérte az 5,2 millió tonnás mennyiséget. A sajttermelés 6,1%-al haladta meg a korábbi termelési értéket (221 ezer tonna). Lisztet 0,3%-al többet gyártottak a tavalyi év azonos időszakához képest, ami 4,9 millió tonnát jelent. A daraféleségek gyártása 7,9%-al nőtt, és 595 ezer tonnát tett ki.
Mint a fenti adatokból látható, az orosz állam minden kísérlete ellenére nehéz megakadályozni, illetve csökkenteni a pénzügyi-gazdasági krízis hatását az agráriumra. A gazdaság finanszírozásának megnehezülése, sok esetben ellehetetlenülése meghozta nem kívánt eredményét. Ehhez a negatív tendenciához párosul a fogyasztói kereslet erőteljes csökkenése, ugyanis az orosz vásárlók sokkal jobban megnézik, hogy mennyit és főleg milyen áron vásárolnak ezen nehezebb időszakban.
Kenedi Ákos
Forrás: www.fvm.hu
