Jelen pillanatban hazánk azon 6 európai ország közé tartozik, amelyek lándzsát törnek a génmódosított növények termelésére és forgalomba-hozatalára vonatkozó moratórium fenntartása mellett. Ennek ellenére például a Martonvásári Kutatóintézetben előállítanak olyan kukoricafajtákat, melyekbe kukoricabogár-rezisztens géneket építenek be. Erről beszélgettünk az intézet tudományos igazgató-helyettesével, Marton L. Csabával.
- Nem kell összekevernünk a kutatást, a termelést és a fogyasztást – kezdi Marton L. Csaba. - Ez a három dolog élesen különválik. A kutatásnak mindig elől kell járnia, s meg kell vizsgálnia az összes lehetőséget, természetesen biztonságos körülmények között. Tehát mi biztonságos körülmények között foglalkozunk ezekkel a dolgokkal, és elő kell készülnünk arra az esetre, amikor majd a termesztést, illetve a fogyasztást engedik.
A szakemberek ugyanakkor rámutatnak arra, hogy világméretű tiltás nélkül az esetleges környezeti és egészségügyi károk alól a mentességet választó országok sem tudják távol tartani magukat.
- A transzgénikus fajták terén van egyfajta ellentmondás Magyarországon: a termesztést nem engedik, de a fogyasztást nem tiltják. Például a szójából évente mintegy 600 ezer tonnányi kerül be Amerikából. Ennek nagy része GMO, tehát transzgénikus. Ezt nyugodtan takarmányozzák az állatokkal, ebből nyugodtan készítenek szójafasírtot. Ezt engedélyezik, de a termesztését nem, a kutatását pedig meglehetősen nehézzé teszik.
A laikusok számára nehéz eligazodni a sok, egymásnak ellentmondó kutatási eredmény között. Egy biztos, a génmódosított növényeket elutasító államok gazdasági hátrányba kerülhetnek. Könnyű belátni ugyanis, hogy például egy kártevőkkel szemben ellenállóbb, nagyobb hozamú fajta piaci előnyhöz juttatja az e téren liberálisabb elveket valló Egyesült Államokat, vagy éppen Kínát.
- Jelenleg a világban mintegy 130 millió hektáron termelnek transzgénikus növényeket. Ez annyi, mint Európa összes szántóterülete. Tehát ez világviszonylatban nem kísérleti stádiumban van, hanem ez a gyakorlat. Európa eltér ettől, és ellenáll a transzgénikus növényfajták termesztésének. Mi nemesítők, akik vetőmagtermesztők is vagyunk, föl kell, hogy készüljünk arra a lehetőségre, amikor Magyarországon, vagy Európában majd engedélyezik ezeket a fajtákat. Addigra készen kell lennünk a hibridjeinkkel, fajtáinkkal. Nekünk 5-10 évvel előbbre kell dolgozni.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/termeszteni_nem_enni_igen
