A Komárom-Esztergom Megye, valamint a szomszédos megyék szakemberei számára megtartott tanácskozás és bemutató célja volt, hogy felhívja a figyelmet a gabonatarlók kezelésének szükségességére és demonstrálja a rendelkezésre álló módszereket és a fejlesztések irányait.
A szakmai tanácskozás megnyitójában Dr. Titkos Attila, a Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, hogy a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok túlnőnek a mezőgazdaság problémakörén, ugyanis a lakosság több mint 20 %-a szenved a pollenallergiától. A mezőgazdaság feladata elsősorban a parlagfű irtása, ezért a szántóföldi bemutatóval egybekötött szakmai tanácskozás a gabonatarlókon végzendő parlagfűirtás kérdéskörét vizsgálta meg.
Bevezető előadásában Dr. Gólya Gellért, országos növényvédelmi főfelügyelő a parlagfűmentesítés hazai programjáról, valamint a tarlókezelés fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta a földtulajdonosok, földhasználók törvény által előirt parlagfűirtási kötelezettségét. Ez különösen fontos a széljárta gabonatarlókon is, melyek hozzájárulhatnak az augusztus végi, szeptemberi pollentermelési szokásos csúcs kialakulásához.
A mintegy 2 millió hektárnyi kalászos gabona tarlója potenciális életteret nyújt a parlagfű nagymértékű felszaporodására és pollentermelésére. E területek mentesítése kiemelt jelentőségű, és a mechanikai, illetve vegyszeres védekezés viszonylag költséghatékony és egyszerű módon végezhető el. Ezért a tavalyi évben megkezdett országos tarlómentesítési (időszakos) program idei évben folytatódik. Az előadó hangsúlyozta a tudatos és következetes agrotechnika fontosságát.
A közérdekű védekezések elrendelése mellett a védekezési kötelezettség elmulasztása miatt a növényvédelmi bírságot kiszabó eljárások is megindultak, melynek nagysága esetenként 15 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedhet. Növényvédelmi bírság kiszabására eddig 737 esetben került sor. A bírságok közel 80%-át magántulajdonban lévő ingatlanok esetén szabták ki, de vasút és közút kezelői, valamint az önkormányzatok is kaptak határozatot.
Az előadó kiemelte, hogy parlagfűvel a hatóság már régóta foglalkozik. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat által több mint hat évtized alatt végzett öt szántóföldi gyomfelvételezés (1947-53, 1969-71, 1987-88, 1996-97 és 2007-08) eredményei és megjelenő kiadványai nem csak hazánk, hanem az európai kontinens számára is fontos információval szolgálnak a mezőgazdasági művelésbe vont területek gyomviszonyainak változásairól. Például a parlagfű búzában és kukoricában összesítve a gyomok között 1950-ben még csak a 21., 1970-ben a 8., 1988-ban a 4., 1997-ben és 2008-ban már az 1. helyen állt.
A parlagfű által okozott problémák már társadalmi jelentőségűek. Legutóbb az új nemzedékek országgyűlési biztosa széleskörűen foglalkozott a parlagfűmentesítés kérdéskörével. Az egészséghez való alapjog biztosítása érdekében minden lehető lépést szükséges megtenni a parlagfűmentesítés terén is. Az előadó szerint a parlagfű pollenje váltja ki a legintenzívebb allergiás tüneteket, valamint a parlagfű kétszer annyi pollent termel, mint a második helyen álló pázsitfűfélék.
A parlagfű nem csak a Kárpát-medencében okoz súlyos gazdasági és közegészségügyi problémát. E gyomfaj Európa-szerte jelentkező invazív terjedése, felszaporodása, pollenjének elsodródása és allergén hatása nemzetközi összefogást igényel mindezek visszaszorítására. A témakörben ezért Magyarországon rendezzük meg az EU szakmai konzultációját az érintett tanácsi munkacsoport közreműködésével 2009. október 6-8-án.
Szakmai előadásában Gracza Lajos, a Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság gyombiológusa a kalászos gabonák tarlókezelési technológiáival kapcsolatos tapasztalatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy a hatóság feladata a – parlagfűvel fertőzött területek felderítésén és a bírságoláson túlmenően – a gyakorlat számára kidolgozott megoldások keresése és technológiai ajánlások átadása.
