Éhség, válság, élelmiszerbank

Agro Napló
A világon minden hatodik ember éhezik. Magyarországon 300 ezerre teszik a mindennapi kenyeret nélkülözők számát. A minap egy debreceni konferencián arról értekeztek, hogy a válság miként hat az élelmiszertermelésre, valamint az élelmiszerbiztonságra. Egyebek között az is elhangzott, hogy a nemzeti kormányok és nemzetközi szervezetek 1990 óta folyamatosan próbálják az éhezést, valamint az élelmiszerhiányt csökkenteni és megszüntetni. A témáról néhány szakember is elmondta véleményt.

 

Maria Kadlecikova a FAO képviselet-vezetője szerint az a probléma, hogy 2007-ben, 2008-ban nagyon felmentek a mezőgazdasági árak, és ehhez jöttek a válság és a klímaváltozás hatásai.



A szakemberek szerint jóval többen vannak olyanok, akiknek a táplálkozással összefüggő nehézségekkel kell szembenézniük.



- Az egymilliárd éhező mellett kétmilliárd nem táplálkozik egészségesen, hiszen az élelmiszereik mikroelem hiánya, az egysíkú táplálkozás súlyos egészségkárosodáshoz vezethet – mondja dr. Hajas Pál, a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára. - Az egészségkárosodásnak pedig közvetlen gazdasági hatása is van. A helytelenül, illetve gyengén táplálkozó emberek könnyen megbetegszenek, azokat kezelni kell, azoknak gyógyszert kell adni. S amit szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül: az éhező gyerekek soha nem fognak életképes munkaerővé válni.



A felsoroltak gondokat csak súlyosbítja, hogy az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek. A kimutatások szerint például a gabona 65 százalékkal drágább, mint 4 évvel ezelőtt.



- A gondok enyhítése érdekében először be kellene fektetni a mezőgazdaságba - magyarázza Maria Kadlecikova. – Egyebek mellett fejleszteni kell az öntözést és raktárakat kell építeni. Ma ugyanis a mezőgazdasági termékek legalább 40 százaléka azért nem jut el a rászorulókhoz, mert a fejlődő országokban nincsenek megfelelő raktárak. Az oktatásba és a kutatásba is tőkét kellene pumpálni, mert a fejlődő országok korszerű technológiák nélkül nem képesek a földjeiket megművelni, nem tudnak elegendő élelmiszert előállítani.



- Ugyanakkor az élelmiszerbiztonság is nagy figyelmet és gyors cselekvést igényel. Nyitott, innovatív, fenntartható élelmiszertermelést, különösen gyümölcs- és zöldségtermesztést kell megvalósítani, ami egyúttal a szociális hálót is erősítené – állítja dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem AMTC elnöke. - Ebben nagyon sokat segítenek a természettudósok, orvosok, kémikusok, fizikusok, és természetesen mindazok a vállalatok, amelyek ilyen fejlesztésbe fognak. A Debreceni Egyetemen kiemelt figyelmet fordítunk az öntözési programra, amely országos méretű, s több tízezer hektárral szeretnénk növelni az öntözött területet.



Az élelmiszerhiány megoldásának első lépéseként Magyarország már évekkel ezelőtt létrehozta az élelmiszerbankot. Átveszik az élelmiszeripari gyártóknál és kereskedelmi vállalatoknál felhalmozódó, kereskedelmi forgalomba ugyan nem hozható, de még fogyasztható termékeket, és karitatív céllal szétosztják azokat a rászorulók között.

Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/Ehseg_valsag_elelmiszerbank

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 18. 13:32