Mindez azért nagyon fontos, mert a régióban tervezett gazdasági és tudományos beruházások nagyon komoly új együttműködési lehetőségeket jelentenek úgy a magyarországi partner-, mint a többi magyar régió számára (de francia szemszögből természetesen az Észak-Alföld élvez prioritást), amit mindenképpen érdemes minél jobban kihasználni.
Jean-Paul Bachy úgy a már említett konferencián, mint a régiókkal folytatott megbeszélésen aláhúzta: Champagne-Ardenne régió számára az innovációval és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos együttműködések prioritást élveznek, mivel a K+F egyértelműen a munkahelyteremtés letéteményese. Nagyon fontosnak ítélte ezen túlmenően a fiatalokkal kapcsolatos közös programokat – ideértve az olyan uniós programokat is, mint az Erasmus – valamint a gazdasági együttműködést. Ami az Európai Unión kívüli együttműködéseket illeti, Jean-Paul Bachy az oroszországi kapcsolatok mellett nagyon fontosnak nevezte a Maghreb-országokkal valamint a szubszaharai Afrikával való együttműködést – jelezte, hogy magyar, cseh és szlovák partnereik számára készek egyfajta „hídfőállást” biztosítani, amennyiben Marokkóval, Togóval vagy Beninnel kívánnak közelebbi kapcsolatokat kiépíteni. Jacques Meyer, a régió közgyűlésének kutatásért és oktatásért felelős elnökhelyettese aláhúzta, nagyon komoly lehetőségeket látnak a régióba települt két versenyképességi pólus, a biomassza non-food felhasználására szakosodott IAR, illetve az anyagtudományokban és közlekedésben érintett MATERALIA külföldi kapcsolatainak bővítésében.
A partner-régiókkal való együttműködések pénzügyi alapjainak szélesítésében komoly segítséget jelenthet, hogy Champagne-Ardemnne és Lotaringia régiók közös képviseletet tartanak fönt Brüsszelben, ami francia részről segítheti az eredményes lobbitevékenységet illetve a projektek előkészítését. E tekintetben megkülönböztetett figyelemmel fordulnak az Interreg IV-C pályázat felé és partnereiket is arra biztatták, hogy az ezután következő 3. és 4. pályázati fordulóra már most igyekezzenek közös együttműködési lehetőségeket megfogalmazni - Champagne-Ardenne régió minden jó javaslatra nyitott.
A K+F területen folyó együttműködés azért is jelenthet kimondottan előnyös együttműködési lehetőségeket számunkra, mivel a régió – pontosabban ennek egyik központi megyéje, Marne megye - a 2020-ig terjedő fejlesztési programjában prioritásként kezeli a kutatást és a felsőoktatást, mint a gazdaságélénkítés és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú eszközét. Az elkövetkezendő 10 évben a megye a következőket kívánja megvalósítani:
- 2-3 ezer új vállalat létrehozása,
- 15-20 ezer új munkahely teremtése,
- a megye népességének 50-80 ezer fővel történő növelése,
- 250-300 kutató idevonzása,
- 3-5 ezerrel növelni a megye felsőoktatási intézményeiben tanulók számát.
Ami a felsőoktatásban részt vevők számának növelését illeti, ezt nagymértékben segítheti a nagyon komoly elismertségnek örvendő Sciences Po reimsi kampuszának jövő évre tervezett megnyitása, valamint az AgroParisTech és az École Normale Supérieure kihelyezett karainak várható megalakítása. A kutatás-fejlesztésben egyértelműen a biotechnológia, ezen belül is a biomassza, mint megújuló erőforrás non-food felhasználása jelenti az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb fejlesztési célt. Pomacle-Bazancourt-ban megkezdődött az első biofinomító üzem próbaüzeme, a megye pedig az elkövetkezendő időben további 38 millió eurót tervez a zöld vegyiparba fektetni. A már említett AgroParisTech és az École Normale kihelyezett karai is a pomacle-bazancourt-i „bázison” kapnak elhelyezést, ami további lendületet ad majd az ilyen irányú kutatás-fejlesztésnek. A fölsorolásban említett 250-300 új kutatói álláshely is elsősorban itt nyílik meg, ami pedig általában a munkahelyteremtést illeti, a biofinomítás fölfuttatásától a megye 2020-ig 1500 új közvetlen állást remél. A biofinomítást az új mezőgazdasági miniszter, Bruno Le Maire is stratégiai fontosságúnak nevezte a vásáron tett látogatása alkalmával és jelezte, az állam a jövőben is támogatni fogja ezt a tevékenységet. Mint mondotta, a politika számára a biofinomítás nem jelent konkurenciát az élelmiszer célú mezőgazdasági termelésnek, ellenkezőleg, és az ilyen célra nem hasznosítható biomassza intelligens feldolgozásának munkahelyteremtésben játszott szerepét a tárca és a kormány nagyon nagyra értékeli. Ebben pedig az IAR versenyképességi pólusnak megkerülhetetlen szerepe van.
