A 250 megjelent öntözési szakember és gazdálkodó gyakorlatias előadásokat hallhatott a magyarországi öntözés jelenlegi helyzetéről, az aktuális pályázati lehetőségekről valamint többek között megismerhette közép- Európa egyik legnagyobb öntöző telepének tapasztalatait is.
A Konferenciát a Magtár Kft tulajdonosa, Tóth János nyitotta meg. Bevezetőjében megemlítette, hogy a Konferencia időpontja egybeesik a Cég alapításának 20 éves évfordulójával. Az alapítók 1989-ben célul tűzték ki, hogy „a mezőgazdasági szereplők számára korszerű mezőgazdasági technikát és magas színvonalú szervíz- és alkatrészellátást biztosítsanak”. Ezeket a célokat a Cég folyamatosan szem előtt tartotta, így a Magtár Kft gyorsan a hazai piac ismert és megbecsült szereplőjévé vált. A főbb forgalmazott termékek közül kiemelte a Konferencia tárgyát szolgáltató öntözési piac meghatározó márkáját, a BAUER termékek teljes választékát; valamint az immár két évtizedes Massey Fergusson kapcsolatot.
Az öntözés kérdésének a Magtár mindig kitüntetett figyelmet szentelt. Végül 2000-ben együttműködési megállapodást kötött az osztrák BAUER céggel, mely a mai napig is kiválóan működik. A siker négy tényezőjét emelte ki Tóth János, mely a BAUER gépek jó minősége, könnyű kezelhetősége (lineár-, center- és csévélődobos rendszerek), tartóssága és nem legutolsó sorban a sok évtizedes tapasztalatokkal rendelkező, jól felkészült szakember gárda.
Az első szakmai előadást Ligetvári Ferenc Professzor tartotta, a Szent István Egyetemről. A rendezvény helyszínéül szolgáló Szolnokkal kapcsolatban kiemelte a Tiszai Mezőgazdaságfejlesztő Irodát, mely a 60-as években megalapozta a modern kori öntözésfejlesztést hazánkban. Előadását a Professzor Úr Magyarországot érintő megállapításokkal kezdte. „Éghajlati vízhiányos területen élünk, vízpótlás nélkül gazdaságos termesztés nem történhet meg.”A Kárpát-medence éghajlati tendenciái ugyan térbeli változékonyságot mutatnak, de alapvető tulajdonságaikban megegyeznek. A tendenciák iránya olyan, hogy a felszíni vízmérleg romlásához vezetnek. Ez különösen az olyan országoknak az éghajlatváltozáshoz való időbeli felkészülését teszi szükségessé, amelyek érzékenyek és sérülékenyek a felszíni vízmérleg tendenciózus romlására.
A problémák közül kiemelte, hogy nincs komplex területfejlesztés Magyarországon. A pénzügyi támogatás esetleges, hiányzik a vízkészletre alapozott fejlesztés, a termesztési tapasztalat megbecsülése, valamint a piacszervezés szerinti termelés. Általánosságban véve megállapította, hogy az öntözőberendezések beszerzése esetleges, nagy probléma a működtetési tapasztalatcsere hiánya. A vízpótlás és a tápanyag-gazdálkodás összehangolására lenne szükség, különös figyelemmel a kutatók és a szaktanácsadók által végzett rendszeres tájékoztatásra, az öntözéses tápanyag-gazdálkodás (fertigation) szabadföldi elterjesztésére.
A Professzor Úr fő kihívásként fogalmazta meg a területi fejlesztések egybehangolását. Termelési tapasztalatokon (tájpotenciál, termelők, biogáztelep, növényház, hűtőház, szabadföldi öntözés) és erőforrásokon alapuló fejlesztést szükséges végrehajtani. „Ott kezdődjék az öntözés, ahol elérték a szárazgazdálkodás maximumát.” mondta a Professzor, és ismételten hangsúlyozta a idénypolitika helyett az állandóságot, valamint a tapasztalatcsere fontosságát.
Dr. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a Konferencia apropóját szolgáltató öntözésfejlesztési támogatások benyújtására egy hónapig, 2009. november 2-től lesz lehetőség. Kiemelte, hogy a támogatási feltételrendszer alapvetően nem változott, bár apróbb változtatások történtek ugyan. A közösségi beruházások támogatási összegének felső értékhatára 8 millió euróra növekedett, míg az üzemi fejlesztéseknél a korábbi üzemenkénti 735 ezer euró nem változott.
