Az elmúlt két évben immár ötödik alkalommal mértük fel országosan szántóföldjeink gyomnövényzetét. Az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság koordinálásával, huszonhét megyei igazgatóságon dolgozó és huszonöt külső szakember együttes munkájával, a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság támogatásával valósult meg.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Zala Megyei MgSzH Növény- és Taljvédelmi Igazgatóság és a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növényvédelmi Intézet szervezésében 2009. május 28-án került megrendezésre Keszthelyen, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Georgikon Majormúzeumában az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés szakmai fóruma. A tanácskozáson a megjelenés előtt álló összefoglaló tanulmányban leírt legfontosabb eredményeket mutattuk be és az eredmények további feldolgozásával, publikálásával kapcsolatos kérdéseket beszéltük meg.
A szakmai fórum résztvevőit Dr. Lehoczky Éva intézetigazgató egyetemi tanár, dékánhelyettes, a rendezvény háziasszonya, a Pannon Egyetem Georgikon Kar vezetése és a Növényvédelmi Intézet nevében köszöntötte. A tanácskozás helyszínét stílusosan gyomnövényekből összeállított színes virágcsokrok ékesítették. A díszítő vadvirágcsokrokban egy védett növény, a konkoly is megtalálható volt. Lehoczky Éva elmondta, hogy a Georgikon oktatói mindig nagy hangsúlyt helyeztek a színvonalas gyakorlati oktatásra, így ezek a virágok a tangazdaság fajtafenntartó állományából valók.
A köszöntő szavakat követően Dr. Gólya Gellért FVM főosztályvezető-helyettes nyitotta meg a fórumot. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az első négy gyomfelvételezés hatalmas felelősséget ró a kormányzatra, hiszen ezt az Európában egyedülálló munkát tovább kell folytatni. Az adatok birtokában olyan tendenciákat lehet megállapítani, amelyek mindenki számára okulásként szolgálhatnak. A felvételezési eredményekből dokumentációk, publikációk születnek, amelyek remélhetőleg a jövőbeli összehasonlítások alapját képezik majd. Megnyitójában megállapította, hogy a felvételezéseket érdemes lenne 10 évente megismételni. Az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés kapcsán köszönetet mondott mind a metodikai előkészítésben, mind a felvételezés végrehajtásában, mind pedig a feldolgozásban részt vevő szakembereknek. Megállapította, hogy a munkának akkor lesz igazi értéke, ha a gyakorlati technológiában, a kutatásban, a fejlesztésben egyaránt elérhető lesz. Minden eredmény csak annyit ér, amennyire azt közkinccsé tudják tenni. A tanácskozásnak az is a célja, hogy tanácsaival, javaslataival ezt a közkinccsé tételt hatékonyabbá tegye.
A gyomfelvételezési adatok feldolgozásának előkészítéséről Dr. Karamán József igazgató számolt be. A feldolgozás során kiemelt szerepet kapott az a tény, hogy a Dr. Ujvárosi Miklós által elvégzett és feldolgozott munkához hasonló, illetve azzal összehasonlítható adatsorokat, elemzéseket, összefoglaló tanulmányt állítsunk össze. A feladat óriásinak tűnt, hiszen az első adatok felmérésének időpontjától több mint ötven esztendő telt el. Ugyanakkor teljesíthető reményre és végrehajtható feladatra adott okot az elmúlt esztendő különböző szakterületeken megalkotott sikere: Az Első Nemzetközi Parlagfű Konferencia Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében került megrendezésre. Több évtizedes kitartó felvételezési munkát követően kiadásra került a TIM pontok összegezésével a Magyarország Talajainak Állapota c. tanulmány. Mindkét előzmény példátlan összefogás eredménye a kutatóintézetek, egyetemek, gyakorlati szakemberek és a szakigazgatásban dolgozók részéről. Az FVM részéről Dr. Gólya Gellért vállalt irányító szerepet a sikeres lebonyolításért. Az Országos Gyomfelmérés feldolgozásának elkészítése, a szakmai munka összeállítása céljából főosztályvezető-helyettes úr 2009. január 9-én hívott össze megbeszélést Zalaegerszegen a Zala Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakemberei számára. A megbeszélésen tervezetet állítottunk össze a szakmai egyeztetések ütemezésében, a Szakértő Bizottság létrehozása és a végleges összefoglaló kiadványt megelőző tanulmányok, publikációk megjelentetése vonatkozásában.
A Szakértői Bizottság alakuló ülésére 2009. február 12-én került sor Dr. Novák Róbert, Dr. Dancza István, Szentey László és Dr. Karamán József koordinálásával.
