Roszík Péterrel készített interjúnkat ITT hallgathatják meg.
- Ön azt nyilatkozta, hogy több százezer hektár föld van külföldi tulajdonban, holott 2011 előtt ez hivatalosn nem volna lehetséges.
- Csak Ausztriában 600-700 ezer hektárt tartanak nyilván, hogy osztrák gazdák és vállalkozók vettek Magyarországon. de más országokból is vannak, akik ebbe belekezdtek. Ezek a földtulajdonok pillanatnyilag nem a külföldiek nevén vannak az ingatlan-nyilvántartásban, hiszen oda nem tudták volna őket bevezetni. Ezek a vásárlók különböző trükköket vetnek be, hogy 2011-től, mikor a külföldiek tulajdonszerzési korlátozása megszűnik, az ő nevükön szerepeljen a föld az ingatlan-nyilvántartásban. A zsebszerződéseknek már vagy 14 típusa alakult ki, amit dörzsölt ügyvédek találtak ki.
- Melyek a legismertebb trükkök?
- A leggyakoribb visszaélés, hogy egyszerűen nem írtak dátumot a szerződésre, és nem nyújtották be az ingatlan-nyilvántartásba. Arra várnak, hogy ha a korlát megszűnik, akkor majd egy olyan dátum kerül a papírokra, amelyik már a tulajdonszerzés korlátozás után kelt.Ezzel a módszerrel ma már nehéz élni, mert egy csomó olyan korlát van, amelyik ezt megakadályozza. Találtak ki olyat is, hogy színlelt jelzálogjogot tesznek a földre, de az ismert módszer, hogy egy társaságba apportálja a magyar tulajdonos a földet, majd a magyar tulajdonost kivásárolják belőle. De olyan esetről is tudunk, hogy egy haldoklóval hagyatéki eljárásban megörököltették a földet. Számos variácó van tehát, mindegyiket nehéz is felsorolni, de elmondható, hogy egyik sem legalizálható nagyon könnyen.
- Lehet ez ellen tenni valamit?
- Ha Magyarország akarja, akkor meg tudja akadályozni, hogy ezek valójában a külföldiek nevére kerüljenek. A mostani szabályozással tulajdonképpen legalizálható a zsebszerződés. Az országgyűlésnek ezt a kiskaput kellene bezárnia.
Most ha a Európai Uniós állampolgárok külföldiek, élethivatásszerűen dolgoznak Magyarországon, akkor 3 év vállalkozási jogviszony után már vehetnek földet. A magyar Földtörvény értelmében a falugazdásznak, vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak kell meggyőződnie arról, valóban élethivatásszerűen dolgozik-e hazánkban a külföldi állampolgár. Sajnos, a törvénynek van egy olyan rendelkező része, amelyik azt mondja ki, hogy ha az APEH elfogadja, és igazolást bocsát ki, arról hogy már három éve vállalkozók, Akkor a falugazdászi helyszíni felülvizsgálat semmit nem ér, és kötelesek kiadni az igazolást.
Ezzel a módszerrel is sokan éltek, igaz még nem katasztrofális mértékben. De azt tudjuk, hogy ha egy ügy beválik, akkor gyorsan tömegesen alkalmazzák, ezért is fontos, hogy új törvény szülessen. Most ezt kezdeményeztük, hogy ez az APEH igazolás, ne legyen ügydöntő ebből a szempontból.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/zsebcselekkel_szerzett_foldek