Itt hívta fel az Államtitkár Úr a figyelmet arra, hogy az általános támogatási elszámolási szabálytól eltérően, öntözésfejlesztésben az első és második körös jóváhagyott és megvalósított pályázatok elszámolási időszaka kizárólag 2009. november 16. és december 15. közé esik. Az öntözés fejlesztés utófinanszírozott konstrukció, melyben tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, előleg felvételére van lehetőség. További könnyítés, hogy 2008-tól nem szükséges bankgarancia sem. Azonban az igénybe vett előleg 100%-ával december 15-re el kell számolni, egyébként az összeget köztartozássá nyilvánítják, és utólag behajtják.
Előadásában az Államtitkár Úr kitért egyéb mostanában záródó, és hamarosan életbe lépő intézkedésekre is. Ennek keretében érintette többek között a mezőgazdasági útfejlesztés kérdését, a fiatal gazdálkodók indulását segítő támogatást, az élelmiszeripari technológiák támogatásának lehetőségét, az állattartó telepek korszerűsítését, a kertészeti és ültetvényfelújítási támogatásokat. A Nemzeti Diverzifikációs Program szerkezet átalakító támogatás, 40%-os intenzitású, elsősorban a volt vagy mostani cukorrépa termelőket célozza, november közepétől elérhető. Egy intézkedésben lesz így lehetőség állattartó telepi beruházásra, öntözési- kertészeti- illetve szántóföldi fejlesztésre.
Nagy Imre, a Tiszaterv Kft ügyvezetője a Javaslatok az Öntözésfejlesztés Közösségi és Üzemi Beruházásainak Pályázatához című előadásában a pályázáshoz nyújtott konkrét- és gyakorlati tanácsokat. Nagy Imre is említést tett arról, hogy a támogatási feltételek lényegében hasonlóak az előzőekhez, majd megerősítette Forgács Államtitkár Úr közösségi és üzemi szintű beruházásokról szóló okfejtését.
A sikeres pályázat elkészítéséhez hangsúlyozta a műszaki, hatósági előkészítés fontosságát, alaposságát. Ehhez aktualizálni kell az esetleg rendelkezésre álló korábbi térségfejlesztési és üzemi terveket, vagy ezek hiányában új, a pályázati kiírásnak megfelelő tervdokumentációt kell összeállítani. Okulva az elmúlt számos sikertelen pályázatból, körültekintőbben kell eljárni az előkészítésben a fejlesztést érintő ingatlanok tulajdoni viszonyainak feltárásában, a bérleti szerződések megkötésében, az ezekhez szükséges iratok, nyilatkozatok beszerzésében. A pályázat előkészítésében célszerű kiválasztani a megfelelő tervezőt, illetve szükség esetén a kellő rutinnal rendelkező „pályázatírót”. Az előkészítés során kell feltárni az öntözőtelep lehetséges vízellátási módját (felszíni, felszínalatti), beszerezve annak adatait, megállapodásra jutva az adott vízszolgáltatóval (vízgazdálkodási társulat, vízügyi igazgatóság, üzem, stb.).
A sikeres pályázat nélkülözhetetlen elemei a szükséges hatósági engedélyek (vízjogi létesítési, üzemeltetési, talajtani), vagy ezek hiányában a beruházás komolyságát megalapozó engedélyező hatósági nyilatkozat a vízkészlet rendelkezésre állásáról, amelyet a vízszolgáltatói nyilatkozat benyújtásával lehet kérelmezni.
Fontos „kelléke” a pályázati kérelemnek a talajtani hatóság nyilatkozata, miszerint a tervezett öntözésfejlesztési beruházás nem talajtani engedély köteles. A nyilatkozat beszerzése korábban, egyes esetekben megütközést keltett egyes talajtani hatóságoknál, mivel ezt a vonatkozó rendeletek amúgy is meghatározzák.
Előzetes tervek hiányában a beruházói döntésben körültekintően kell eljárni az egyéb, a megvalósítást érintő kötöttségek feltárásában is (idegen közművek, külterületi rendezési tervek, örökségvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi feltételek).
A sikeres előkészítés után döntést kell hoznia a pályázónak az öntözésfejlesztés konkrét műszaki tartalmáról, olyan szinten, hogy a pályázathoz elkészíthető legyen az építési munkák ÉNGY-s költségvetése, illetve kiválasztásra kerüljenek a vízellátó rendszer gépei, berendezései (szivattyúk, öntözőberendezések).
Otto Roiss, a BAUER cég igazgatója, és Csutár Jenő a Magtár Kft Öntözési Irodájának munkatársa ezután közösen mutatta be a BAUER cég történelmét, küldetését, termékeit és a fejlesztési irányokat.
