Az Agrárgazdasági Tanács az elmúlt héten tárgyalta a magyar agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló beszámolót. Kérem, hogy bevezetőként szíveskedjen összefoglalni a legjellemzőbb változásokat és az ezeket alakító legfontosabb tényezőket!
Az Agrárgazdasági Tanács, összegzésképpen megállapította, hogy 2008-ban a mezőgazdasági GDP aránya a nemzetgazdaságon belül 3,9%-ot tett ki, ami a megelőző évhez képest bővülést jelent. A mezőgazdasági GDP termelése figyelembevételekor kétségtelen, hogy az időjárási és a gyakran változó piaci viszonyok függvényében természetes az, hogy évek között ingadozások keletkeznek, így hosszabb távon az ágazat nemzetgazdasági GDP-hez való hozzájárulása a szorosan vett alaptevékenységeket figyelembe véve a GDP 3,5-4%-os tartományában stabilizálódni látszik. Ehhez feltétlenül hozzá kell számítani az élelmiszeripar teljesítményét, amely további 3% körüli arányt tesz ki. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az agrárgazdaság az országos GDP-hez sokirányú mellékhatása révén jóval jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak, mint azt a két lemeztelenített adat mutatja. A 2008-as évre vonatkozóan ki kell emelni, hogy a hazai árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaság nemzetgazdasági dinamizáló tényezővé vált. A mezőgazdasági termelés bővülése nélkül az elmúlt évben a hazai GDP 0,6%-os realizált növekedésével szemben már negatív tartományba fordult volna.
Az ágazat komplex megítélésekor ugyanis szorosan vett gazdasági jelentésén túl multifunkcionális szerepet is betölt. Az ország biztonságos és egészséges élelmiszerrel történő ellátásán kívül munkát és megélhetést biztosít a rendszerváltás után nehéz helyzetbe került vidéki lakosság egy részének is. Az ország területének, környezetének védelme a városokon és településeken kívüli területek kulturált állapotban tartása nem képzelhető el az ágazat nagyszámú szereplőjének meghatározó közreműködése nélkül. Ebben a vonatkozásban hangsúlyos szerepet tölt be az erdőgazdálkodás. Az erdőgazdálkodás anyagi teljesítményét, az erdők vagyoni értékét, valamint annak hozadékát sokszorosan meghaladja az a pénzben nem kifejezhető értéktöbblet, amelyet az erdő a társadalom egészének, életminőségének javításában betölt, sokirányú környezetvédelmi, klímajavítási, közjóléti funkcióján keresztül.
Hogyan alakult a mezőgazdaság termelése és a főbb ágazatok aránya?
A mezőgazdaság teljes kibocsájtása 2008-ban 1933 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 15,2%-os emelkedést jelent 2007-hez képest. Ez döntően az alacsony bázishoz viszonyított magasabb terméseredmények következménye. A kibocsájtás volumene 27,3%-os növekedést mutat. A növényi termékek termelése 40%-kal nőtt, ugyanakkor az élő állatok és állati termékek kibocsájtása szerény mértékű, 1,3%-os csökkenést mutat.
A mező- és erdőgazdálkodásban 2008-ban 174 ezer főt foglalkoztattak, ez a nemzetgazdasági összes foglalkoztatottak 4,5%-a, 2007-hez képest ez 9000 fős csökkenés. A mezőgazdaságra azonban továbbra is jellemző a nem fizetett, pl. családi munkaerő foglalkoztatása, ami a statisztikákban nem szerepel, de országos szinten nagyon jelentős létszám. A nem fizetett munkaerő 6,4%-kal csökkent.
A növénytermesztés aránya a mezőgazdasági kibocsátásból 2008-ban 65%-ot ért el, nem valósult meg tehát az elmúlt évben sem az a hangsúlyozottan kezelt kormányzati célkitűzés, hogy az állattenyésztésnek a mezőgazdaságban betöltött szerepét erősíteni szükséges. Mindezek következtében romlanak az állattenyésztésben a foglalkoztatási lehetőségek, valamint egyes környezeti és tájfenntartási feladatok is nehezebben teljesíthetőek, növényi termékeink belső piaca szűkül.
Az agrárnépesség kereseti viszonyai 2008-ban javultak, ennek ellenére még mindig az a helyzet, hogy a mező-, erdőgazdálkodásban és a halászatban dolgozók nettó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagnak csupán ¾-ét érte el.
A növénytermesztés és állattenyésztés arányainak kedvezőtlen tágulása az extenzivitás irányába mutató folyamat. Evvel összefüggésben érdemes megemlítenünk, hogy pl. az 1 ha mezőgazdasági területre jutó termelői áron, támogatások nélkül számított kibocsájtás a régi EU tagállamokban 2008-ban 2232 Euro volt hektáronként, a 12 új tagállamban ez a mutató átlagosan 1179 Euro, Magyarországon 1312 Euro. Ezekben a mutatókban sajnos nemcsak agrárgazdaságunk „féloldalas” szerkezeti elemei jutnak kifejezésre, hanem sok szempontból a szakmai munka színvonalával is összefüggenek.