A kalászos gabonák betakarítása után, hántatlan tarlón, a gabona tenyészidőszakában már kikelt növények – melyek az addig zárt állományú kultúrnövényt nem tudták túlnőni – életteret kapnak. Az aratáskor, adott tarlómagassággal levágott növények a szárcsonkok oldalrügyeiből újrahajtanak, ami rövid időn belül – a sértetlen növényekhez képest – még több virágzati tengely kialakulásához vezet.
A hántott tarlókon, a talajmunkák elvégzése után a parlagfű újbóli kelése okoz problémát. Ekkor egy rövidebb csapadékos időszak – mely rendszerint be is következik – jelentős csírázási hullámot indíthat el. A bolygatott talajon kelt parlagfű a jelentősen megrövidült tenyészidő ellenére, méretétől függetlenül – 15-20 cm-es növénymagasságnál – ugyanúgy tömegesen és hosszú időn keresztül virágzik, mint az április végén kelt egyedek.
A parlagfű mechanikai gyomirtásával kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy amennyiben a szalmaszár zúzása nem történik meg, a szalmát a területről minél előbb le kell hordani. A tarlóhántás gyomirtási szempontból akkor a legeredményesebb, ha a gyomnövényeket és a tarlómaradványokat egyenletesen forgatja a talajba. A tarlóhántásnál vegyük figyelembe, hogy egyszeri tárcsázás nem minden parlagfű egyedet pusztít el teljes mértékben, a csak részben betakart növények rövid időn belül újrasarjadnak. A tarlóápolást, ha szükséges, meg kell ismételni.
A vegyszeres védekezés az előadó szerint indokolt, ha a felázott, vagy az aszálytól kemény talaj nem teszi lehetővé a tarlóhántás elvégzését, valamint a szalma még a területen van renden, vagy bálázva és a parlagfű a szalmarendek között növekszik. Fontos lehet még az eróziónak, deflációnak fokozottan kitett területeken, illetve anyagi erőforrás, saját gép hiánya, bérmunkák ütemezése esetén. A jó minőségben elvégzett tarlóhántás ugyan elpusztítja a területen lévő parlagfű növények jelentős részét, de a talaj forgatása, a hántás, az azt követő ápolási munkák során újabb és újabb kelési hullámok indukálódhatnak. A tarlóhántás nélküli területeken a vegyszeres gyomirtás jelenthet megoldást!
Az előadó szerint a parlagfű elleni vegyszeres tarlókezelésnél a jelenleg 21 engedélyezett készítményben lévő glifozát hatóanyag alkalmazása több szempontból is előnyös. Nem csak leperzseli, hanem ténylegesen elpusztítja a parlagfüvet, ezért nincs újrahajtás. A kísérő gyomfajokat is elpusztítja. Ezek szabad forgalmi kategóriájú, illetve zöld besorolású készítmények. Munkaegészségügyi várakozási idejük 0 nap. Vizekre nem, vagy mérsékelten veszélyesek. Az utóveteményt nem befolyásolják.
A szántóföldi programnak helyt adó Komáromi Mezőgazdasági ZRt. tevékenységét Marczali Gábor vezérigazgató úr mutatta be vetítettképes előadásban.
A Nagyigmánd-Szőkepusztán lebonyolított szántóföldi bemutató első részében Tóth Csantavéri Szilvia, a Syngenta fejlesztőmérnöke ismertette a parlagfű elleni védekezés céljából beállított nagyparcellás tarlóhántásos, valamint a cég glifozát hatóanyagú Medallon Premium készítményével az engedélyokiratban előírtak betartásával végzett gyomirtási vizsgálat szakmai részleteit. A résztvevők egyértelműen megállapíthatták, hogy a gabonatarlón mind a tarlóhántás, mind a cég glifozát hatóanyagú készítményével végzett kezelés hatékony a parlagfű elleni védelemben.
A szántóföldi bemutató második részében Gracza Lajos gyombiológus tájékoztatta a résztvevőket „A parlagfű elleni hatékony védekezés kutatása” című pályázatban szereplő munkájáról. Ez a kutatóhelyek számára a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által meghirdetett, a parlagfű elleni védekezés alternatív módszereinek kidolgozása tárgyú kutatások egyike. Az 54 nagyparcellás (10 x 100 m) vizsgálatban a glifozát hatóanyagú készítmények magról kelő gyomok ellen engedélyezett minimális, valamint csökkentett dózisaival, továbbá műtrágya, perzselő-, illetve hormonkészítmények hozzáadásával végzett kísérleteket.
