A Dombegyház-Kisvarjas ideiglenes magyar-román határátkelőhely. Itt alkalmanként felnyitják a sorompót, hogy a mezőgazdasági gépeket átengedjék román területre dolgozni. Isztin Ferenc, magyarországi vállalkozó 2007 májusában mintegy 300 földtulajdonossal egyezett meg a földbérlés feltételeiről, és 650 hektár föld megművelését vállalta Zimándújfalun. Jelenleg 1000 hektáron termeszt búzát, kukoricát és napraforgót.
- Durván 7-7,5 tonnás kukoricatermést várunk, ez talán jobb, mint az elmúlt 1-2 év termése, mert a 3. évre már sikerült a talajokat műtrágyával feltölteni és gyommentesen tartani. Napraforgónk 2,5 tonna lett, ez a várt alatt volt. Talán az aszály és a szárazság tolt ki vele, a kelési időszakban nem volt csapadék. Ugyanez nyomta rá az őszi búzára is a bélyegét, 4,5-5 tonnát hoztak a búzáink, ez is egy nagyon-nagyon szerény nyereségre volt az idén elég - magyarázta a Gazdakörnek Isztin Ferenc agronómus, a Dombegy Agro Kft.-től.
A dombegyházi agronómus azt mondja, hogy nemcsak a kis távolság miatt terjeszkedett Nyugat-Románia felé, hanem azért is, mert ott évente több ezer hektár termőföld marad parlagon.
- Nem volt kellő, jó minőségű az agrokultúra, a pénzhiány, tőkehiány miatt nem volt elég mélyen megszántva a terület, nem volt elég műtrágya kiszórva. Mi igyekeztünk mélyen szántani, igyekszünk lazítani, mert lazítva nagyon régen nem voltak a talajok, ezek már mind meg lettek egyszer mélyszántva,lazítva, így a harmadik év végére, agronómiailag sokat javultak. Minden évben ősszel foszfortrágyát is juttatunk, meg egy minimális káliumot, ami szintén a talaj termőképességét fokozza.
Arad megyében jelenleg a 350 ezer hektárnyi szántóföld hetedrészét továbbra sem művelik meg. Megfelelő géppark hiányában ugyanis a romániai gazdák nem tudják földjeiket hatékonyan megmunkálni, így egyre többen engedik át saját termőföldterületeiket idegen kézbe.
- Nincs gépesítés, nincs szakértelem, nincsenek betakarító eszközök. Amennyit meg bírunk dolgozni, azt megcsináljuk, de ha nem jöttek volna, akkor elég nehéz lett volna itt a földekkel, mert így is sok van parlagon. Nem kell dolgoznunk semmit, csak beadjuk a földet, megyünk zsákkal, fogjuk a termést, és hozzuk haza - mondja Kása Béla a romániai Zimándújfaluból.
- Egyre több gazda jelentkezik, akik szeretnék bérbe adni a területeiket. Sok gazdának annyi kukorica-nyeresége sincs hektáronként, amennyi bérleti díjat mi fizetünk. Szeretnénk több növényt termesztésbe vonni, - egyelőre most az őszi árpát, gondolkodunk a repcével is - de ahhoz egy kicsit komolyabb géppark kell.
A romániai gabonatáblák persze nemcsak a magyarországi gazdák számára vonzóak. Arad megyében például jelentős szántóterületet dolgoznak meg osztrák és svájci mezőgazdászok is. Tehetik, hiszen korszerű technológiák hiányában a romániai gazdák nemigen tudják felvenni a versenyt nyugati társaikkal.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/magyar_foldberlo_romaniaban