Roiss Úr történelmi visszatekintéssel kezdte előadását. A BAUER magyarországi története immár 35 éves. Az igazi fejlődés 25 éve kezdődött, amikor is az osztrák állam hosszúlejáratú hitelt nyújtott a magyar államnak, melynek keretében akkoriban 240 darab BAUER Rainstar csévélődobos öntözőrendszer került hazánkba. Ezután folyamatos üzleti kapcsolatfejlesztés indult. 1989-ben ismét megugrott a fejlődés, melynek eredményeképpen 1990-ben a BAUER kereskedelmi képviseletet nyitott hazánkban. 1992-től a Magtár Kft biztosította az alkatrészellátást. 1998-tól kezdődött az az időszak, melyben a Magtár egyre inkább a BAUER kizárólagos képviselője lett. Ez idáig 2400 darab Rainstar öntöződob és összesen 350 db BAUER Center és Lineár rendszer került üzembe helyezésre, melynek eredményeképpen 200.000 hektár terület vált öntözhetővé Magyarországon. Ehhez jön még az utóbbi időben a hígtrágya kezelési megoldások teljes körű kínálata is.
A BAUER cég öntözési kínálatában megtalálhatjuk a csévélődobos öntöződobok (akár 120 m3/h vízszállításig) mellett a különböző konzolokat (34m – 72m öntözési szélesség) és szórófejeket ( szektoros és 360°-os öntözési lehetőség), a lineár, centerpivot, centerlinear, multistar rendszereket (automatikus öntözőgépek, indukciós, barázdás és drótkötél vezérlésű, teljesen automatizált öntözőgépek, áthúzható, átfordulós kivitelben, hidránsos és csatornás vízkivétellel), öntözőcsöveket valamint szivattyúkat.
A hígtrágya termékek közé tartoznak a hígtrágya tartálykocsik – különböző kialakítással akár 24m3-ig -, hígtrágya kijuttató rendszerek, keverők, hígtrágya szivattyúk, szeparátorok és alomregeneráló rendszerek. A BAUER cég ugyancsak forgalmaz termékeket a biogáz üzemek kialakításához, üzemeltetéséhez.
Az újdonságok között Csutár Úr kiemelte a csévélődobos BAUER Rainstar öntözőberendezések TVR típusú radiális ráfolyású teljes áramkörű turbináját. Ez a turbina jelentős technikai fejlesztés eredménye a hagyományos BY-Pass rendszerű mellék áramkörű vízturbinákhoz képest. Az egyedül álló TVR típusú turbinák varió-fúvókával egyben egyesítik az erőt- és az energiatakarékosságot. Különösen kis vízadagú öntözésnél csökkenthetőek a költségek az igen alacsony nyomásveszteségnek köszönhetően.
A teljesítmény optimális kihasználásához a vízáram a varió-fúvókáról közvetlenül a járókerékre jut. A fúvóka legkisebb- és legnagyobb nyílásnál is a teljes vízmennyiség áramlik a turbina járókerekére. Ezzel minden átfolyási mennyiség esetén biztosított a magas hatékonyság alacsony nyomásveszteség mellett. Előnyt jelent még a pontos szabályozás, valamint a széles teljesítménytartomány magas behúzási sebesség mellett is. A BAUER Rainstar öntözőberendezések egyszerű kezelését a gépek széria tartozékát képező computeres vezérlés, valamint az újabban népszerű SMS mobil telefonos vezérlések is segítik.
A BAUER cég kifejlesztette az új generációs földalatti indukciós kábelvezérlését a linear öntözőberendezésekhez. Az új vezérlőrendszerrel csökkenthető az öntözőberendezések telepítési költsége, mivel „visszatérő” kábel fektetését nem igényli. Így a hagyományos indukciós vezérléshez képest csak kb. fele mennyiségű vezérlőkábelre s így fele mennyiségű kábelfektetésre van szükség. Nincs korlátozva az indukciós kábel és az érzékelő antenna távolsága. Újdonság, hogy a földkábel aktuális helyzetét a gép vezérlőszekrénye pontosan kijelzi.
A piaci igényekhez igazodva a BAUER cég kínálatában is szerepel a CORNER saroköntöző egység a CENTER öntözőberendezésekhez. Egy 800 x800 m = 64 ha területből standard CENTER öntözőgéppel 50,3 ha (78,6 %), míg a CORNERSYSTEM használatával 61 ha (95 %) öntözhető be. A CORNER konzol szerkezeti hossza akár 62 + 29 = 91 m is lehet. Így az öntözési sugár a CENTER öntözőgépeknél a sarkok öntözéséhez 120 m-el nőhet. Ma már egyre több gazdaság telepít CENTER öntözőberendezéseket, mivel élőmunka igényük a legkisebb, jól automatizálhatók és az eddig ismert öntözőrendszerek közül a leginkább költségtakarékosak. A CORNER konzol használatával pedig minimális az öntözésből kimaradó területrészek aránya. Hamarosan megjelenik a korszerű öntöző berendezéseknél is a GPS vezérlőegység. A BAUER cég 2011 elejétől szállít GPS vezérlésű öntözőberendezéseket. Magas telepítési költsége miatt csak több öntöző berendezés vezérlésénél gazdaságos.
