A Magyar Agrárkamara már korábban megfogalmazta, hogy a mezőgazdaság számára 100 milliárd Ft sürgős hitelre van szükség. Milyen számítások támasztják alá ezt a nagyságrendet?
Szakértőink alapos számításokat végezve jutottak erre a végeredményre. Felhasználták az AKI számításait is, valamint számba vették a megítélt uniós forrásokból is finanszírozható támogatási projekteket (ennek forrásigénye 75 milliárd Ft), amelyek megvalósítását az FVM is szorgalmazza. Emellett az idei gabonafelvásárláshoz is szükségesnek tartunk 10-15 milliárd Ft hitel biztosítását és figyelembe kell venni a fagykárt és aszálykárt szenvedett gazdaságok 10 milliárd Ft többletforrás-igényét is.
Amikor Önök előálltak a 100 milliárd Ft hiteligénnyel, az FVM és az MFB arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a kedvezményes agrárhitel-konstrukciókban még 50 milliárd szabad forrás áll rendelkezésre. Nincs ellentmondás a két szám között?
Az 50 milliárd Ft hitel valóban rendelkezésre áll a mezőgazdaság számára, de a kereskedelmi bankok tartózkodó magatartása miatt ez a keret nem használható fel a termelők számára.
Ön szerint mivel magyarázható a kereskedelmi bankok passzív hitelezési gyakorlata?
A nemzetközi válság miatt ténylegesen növekedtek a hitelezési kockázatok, ezt el kell ismerni. Emellett a mezőgazdasági árak is jelentősen mérséklődtek a múlt évihez képest. Továbbá az is óvatossá teszi a pénzintézeteket, hogy néhány bank jelentős veszteségeket szenvedett múlt évben a 60 ezer Ft/tonna áron megfinanszírozott kukorica miatt.
De észre kell venni, hogy jelenleg a kukorica ára csupán 25 ezer Ft/tonna, amely akkor is reálisan elérhető, ha erőműben égetik el. Tapasztalataink szerint sajnos ennek az alacsony árnak is csak 60-70%-át hajlandók a bankok megfinanszírozni a múlt évi 80-90%-os mértékkel szemben.
A mezőgazdasági vállalkozók véleménye szerint az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelkonstrukció jól működik. Ön is egyetért ezzel?
Ez valóban így van, Magyarországon talán még nem volt ilyen gyors és rugalmas hitelezési konstrukció. Csak az a baj, hogy a meghitelezett 10% nagyon kevés és ezzel is el kell számolni ez év december 15-éig. Ha a vállalkozások nem jutnak plusz forrásokhoz, akkor viszont nem tudják folytatni a megkezdett uniós beruházásaikat. Az a véleményem, hogy ez nemcsak a mezőgazdaság ügye, hanem nemzetgazdaságilag is fontos kérdés. Ha a gazdálkodók nem tudják megvalósítani a beruházásokat, akkor egyre inkább kiszorulunk a belső és külső piacokról, csökken a mezőgazdasági foglalkoztatás és veszélybe kerül a fogyasztók biztonságos élelmiszer-ellátása is, amely pedig minden ország számára első számú prioritás. Ezért a fejlesztések finanszírozásához gyorsan plusz forrásokat kell teremteni, elősegítve ezzel a beruházások ütemes megvalósítását.
A gabona finanszírozásában várható-e pozitív előrelépés?
Véleményem szerint a múlt évi közraktározási konstrukció jó volt, csak a felelőtlen döntések következtében több bank is túlfinanszírozta magát. Emiatt az idén az alacsony árak ellenére is félnek részt venni a gabona finanszírozásában. A Magyar Agrárkamara határozott véleménye, hogy mielőbb induljon be a közraktározási hitelezés. Úgy tudom, hogy ezen a Bankszövetség már dolgozik is.
Forrás: www.agrarhirek.hu