Ami konkrétan a biofinomítást illeti, a régió ad otthont az egyik legjelentősebb ezzel foglalkozó vállalatnak, az ARD-nek (Agro Industrie Recherches et Développements), ami 16 millió eurós beruházással kívánja útjára indítani saját kutatás-fejlesztési platformját Pomacle-Bazancourt-ben BRI, azaz Biodaffienrie Recherches et Innovations (biofinomítás – kutatás és innováció) néven. Céljuk, hogy a versenyképességi pólusok logikáját követve, azaz a vállalti szféra, a kutatás és felsőoktatás összefogásával világviszonylatban is ismert és elismert biofinomítási kutatás-fejlesztési referenciabázist hozzanak létre. A beruházás helyszínéül kiválasztott terület ideális a majdani K+F tevékenységhez, hiszen karnyújtásnyi távolságban van:
- egy növényolaj-gyár,
- egy cukorgyár,
- egy glükóz- és keményítőüzem (búzára alapozva),
- egy bioetanol-üzem,
- egy kozmetikai hatóanyagokat előállító részleg,
- egy már létező ARD K+F-egység,
- valamint a második generációs bioetanol-programnak (Futurol) helyt adó terület.
A projekt szerves részét képezi az a 4,5 hektáros kampusz, ahová a felsőoktatási intézmények mellett a régió cégeinek betelepülését is várják – az ide érkezőket teljes kutatás-fejlesztési infrastruktúra várja, laboratóriumokkal, előadótermekkel és üzemi méretű kísérleti folyamatokat is befogadó épületekkel.
Hasonlóan nagy K+F befektetéseket szközöl a régió talán legnagyobb élelmiszeripari vállalkozása, a Soufflet-csoport is, akik egyszerre négy jelentős biotechnológiai programot indítanak, elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok minél nagyobb hozzáadott-értéket jelentő hasznosításának kidolgozására. A programok együttes költsége 35 millió euró, ebből különböző forrásokból összesen 17 millió eurót költségvetési pénz fedez.
A biomassza hasznosítást, igaz, sokkal kisebb léptékben, de a Chamarandes-Choignes melletti mezőgazdasági szakközépiskolai oktatási pólus is kitűzte maga elé: Az iskola elsősorban a nagy szárazanyag-tartalmú alapanyagok hasznosítását tehetővé tévő berendezés telepítésében gondolkodik, mivel ez felel meg leginkább a tangazdaság adottságainak. Nem mellékes, hogy ez egyben modellje a régióban általános gazdaság-típusnak is, így reményeik szerint eredményeik könnyen átültethetők lesznek a gyakorlatba is, azaz egyre több gazda vállalkozik majd arra, hogy saját gazdaságában is létesítsen egy biogáz-előállító berendezést. A jelenlegi szabályok szerint amennyiben olyan mennyiségű elektromos áramot állítanának elő ily módon, amit már nem képesek maguk fölhasználni, akkor azt a körülményektől és technológiától függő áron 9,5-14 eurócent/kWh áron köteles az áramszolgáltató megvásárolni egy 15 évre szóló szerződés megkötésével együtt.
Marne megye a champagne-i szőlőket az UNESCO világörökségi listájára is föl szeretné vetetni az elkövetkezendő években, mindettől azt remélik, hogy sokkal nagyobb ismeretségre – és nemzetközi szinten is láthatóságra – tehet szert az a tudományos kiválósági pólus, amit a szőlőtermesztés-pezsgőgyártás körül kívánnak létrehozni. Ebben nagyon nagy szerepet kap majd a szőlészet és borászat melléktermékeinek biotechnológiai úton történő, lehetőleg maradéktalan hasznosítása – ami elképzelhetetlen az IAR pólussal való nagyon szoros együttműködés nélkül.
Az egyéb munkahelyteremtést és gazdaságélénkítést tekintve nem szabad figyelmen kívül hagyni a Paris-Vatry nemzetközi repülőtér forgalmának föllendítésére irányuló elképzelést, ami elsősorban a fret területén kíván ésszerű alternatívát nyújtani a már kapacitásuk határán működő párizsi repülőtereknek (CDG, ORY). De a low-cost-ban is részesedést kíván szerezni, elsősorban a párizsi medence keleti részére és az északkeleti megyébe irányuló utasforgalom fogadásával – ehhez azonban a tanulmányok szerint elengedhetetlen ezen területek turisztikai vonzerejének növelése konkrét, jól létható „termékek” piacra juttatásával.
A környezetvédelem – és az „élhető környezet” biztosítása – terén mindenképpen meg kell említeni a közösségi közlekedés arányának és színvonalának növelésére tervezett lépéseket, amik között igen jelentős arányt foglal el a kötött pályás közlekedés – ezen belül is a regionális gyorsvonat-hálózat – fejlesztése, valamint az intermodális csomópontok kiépítése.
Somogyi Norbert
Forrás: www.fvm.hu