A parlagfűvel kapcsolatos ismereteket firtató „Parlagfűtotó” felkeltette a résztvevők figyelmét és helyes kitöltése a többségnek nem okozott problémát. Gracza Lajos fentebb említett szakmai előadása elektronikusan elérhető az FVM honlapon (www.fvm.hu ). Az előadás alapos tanulmányozása további információk elérését teszi lehetővé az érdeklődők számára.
Dr. Molnár János
FVM vezető főtanácsos
JELENTÉS az aktuális „parlagfű helyzetről” Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatója
Dr Gólya Gellért
Országos Növényvédelmi Főfelügyelő
Budapest, 2009. augusztus 25
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben ennek a kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, úgy az 50. § (4) bekezdése alapján parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, valamint a 60. § (1) bekezdésének c) pontja alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni.
A parlagfű-mentesítéssel kapcsolatos feladatok szervezésére és országos koordinálására 2004-ben megalakult a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság. Munkájában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium vesz részt feladat- és hatáskörének megfelelően.
A 2004. év óta az éves költségvetésben előirányzat külön soron áll rendelkezésre a parlagfű elleni küzdelemre. A 2005-től a „Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által elfogadott programok végrehajtásának támogatása” és a „Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatása” a költségvetési törvényben is elkülönül. A források felhasználása minden évben a Tárcaközi Bizottság miniszteri szinten jóváhagyott intézkedési terve szerint történik, melynek megvalósulásról beszámoló jelentés készül az Országgyűlés számára.
A 2009. évre a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 393,4 millió Ft, a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által elfogadott programok végrehajtásának támogatására 490,1 millió Ft áll rendelkezésre.
I. További kiemelt programok:
1. Hatósági intézkedések:
Tekintettel arra, hogy július hónapban a száraz időjárás akadályozta a parlagfű fejlődését, így a pollenszóródás később jelentkezett az előző évekhez képest. Országosan csak augusztus hónap folyamán, a nagyobb mennyiségben leesett csapadékot követően, a betakarított kalászos tarlókon jelent meg nagyobb területeken virágzó parlagfű. A földhivatalok és a növényvédelmi jogkörben eljáró hatóság szakembereinek tapasztalata szerint a tarlókat gondosabban megművelik a földhasználók, mint a korábbi években. Azokon a területeken, ahol a korábbi években a földhivatal a parlagfű jelenléte miatt jegyzőkönyvet vett fel, nagymértékű javulás tapasztalható. A korán betakarított növények után gyakorta már második alkalommal végzik el tárcsás talajművelő eszközzel a tarlóápolást, megakadályozva a parlagfű virágzását. Több megyéből jelentették a földhivatalok, hogy a később betakarított kalászos gabona tarlókon igen alacsony állományban – akár 10-15 cm-es magasságban – is virágzásnak indult a parlagfű. Az elmúlt időszakban mindenhol elérte a virágzó állapotot.
Az előző évekhez hasonlóan – főleg a kapáskultúrák, például napraforgó tábláin – gyakran található jelentős állomány. A külterületre vonatkozó lakossági bejelentések is csökkentek az előző évekhez képest, amelyek elsősorban zártkerti, elhanyagolt területeket érintenek.
A szakhatóság az erdő nélküli mezőgazdasági terület (4,5 millió hektár) közel 30 %-án folytatott helyszíni ellenőrzést, ebből közel 5000 hektáron kellett hatósági intézkedést kezdeményezni 2929 esetben.
A közérdekű védekezések elrendelése mellett a védekezési kötelezettség elmulasztása miatt a növényvédelmi bírságot kiszabó eljárások is megindultak, melynek nagysága esetenként 15 ezer Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedhet.
Növényvédelmi bírság kiszabására eddig 737 esetben került sor. A bírságok közel 80%-át magántulajdonban lévő ingatlanok esetén szabták ki, de vasút és közút kezelői, valamint az önkormányzatok is kaptak határozatot.
2. Pollenhelyzet:
A pollenkoncentráció az elmúlt évhez képest alacsonyabb értéket mutat. Jelenleg a parlagfű az összpollenszám 18%-át adja. Erre az értékre az elmúlt hetekben emelkedett, mely a múlt heti koncentráció közel kétszerese.
Az elmúlt héten, országosan 1-2 nap volt, amikor a napi koncentráció meghaladta a nagyon magas határértéket, de Nyíregyházán és Miskolcon mindennap magas szint felett mértek. Jelenleg a legmagasabb napi terhelés az ország egyéb területén is magas-, az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket kiváltó kategóriába esik.