Az elmúlt évben sem változtak azok a kedvezőtlen jelenségek, amelyek gátolják azt, hogy a hazai agrárgazdaság egy világos jövőkép által követendő stratégia szerint fejlődjék. Nagyon távol állunk attól a szükséges egyetértéstől a politika különböző szereplői részéről olyan döntő fontosságú agrárpolitikai kérdésekben, mint a birtokpolitika, a piac racionális védelme és egyes támogatási célkitűzések. Továbbra is erősen hatnak az agrárgazdaságra a társadalomban és gazdaságban tapasztalható morális jellegű gondok. A fekete- és szürkegazdaságnak továbbra is relatíve nagy a súlya, így a számla nélküli kereskedelem, általában a laza szerződéses fegyelem, a növényi kultúrákat és az állatállományokat érintő gyakori lopások, az erdők illegális kitermelése mind-mind olyan hatások együttesen, amelyek külön-külön is rontják az egyes ágazatok, illetve a magyar mező- és erdőgazdaság és halászat komplex versenyképességét nemzetközi vonatkozásban is.
Hogyan lehetne jellemezni az erdő- és vadgazdálkodást, valamint a halászatot a 2008. évi adatok alapján?
Az erdőgazdálkodás és a halászat is, amint azt korábban is említettem, jelentősen számos mellékhatásuk révén a statisztikailag kimutatott GDP arányuknál jóval nagyobb jelentőségűek. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az új erdőtelepítések jelentősen elmaradtak a 2006-2007-es időszakétól (19 ezer hektár 2006-2007, 7,3 ezer hektár 2008). Összességében megállapítható, hogy a magyar erdők egészségi állapota megfelelő, de 2007-hez képest kissé romlott (tűzkár, aszály, széltörés, vadkár, rovarkártevők stb.).
Gondot okoz, hogy a tervszerű fakitermelés tekintetében nem teljesültek az elvárások 2008-ban, mert a kitermelhető famennyiségnek csak 70%-a került energetikai és faipari hasznosításra.
Az étkezési haltermelésünk 1%-kal nőtt 2007-hez képest, meghatározó halfaj maradt a ponty (76%). Jelentős perspektívát jelent, hogy az Európai Bizottság 2008-ban elfogadta Magyarország halászati operatív programját, jelentős fejlesztéseket téve lehetővé az Európai Halászati Alap pénzeszközeinek segítségével. Az Agrárgazdasági Tanács a következő években a halászat kérdéseit hangsúlyosabban fogja tárgyalni, összefüggésben az előbbiekkel is.
A vadgazdálkodási ágazat enyhe pozitív egyenleggel zárt (2,7%). A nagyvadállomány apasztása folytatódott, ennek eredményeképpen enyhén csökkent a reálértéken számított mezőgazdasági vadkár, a teríték nőtt. A kedvező időjárásnak tulajdonítható növényi táplálék-készlet bővülésének köszönhetően a nagyvadállomány tovább növekedett, és az utóbbi évtizedek legmagasabb adatait mutatta, ellensúlyozva a nagyvadállomány apasztásának hatását.
Az élelmiszeriparban folytatódtak-e az előző évek negatív tendenciái? Mutatkoznak-e a pozitív változás jelei?
Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás 2008-as teljesítménye 7,7%-kal maradt el a 2007-estől, adózás előtti eredménye pedig több év erőteljes csökkenése után 2008-ban már veszteségbe fordult (-7,4 milliárd Ft). Az Agrárgazdasági Tanács megerősítette a tárca jelentésének azon megállapításait, mely szerint folytatódott az a kedvezőtlen tendencia, amely az élelmiszeripari termelés és a belső értékesítés visszaesését mutatja. Az élelmiszertermelés helyzetét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy 2003 óta 2006 kivételével minden évben mérséklődött az iparágból piacra kerülő termékmennyiség. Különösen a belföldi viszonylatban drámai a visszaesés. Ha a 2003-as évet vesszük bázisul, az iparág összes értékesítése 2008-ra 18%-kal csökkent, ezen belül a belföldi értékesítés több mint 24%-kal csökkent. Az élelmiszeripar tehát a hazai piacon szenvedte el legnagyobb veszteségeit. Az Agrárgazdasági Tanács megállapította és hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszeripar vészjóslóan olyan pályán halad, amilyen pályán a hazai könnyűipar haladt, és hasonló sorsra juthat. Ezért a vertikum jövője szempontjából nagyon fontos és indokolt, hogy a kormány átfogóan tárgyalja meg az élelmiszeripar helyzetét, és igyekezzék a helyzet javítását elősegítő intézkedéseket meghozni.
