A kisebb vágóhidat a mostani szabályozás szerint a levágott állatok száma alapján kategorizálják. E szerint a hetente legfeljebb 25 szarvasmarhát vagy 50 sertést vagy 80 juhot vágó üzemek minősülnek kicsiknek. Ám azok is csak akkor élvezik a mentességet, ha az állatokat 50 kilométeren belüli telepről vásárolják fel, s a húst helyben vagy legfeljebb a szomszédos településen értékesítik. Kivételt csupán a fővárosba szállítás jelent.
A minősítés elmaradása sokakban kételyeket ébreszthet, s attól tartanak, hogy ellenőrizetlen, romlott hús kerülhet a vásárlókhoz. Ez azonban nem feltétlenül igaz. „A minősítés elengedése nem az állatorvosi ellenőrzés elmaradását jelenti. A minősítés során azt állapítják meg, hogy a hús milyen osztályba sorolható. Ez a minősítés a fizetés alapja.” – mondta Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Terméktanács titkára.
A nagy vágóhidak szerint azért okozhat problémát az új rendelet. A minősítés elmaradásával újabb kiskaput nyithat az állam a sertéspiacon mind nagyobb szereppel bíró feketevágás és feketekereskedelem számára.
A minősítést eddig független minősítő szervezetek a vágóhidakon költségtérítés ellenében végezték. A kevesebb levágott állat esetében, egy állatra jutóan nagyobb önköltséggel kell számolniuk a kis vágóhidaknak. mint a nagyoknak, ahol ugyanúgy egy-két minősítő elvégzi ezt a munkát.
A mostani rendelet tehát költségmegtakarítást hoz a felmentett vágóhidaknak, de nem elhanyagolható az adminisztrációs terhek csökkenése sem. Ezeket a változásokat azonban nem mindenki értékeli pozitívan. „Egy újabb adminisztrációs ellenőrzési pont kiesése a rendszerből további lehetőséget ad a sajnos így is nagy tereppel bíró feketevágásoknak” – vélekedik Éder Tamás, a Magyar Húsfeldolgozók Szövetségének elnöke.
Éder Tamás más problémákat is lát a minősítéssel kapcsolatban, igaz ezt nem a rendelet módosítása okozta. „Az egész minősítési rendszer rossz. A minősítési rendeletben megtalálható referencia-egyenlet, amely egy korábbi mintavételezés alapján került kidolgozásra még a 2000-s évek elején mára elavult. Statisztikailag bizonyították ezt független kutatók, hogy az egyenlet pontatlan. Így a mai magyar rendszer sem megfelelő az állatállomány minőségének fejlesztésére. Értelemszerűen, hogy ha a minősítés nincs – és mondjuk, ez egy jelentős állományrészt érint -,elméletileg számolhatunk minőségromlással. De ez nem húsminőség-romlást jelent, hanem azt, hogy az állatok hús kitermelési mutatói esetleg romolhatnak. Azt gondolom ugyanakkor, hogy ez a „nem minősítés” nem fogja a magyar állománynak olyan nagy szeletét érinteni, hogy kimutatható hatása legyen a magyar élősertés-állományra” – értékelte a helyzetet a nagyüzemi vágóhidak képviselője.
Éder Tamással készült interjúnkat ITT hallgathatja meg.
Fehér János
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/valtozik_a_minosites_valtozhat-e_husminoseg
