Mindenkihez, aki hozzá nem értésből, önös érdekből, sanda szándékból akadályozza, hogy a magyar mezőgazdaság számára négy éves támogatási biztonságot nyújtó, új (SPS) rendszer működhessen, mérhetetlen károkat okozva ezzel a gazdáknak, a falunak és az országnak; ha felelősséget éreznek a vidékért, kérjük tegyenek érte!
Mindazokhoz, akik tehetnek azért, hogy a magyar gazdák támogatása az EU csatlakozás után hat évvel legalább módszerében olyan legyen, mint amely más európai gazdák jövedelmét kiegészíti; döntsenek a 2010. évi bevezetésről! Az az egyetlen ésszerű megoldás, hogy bejelentik Brüsszelben ezt a magyar szándékot!
A felhívást aláíró, a magyar mezőgazdasági termelés és élelmiszer-előállítás meghatározó részét képviselő 16 szakmai szervezet, érdekképviselet, szakmaközi szervezet, köztestület, valamint az ágazati szakszervezet egy évvel ezelőtt közös nyilatkozatban kérte a magyar kormánytól, hogy éljen az Európai Unió szabályainak megfelelő egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) 2009-ben történő bevezetésével.
Az agrárkormányzat az erről szóló szándékát bejelentette az EU Bizottságának, ahonnan pozitív választ kapott.
Azóta eltelt egy év és Magyarországon ismét az a kérdés – néhány nappal a határidő előtt – hogy sor kerülhet-e a támogatási rendszer 2010. évben való bevezetésére!
Az SPS bevezetését gazdasági, szakmai szempontok indokolják. Sajnálatos, de ma Magyarországon nem szokatlan módon ebből egyes politikai erők és hozzájuk fűződő érdekképviseletek mégis politikai kérdést fabrikálnak és szakmailag megalapozatlan demagógiával akadályozzák az SPS bevezetését.
Az SPS rendszert alkalmazza az Európai Unió 15 régi és 2 új tagállama. Egyikben sem merült fel olyan alkotmányossági aggály, ami miatt a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult volna, megakadályozva ezzel a törvény hatályba lépését. A halogatást folytatta az Alkotmánybíróság, ahelyett hogy soron kívül tárgyalta volna az elnök beadványát, ami az általános gyakorlat. Kilenc hónap telik el, amíg biztosan nem fog nyilatkozni róla.
Az SPS 2010-ben való bevezetése az utolsó lehetőség, hogy megállítsuk a magyar húsmarhatenyésztés, tejtermelés, juhtenyésztés, dohánytermesztés, stb. és az ezekre épülő élelmiszergyártás egyre erősödő leépülését.
A mezőgazdaságban és a feldolgozó iparban több tízezer munkahely kerülhet veszélybe, többnyire az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben, ahol esélyük sincs a falusi embereknek az új munkahelyekre.
Az SPS rendszer bevezetése esélyt adna az érintett ágazatoknak, az ott dolgozóknak a túlélésre. Ezt a rendszert az EU szabályai szerint változatlanul lehet alkalmazni 2013-ig, biztonságot adva annak, aki gépet vásárol, aki értékesítési szerződést köt, vagy aki környezetvédelmi igényeknek megfelelő istállót épít.
Igaztalan demagógia az, hogy 1,8 millió földtulajdonost megrövidítené javaslatunk. Ha a tulajdonos maga műveli a földjét, jogosult a támogatásra. Az a tulajdonos, aki bérbeadja a földjét, a bérleti szerződés alapján bérleti díjra biztosan számíthat. Gondoltak a törvényalkotók az új vállalkozó földművelőkre is, részükre szintén jár a támogatás.
A növekvő időjárási kockázatok, a piaci anomáliák mellett, ha a támogatási bizonytalanság is marad, akkor a termelés, a földművelés leépülése bekövetkezhet, növelve a parlagon maradt területek arányát.
A hazai árutermelés visszaszorulásával az ország még nagyobb mértékű élelmiszer importra szorulna, ami leginkább a fogyasztókat tenné kiszolgáltatottá, de tönkre tenné a hazai feldolgozóipart és a kiskereskedelmet is. Az ország nemzetközi fizetőképességében nem nélkülözhető pozitív agrár-külkereskedelmi egyenleg szintén elolvadna.
Az SPS bevezetése körül keltett vita és az időhúzás annyira bizonytalanságban tartja a termelőket, hogy annak hatása máris érezhető a beruházások csökkenésében. A fejlesztések elmaradása csökkenti a termelők versenyképességét, nem teljesülnek a környezetgazdálkodási előírások és jöhetnek a hatóságok bezárni a termelői telepeket. Közben elveszítjük azokat az EU-s pénzeket, amelyeket a mezőgazdaság korszerűsítésére rendeltek.
Együttműködésre kérünk mindenkit, hogy a felelősséggel járó károkozás és a közvélemény félrevezetése helyett korrekt tájékoztatással, a termelők alapos felkészítésével, az időben meghozott döntésekkel tegyünk szolgálatot a magyar vidék, a mindennapi élelmiszereink megtermelői érdekében.
Budapest, 2009. július 27.
Forrás: www.agrarhirek.hu