A bizottságban megfelelő súllyal és arányosan kértük fel az egyetemi oktatók, a társintézetek, tudományos társaságok képviselőit. Az ülésen döntés született a végleges összefoglaló tanulmány összeállítására és a tanulmány főbb fejezeteinek kijelölésére. A tervezett összefoglaló fejezeteit alapos megvitatást követően vázoltuk fel:
1. Bevezetés
2. Előzmények (Első – Negyedik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés)
3. Gyomfelvételezési módszerek áttekintése
4. Időjárás alakulása 2007-2008-ban
5. Az adatok rögzítése
6. Országos eredmények
- őszi kalászosok gyomnövényzete
- kukoricavetések nyáreleji gyomnövényzete
- kukoricavetések nyárutói gyomnövényzete
- őszi kalászosok tarlóinak gyomnövényzete
- őszi kalászos – nyárutói kukorica egyesített gyomnövényzete
7. Botanikai eredmény: az ázsiai gyapjúfű első magyarországi megjelenésének dokumentálása
8. A felvételezett fajok terjedésének és borítási viszonyainak alakulása
9. Életforma analízis és életstratégia elemzés
10. Kultúrnövények gyomosító szerepe
11. A talajtani tényezők hatása a gyomnövényzet átalakulására
12. A globális felmelegedés hatása a gyomnövényzet-változásra
13. A gyomirtási technológiák változásának hatása a gyomnövényzet átalakulására:
- őszi kalászosok
- kukoricavetések
- őszi kalászosok tarlói
- a termesztéstechnológia és a gyomosodás várható tendenciái
14. Összefoglalás
15. Irodalom
Anyagi lehetőségeink meghatározzák a végleges összefoglaló kiadvány terjedelmét. Ennek követeztében egy kötetre lesz anyagi forrás, a további 5 kötet, a községhatáros feldolgozás CD vagy DVD mellékletben jelenhet meg.
Legfontosabb feladatunk, hogy Dr. Ujvárosi Miklós örökségét követve az általa összeállított szakmai művet kövessük összegezve a felhalmozott tapasztalatokat. Ezek a tapasztalatok nagyon alapos felvételezett, mért adatokon alapulnak. Ugyanazon mérési módszerekkel immáron ötödik alkalommal végeztünk az egész országra kiterjesztve felvételezéseket.
Az elhatározás és a célok megfogalmazása nagy ívű, rendkívül szerteágazó vállalkozás. Reményeink szerint közös összefogással határidőre biztosítható.
Ezután Dr. Novák Róbert mutatta be előadásában az Ötödik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés országos eredményeit.
Őszi búzában továbbra is az ebszékfű a legfontosabb gyomfaj. A nagy széltippan jelentősége nőtt, borítása 20 év alatt csaknem megkétszereződött. A ragadós galaj fontossága csökkent, viszont még így is az ötödik legjelentősebb gyomfaj búzavetésekben. Az évelő gyomfajok borítása továbbra is magas. Az őszi búza legfontosabb tíz gyomnövénye között szerepel a mezei acat, az apró szulák és a tarackbúza.
A kukoricavetések három meghatározó gyomnövénye a kakaslábfű, a parlagfű és a fehér libatop. Nyár elején még a kakaslábfű a legfontosabb faj, a nyárvégi kukoricában viszont már a parlagfű szerepel a legnagyobb borítással. A magról kelő egyszikű fakó muhar, termesztett köles, pirók ujjasmuhar és zöld muhar jelentős előretörését figyeltük meg. Tovább folytatódott a selyemmályva és a napraforgó árvakelés felszaporodása. A tarackbúza és a mezei acat fontossága növekedett, míg csökkent az apró szulák jelentősége.
A búza nyáreleji és kukorica nyárutói listák egyesítésével kapott összesítő eredményeink szerint a parlagfű borítása 5,33 %-ra emelkedett. Célszerű a gazdasági- és humánegészségügyi szempontból rendkívül veszélyes parlagfű visszaszorítására koncentrálni, mivel továbbra is szántóföldjeink legfontosabb gyomnövénye. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a többi inváziós, veszélyes és nehezen irtható gyomnövény terjedésének megakadályozására. Az utóbbi 20 évben tovább folytatódott a selyemmályva, a termesztett köles és a selyemkóró előrenyomulása. Napjainkban több újabb gyomfaj felszaporodásával egyre nagyobb gazdasági kárt okoz. Közülük a mandulapalka visszaszorítására különösen oda kell figyelni.
A felvételezéseket nem gyomirtott területeken végezzük, így nem az egyes gyomnövényekkel ténylegesen fertőzött területek nagyságára kapunk adatokat, hanem arra, hogy milyen fertőzöttek lennének a területeink gyomirtás hiányában. Mindez kiemeli a hatékony gyomirtás szükségességét. Amennyiben nem védekeznénk a parlagfű ellen, szántóterületeink több, mint 5 %-án parlagfű teremne.
A fórumon elhangzott javaslatok alapján rögzítettük, hogy a végleges összefoglaló kiadvány egy tudományos alaposságú mű legyen a kutatóintézetek, egyetemek és a szakigazgatási területen tevékenykedők közreműködésével. A könyvet legkésőbb jövő év júniusáig kell kiadnunk. Emellett a gazdálkodói igények kielégítésére további népszerűsítő kiadványok megjelentetését tervezzük. Eredményeinket nemzetközi szinten is ismertté szeretnénk tenni. 2010-ben Kaposváron lesz az Európai Gyomkutató Társaság (EWRS) konferenciája. Ezen célunk, hogy a plenáris ülésen az Országos Gyomfelvételezésről hangozzék el előadás. Továbbá a részt vevők számára rövid angol nyelvű kiadványban szeretnénk ismertetni a gyomfelmérés legfontosabb eredményeit.