Hogyan alakult a hazai élelmiszerpiac összetétele (hazai és import), dinamikája, valamint az ágazat exportja és importja?
Az EU-hoz történő csatlakozásunkat követően a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele és behozatala euróban számolva évről évre nő. A külkereskedelem 2008-ban kiugróan magas, 1,9 milliárd eurós export többletet eredményezett. A 2008-as, mintegy 18%-os bővülés révén az agrárkivitel meghaladta az 5,7 milliárd Eurót. Az import ugyan 2%-kal gyorsabban bővült, összesen 3,8 milliárd euró volt. Az import 632 millió euróval, az export 872 millió euróval volt magasabb, mint 2007-ben. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 14,3%-kal, 240 millió euróval nőtt. Nagyon szomorú és sajnálatos ugyanakkor, hogy a feldolgozott termékek aránya a kivitelben évek óta csökken, mérséklődik az export-import szaldó.
Növekedett-e az agrárgazdaság jövedelemtermelése és hogyan alakultak a beruházások?
A mezőgazdasági, vadgazdálkodási és halászati társas vállalkozások üzemi eredménye 2008-ban nagyon jelentősen, 38,2%-kal növekedett. Az adózás előtti eredmény is 24,7%-kal bővült. A Tanács ugyanakkor megállapította, hogy a Tesztüzemi Rendszer adatai alapján az egyéni gazdaságok esetében közel sem javultak ilyen mértékben a mutatók, bár ebben a szektorban ott is kismértékű javulás volt észlelhető. 2008-ban a mezőgazdaságban 24,4%-kal emelkedtek a fejlesztések, folyó áron ez 228 milliárd Ft-ot tett ki. Ez az össznemzeti beruházások 4,7%-a. A beruházások dinamikájának mozgatórugója elsősorban az agrártámogatás és annak mértéke volt. A kedvezőnek tűnő folyamatok ellenére az Agrárgazdasági Tanács megállapította, hogy a mezőgazdasági beruházások volumene 2008-ban még mindig csak 89%-a volt a 2003-as évinek.
Aggodalomra van okunk az agrárolló alakulása miatt. Sajnos a mezőgazdasági termelői árindex és a ráfordítások árindexének hányadosa az agrárolló 2008-ban jelentősen romlott, 84,3% volt.
Az agrártermékek termelői árszintje 3%-kal csökkent 2007-hez viszonyítva, ami a növényi termékek árszínvonalának majd 15%-os csökkenéséből, illetve az élő állatok és állati termékek árainak 13,6%-os növekedése eredőjeként adódott. Magyarország az Európai Unión belül egyike azon nyolc országnak, ahol összességében csökkent a mezőgazdasági termékek reálára, miközben az EU egészében átlagosan a reálár növekedése 2,7% volt 2008-ban.
Javult-e a magyar agrárgazdaság versenyképessége a 2008. évi adatok alapján?
A Tanács egyértelműen vallja, hogy az agrárgazdasági teljesítmények is csak a nemzetközi folyamatok és peremfeltételek tükrében mérhetők meg. Tartós és pozitív jóléti hatása azonban csak a közel azonos versenyfeltételeknek lehet. Ezek a komplex feltételek nem mondhatók el a magyar piaci viszonyokról. A termékpályák mentén nem fedezhetők fel a kölcsönös előnyöket biztosító távlatos együttműködés jelei. A nagy élelmiszerláncok túlzott és aránytalan árnyomása a beszállítók tömegeit fenyegeti csőddel, szegényítve a magyar piac termékkínálatát, ezen keresztül súlyosbítva az egyes régiókra és kistérségekre jellemző munkanélküliséget. A Tanács ismét azzal a javaslattal és kéréssel fordul a Kormányhoz, hogy az érintett tárcák bevonásával készíttessen jelentést az élelmiszerláncok által követett üzletpolitikáról, a hazai és az „anyaországi” üzlet és árpolitikák összevetésével, a vevői erőfölény káros kihasználásának jellemző formáiról, valamint az együttműködést erősítő kormányzati és civil feladatokról. E folyamatban indokolt messzemenően figyelembe venni az EU más országaiban is sikerrel követett, illetve követhető megoldásokat. Magyarországnak jelentős versenyhátrányt okoz a jellegzetesen magyar hungarikum, a földkérdés. A tulajdoni elaprózottság mind jobban fokozódó nehézségeket okoz a jövőre nézve, különösen annak tükrében, hogy nyakunkon a földdel kapcsolatos derogációk megszűnése. A földdel és a termőfölddel való célszerű és okszerű gazdálkodás össznemzeti ügy.
Forrás: www.agrarhirek.hu
