A kalászos gabona vetésterülete 1,2 - 1,4 millió hektárban stabilizálódott az elmúlt években. Ennek döntő többsége őszi vetésű növény, elsősorban búza. Az őszi kalászos vetésére a késő ősszel lekerülő növények után kevés idő marad. Az is rendszerint már kedvezőtlen időjárás mellett. Éppen ezért nagy jelentősége van a művelet- és energiatakarékos talajműveléshez kapcsolódó gabona direktvetési eljárásoknak. Ezen a területen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (FVM MGI) számos mechanikus és pneumatikus gabonavetőgép vizsgálatát elvégezte. A direktvető elemekkel is felszerelhető, de egyébként a hagyományos magágyba vetőgépek vizsgálatainak eredményeiről az intézet gépvizsgálati értesítőkben és technológiai tesztekben számol be, és tájékoztatja az üzemeket és a gazdákat.
- A mi méréseink arról adnak információt, hogy abba a technológiába, amiben a gazda szeretné a vetőmagot elvetni, az adott a gép beilleszthető-e, és tartja-e azokat a paramétereket, amelyeket a technológia előír – magyarázza Hudoba Sándor, az FVM MGI mérnöke. - Ha azt mondja a technológia, hogy 3 centiméter mélységben, 12 centiméteres sortávra, és 3 centiméteres tőtávra kell a magot vetni, akkor ennek a gépnek ezt tudnia kell.
A kalászos gabona vetési műveleteiben is alkalmazható a GPS vezérlésű, automata kormányzású és paralel nyomvonalú technika. A legújabb változatoknál a vetőgépre szerelt GPS-antenna által veti el, tartja nyomon a vetőgépet, és ehhez igazítja a traktort. A nyomjelző csoroszlya használata csak a forgók vetésénél szükséges. A GPS alkalmazásával a fogáskiosztás pontossága 2-3 centiméter, ennek következtében precízebb a munkaszélesség-kihasználás. A csatlakozósorok pontossága miatt a hatékonyság mintegy 5 százalékkal nő, a hajtóanyag-fogyasztás pedig ugyanilyen arányban csökken. Ráadásul ezekkel a gépekkel lehet más aprómagot is vetni.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/gps_iranyitja_a_vetest