Dr. Ujvárosi Miklós 1975-ben kiadott 6 kötetes alapművében részletesen elemzi a meteorológiai viszonyokat. Felvetődött, hogy az OMSZ honlapon elérhető formában hozzáférhető meteorológiai adatok vannak feltöltve, így nekünk is lehetőségünk lesz a meteorológiai elemzésre.
Alapvető igény a Dr. Ujvárosi Miklós által alkotott rendszer szerinti feldolgozás elvégzése. Ezen kívül több területen még részletesebb elemzés szükségessége merült fel. Az oktatás és a kutatás számára alapvetően felhasználható adatsorokat, elemzéseket szeretnénk összeállítani. A gyakorlat számára jól hasznosítható lenne, ha régiókra is összesítést készítünk. Talajtípusok szerint nagy különbségek vannak, érdemes lenne ilyen irányú elemzést is végezni. Az újonnan megjelent fajokat külön listában célszerű kiemelni.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk az inváziós, veszélyes és nehezen irtható növények terjedésének. A parlagfű és a fenyércirok északi irányban való terjedésére is kitértünk.
Kérdésként merült fel, hogy a csillagpázsit előretörése mivel magyarázható. Magyarázatként a gyomirtási technológiák gyenge hatékonysága és a csillagpázsit biológiája merült fel. Vagyis a későnyugalmi állapotban nem hatnak a gyomirtó szerek.
Gyakorlati szempontból is fontos az egymáshoz közeli rokonságban álló növényfajok elkülönítése. A bojtorján szerbtövis és az olasz szerbtövis elkülönítése komoly problémát jelent, ami további kutatást igényel. A botanikusok is nehéz kérdésként értékelik a két faj elkülönítését.
Nemcsak a gyomfelvételezési adatok feldolgozásával, elemzésével, hanem a további gyomfelvételezésekkel kapcsolatos módszertani kérdésekkel is foglalkoztunk. Dr. Ujvárosi Miklós már 1975-ben beszámolt arról, hogy igényként merült fel a felvételi helyek számának növelése. Úgy alkotta meg a rendszert, hogy a bővítés lehetősége adott. A konferencián is felvetődött, hogy egyes területek az országban alul vannak reprezentálva. Az egyik legnagyobb értéke az Országos Gyomfelvételezéseknek, hogy ugyanazokat a községhatárokat mérjük fel. Ahhoz, hogy összehasonlíthatóak legyenek az adataink, csak kismértékű változtatást tartunk lehetségesnek.
Dr. Lehoczky Éva a záró gondolataiban megállapította, hogy egy olyan szakmai adat- és monitoringbázisnak vagyunk a birtokában, aminek az értéke szinte felmérhetetlen. A belőle levonható következtetések sokszínűségének csak a fantázia szabhat határt. A monitoring adatbázis értéknövekedését szolgálják a további tudományos igényű elemzések, feldolgozások. A kapott eredmények mind az oktatásban, mind a kutatásban hasznosíthatók és nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak. A napokban megjelenő kiadvány kéziratát megtekintve elmondhatjuk, hogy annak nemcsak szakmai tartalma, hanem gazdag formai megjelenítése, pl. Abonyi Zsuzsanna gyönyörű rajzai méltó keretet biztosítanak ennek a nagy munkának. A felvételezés feldolgozásában részt vevő szakmai közösség garancia arra, hogy a tervezett részletes kiadvány is jól hasznosítható legyen a jelenben és a jövőben egyaránt.
Dr. Gólya Gellért zárógondolataiban megfogalmazta, hogy ez a szakmai fórum nem a munka lezárását jelenti, hanem az aktív munka tovább folytatódik. A záródokumentum egy tudományos igényű alapmű. Az összefoglaló könyv megjelenéséig azonban kellenek további kiadványok a különböző társadalmi rétegekre (gazdálkodók és más célközönségek) lebontva. Készül egy publikációs terv, ez alapján külön bizottság fogja meghatározni ezek formáját, megjelenését, hogy mindenki számára, neki specifikusan megfogalmazva, közvetlenül használható formában készüljenek el. Politikai, szakmai fórumokon, a kutatás-fejlesztésben és az oktatásban egyaránt célszerű hasznosítani az eredményeket. Ezek az adatok nyilvánosak, hozzáférhetőek lesznek.
A rendezvény kellemes baráti légkörben zajlott. A résztvevő szakemberek lelkesedése, fantáziadús hozzászólásai, segítségük felajánlása komoly lehetőséget jelent arra, hogy jövőre egy színvonalas szakkönyvet adhassunk ki.