3. Egyéb programok:
Minden évben megrendezésre kerül a gazdák országos képzése, melynek célja, hogy ne csak szankciókkal éljünk, hanem a lehetőséget is megadjuk, hogy korszerű ismeretek birtokában képesek legyenek eleget tenni a törvényi előírásnak és hatékonyan tudjanak védekezni a parlagfű ellen. A képzési program a földhasználók, gazdálkodók, tulajdonosok és érintett társhatósági tisztviselők számára egyaránt meghirdetésre került. A rendezvény részeként, a szakhatósági bevezetőt követően a vonatkozó jogi előírások, jogkövetkezmények és jogesetek, valamint a parlagfű gyombiológiai sajátosságai és az ellene való védekezés technológiai alternatívái kerültek ismertetésre.
A parlagfű elleni hatékony védekezés kutatása címmel pályázatot hirdettünk meg kutatóhelyek számára, melynek célja a parlagfű elleni védekezés alternatív módszereinek a kidolgozása.
Az évek óta sikeresen zajló közmunka programok az idei évben is elindultak. A Velencei- és a Tisza tó körül, valamint Pécs körzetében a program 286 főnek biztosít munkát 6 hónapra. Az SZMM saját forrásból további közmunka programot hirdetett a Balaton környékén 407 fő 6 hónapra történő bevonásával.
Az idei évben is meghirdetésre került az önkormányzatok számára pályázat, melynek keretében fűkaszák beszerzésére nyílt lehetőség. Az 1000 fő alatti települések pályázhattak, közülük 494 részesült támogatásban.
A „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság mintájára létrehozott régiós Koordinációs Bizottságok az előző években jó tapasztalatokról számoltak be. A helyi szervezetek, hatóságok koordinálása hatékonyabban zajlik helyi szinten, mint országos irányítással. Mindezek alapján az idei évben továbbra is működtetjük a Bizottságokat, a régiónként felmerülő mentesítési feladatok és az ahhoz rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának koordinálására, a helyi együttműködések támogatására.
A Körlánc Egyesület oktatási mintaprojektet dolgozott ki parlagfű témakörben az óvodás kortól kezdve a felsőfokú oktatásig minden korcsoport számára. E mintaprojekt alapján vetélkedő indult a Sulineten, mely a parlagfű elleni védekezés hatékonyabbá, szélesebb körűvé tételét szolgálja. Ez a program, valamint a témában pedagógus továbbképzés az idei évben folytatódik, mivel a fiatalok környezettudatos nevelése, szemléletformálása és megfelelő attitűdjének kialakítása kulcsfontosságú.
A kommunikációs programok magukban foglalják a kommunikációs tájékoztató tevékenységek, programok folytatását a kiemelt vegetációs időszakban a parlagfű okozta allergén pollenhatás csökkentéséhez, valamint a közös érdek felismeréséhez szükséges szemléletváltás érdekében. Továbbá a kiemelt kommunikációs tevékenységet folytatunk a védekezési alternatívákról, a parlagfű azonosítását és felszaporodásának meggátlását segítő ismeretekről, a mentesítés jogi hátteréről, a kapcsolódó hatósági intézkedésekről és szankciókról.
Az eddigi évekhez hasonlóan 2009-ben is támogattuk az országos és helyi civil szervezetek programjait.
II. Előttünk álló feladatok:
A mintegy 2 millió hektárnyi kalászos gabona tarlója potenciális életteret nyújt a parlagfű nagymértékű felszaporodására és pollentermelésére. E területek mentesítése kiemelt jelentőségű, és a mechanikai, illetve vegyszeres védekezés viszonylag költséghatékony és egyszerű módon végezhető el. Ezért a tavalyi évben megkezdett országos tarlómentesítési (időszakos) program idei évben folytatódik.
A parlagfű nem csak a Kárpát-medencében okoz súlyos gazdasági és közegészségügyi problémát. E gyomfaj Európa-szerte jelentkező, invazív terjedése és felszaporodása, pollenjének elsodródása, allergén hatása nemzetközi összefogást igényel mindezek visszaszorítására. A témakörben ezért Magyarországon rendezzük meg az EU szakmai konzultációt az érintett tanácsi munkacsoport közreműködésével 2009. október 6-8-án.