A konferencia záró előadását id. Miskucza Péter, a Marosvíz Kft ügyvezetője, a román-magyar vízszolgáltatás koordinátora tartotta a Az öntözés gyakorlata Mezőhegyesen címmel. Előadásának az első részében Miskucza Úr beszélt arról, hogy „mit kellett tennünk ahhoz, hogy Mezőhegyesen öntözésfejlesztés lehessen”, majd a második részben bemutatta „konkrétan a mezőhegyesi birtokon történteket, és az öntözés gyakorlatát”. A mezőhegyesi öntözés létrejöttéhez „széleskörű összefogásra volt szükség”. A bevezető diák azt szemléltették, hogy Mezőhegyesen az öntözés és a vízfelhasználás története évszázados múltra nyúlik vissza. A mai napra kialakult öntöző telep legutolsó történeti szakasza 1986-ban kezdődött, amikor is 1994-ig kivitelezték az öntözés alapját jelentő közösségi beruházásokat. 1993-94-től „intenzív öntözésfejlesztés történt” Mezőhegyesen, BAUER öntözőrendszerek felhasználásával. Miskucza Úr megemlítette, hogy a kiválasztásnál elsősorban a megbízhatóság, a minőség, és a kedvező ár miatt döntöttek a BAUER gépek mellett.
1994-ben gazdasági társaságot alapítottak Marosvíz Kft néven az érdekeltek részvételével az 1986-ban megkezdett beruházás befejezésére, a vízszolgáltatás koordinálására. Az öntözőrendszer két vízbázisból táplálkozik. Az egyik vízkivételi mű a Maros magyar szakaszán 2m3/sec kapacitással szolgáltat vizet, a másik rendszer a már az 1800-as években kialakított Szárazér élővizi öntözőrendszer. Egy szárazabb évben 20-22 millió m3 víz kerül kiemelésre a Marosból. Miskucza Úr kiemelte, hogy „az együttműködés kiváló, példa értékű a vízügyekkel, a társulatokkal és az öntöző gazdaságokkal”. Egy korábbi félreértést tisztázni kívánva hangsúlyozta, hogy „mi nem veszünk a román féltől egy deka vizet sem, mi csak megfizetjük azokat a szolgáltatási költségeket, amelyek felmerülnének akkor is, ha a Tiszából hoznánk ide a vizet”.
Az összes berendezett terület 6880 ha, melyen BAUER csévélő dobos (30 db), BAUER Lineár (9 db), Center-lineár (4 db) és Center-pivot (22 db) rendszerek működnek. „Stratégiai növényünk a vetőmag-kukorica, termesztése és feldolgozása, a vetésszerkezet ennek van alárendelve. A vízjogilag engedélyezett öntözhető területünk 5.038 ha. Őszi búza vetésterülete 2.200 ha, vetőmagtermesztésre eddig a terület 50%-a szolgált.” A költségek tekintetében Miskucza Úr elmondta, hogy nagyon nehéz összehasonlítani a mezőhegyesi költségeket más öntözőtelepek költségével, mivel nekik 18 méterre kell a vizet emelniük. Általánosságban mégis elmondható, hogy „olyan növényekkel kell dolgozni, amelyek elbírják ezeket a költségeket, mint például a vetőmag-kukorica, vetőmagborsó, csemegekukorica vagy a zöldborsó”. „Folyamatos öntözés folyik a területünkön.” „Hibridkukoricánk öntözetlen nincs, öntözetlen vetőmagborsónk nincs.”
Zárszavában Miskucza Úr a következőket mondta: „Az Apátfalva - Mezőhegyes, valamint a dombegyházi és battonyai öntözésfejlesztések sikere az ebben résztvevők határozott összefogásában és közös munkálkodásában keresendő. Ezt az összefogást remélve bízunk a további fejlesztésekben.”
További információért forduljon:
H-5000 Szolnok, Kombájn út 2.
Telefon: 56/510-130, 424-905
Fax.: 56/510-133, 424-905
E-mail: baueriroda@magtarkft.hu
www.magtarkft.hu
