A csúcstalálkozó legfontosabb eredménye a Nyilatkozat elfogadása volt (lásd melléklet).
Az Európai Bizottság a legmagasabb szinten képviseltette magát, ahonnan José Manuel Barroso, elnök, Marien Fisher Boel, mezőgazdasági- és Karel De Gucht, Fejlesztés és humanitárius segítségnyújtásért felelős biztos volt jelen. Ezt azért fontos kiemelni, mert a segítségnyújtási programok 57%-a a világon az Európai Unió tagjaitól és az EU költség vetéséből származik.
A magyar delegációt Bajnai Gordon, miniszterelnök vezette, akinek felszólalásának szövege itt olvasható: http://www.fao.org/wsfs/wsfs-addresses/wsfs-mondaypm/en/ .
A csúcstalálkozó nyitó beszédet Jacques Diouf, a FAO főigazgatója tartotta. Többször aláhúzta, hogy 1 milliárd fölé emelkedett az éhezők száma, ami tarthatatlan helyzet. Hangsúlyozta, mindössze negyvennégy milliárd dollár kell ahhoz, hogy megszabadítsuk az embereket az éhezéstől. Mint mondta, ez semmi ahhoz képest, hogy az OECD országok 2007-ben 365 milliárd dollárt költöttek mezőgazdasági termelésük támogatására, vagy ha arra gondolunk, hogy ugyan abban az évben 1.340 milliárd dollárt költöttek a világban fegyverkezésre. Diouf a világtalálkozó előtt huszonnégy órás éhségsztrájkot tartott a több mint egy milliárd éhezőért. Mint mondta ez kevésnek tűnhet, de ezzel szerette volna felhívni azoknak a figyelmét az éhezők problémájára, akik tehetnek is annak érdekében, hogy ez ne így legyen.
A Csúcstalálkozó nyitóbeszédeinek sorát ez után Renato Schifani az olasz szenátus elnöke majd Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára folytatta, végül Giovanni Alemanno, Róma főpolgármestere zárta.
Ban Ki-moon, ENSZ főtitkár beszédében arra figyelmeztetett, hogy amennyiben decemberben kudarcba fulladnak a koppenhágai nemzetközi klímaügyi tárgyalások, az tovább fokozza a világban az éhezést: „Nincs élelmiszer-biztonság klímabiztonság nélkül. A mai esemény rendkívül fontos […] ahogy Koppenhága is az.” – mondta.
A Csúcstalálkozó levezető elnökének megválasztása után, aki hagyomány szerint mindig az olasz kormányfő, jelen esetben Silvio Berlusconi lett, elfogadták a Csúcstalálkozó Nyilatkozatát.
A Nyilatkozat azzal a céllal született, hogy sürgős intézkedéseket tegyenek az egész világon az éhínség felszámolásának érdekében. A dokumentum 5 alapelvet fogalmaz meg a cél elérésének érdekében. Ezek a következők:
1. alapelv: Beruházás az országos tulajdonban lévő tervekbe, melyek célja, hogy a forrásokat jól megtervezett és eredmény-orientált programokba és partnerségekbe irányítsa.
2. alapelv: A stratégiai együttműködés támogatása nemzeti, regionális és globális szinten az irányítás javítása, az erőforrások hatékonyabb elosztásának támogatása, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése, valamint a hiányos válaszok meghatározása érdekében
3. alapelv: Az élelmezésbiztonság átfogó, kétsávos (twin-track) szemléletére való törekvés, mely a következőkből áll: 1) közvetlen intézkedés az éhínség azonnali felszámolására a legérzékenyebb populációkban, valamint 2) közép- és hosszútávú fenntartható mezőgazdasági, élelmezésbiztonsági, élelmezésügyi és vidékfejlesztési programok az éhínség és a szegénység kiváltó okainak megszüntetésére, beleértve a megfelelő élelemhez való jog progresszív érvényesítését.
4. alapelv: A többoldalú rendszerek erős szerepének biztosítása a többoldalú intézmények hatékonyságának, érzékenységének, koordinációjának és hatásosságának folyamatos javítása révén.
5. alapelv: Biztosítani kell valamennyi partner tartós és lényegi elkötelezettségét a mezőgazdaságba, élelmezésbiztonságba és élelmezésügybe való beruházások mellett, a többéves terveket és programokat célzó, szükséges erőforrások időben és megbízható módon történő biztosításával.
Dr. Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára november 17-én vett részt a Csúcstalálkozón, délután pedig ennek keretében megrendezett, klímaváltozás témáját elemző kerekasztal vitán. Hozzászólásában a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt komoly veszélyeire figyelmeztetett, ugyanakkor szólt arról is, hogy a mezőgazdaság maga is jelentős mértékben hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. A szakállamtitkár a változó éghajlathoz való alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozta, hiszen a következmények a vízre, időjárási- és talajviszonyokra épülő mezőgazdaság esetében súlyosak lehetnek. A hátrányok elsősorban a túlnépesedett fejlődő országokat fogják leginkább sújtani. Azonban a mind gyakrabban jelentkező időjárási szélsőségek miatt Magyarországon is jelentős mértékben csökken a betakarított termés az átlagos évek terméséhez viszonyítva. Dr. Süth Miklós szakállamtitkár rámutatott arra, hogy a jövőben a megújuló energiák intenzívebb alkalmazására lesz szükség. Szem előtt kell azonban tartani az élelmezés biztonságának elsőbbségét, az élelmiszer előállítást nem csökkentő, hanem azt kiegészítő, fenntartható technológiák alkalmazását. A szakállamtitkár hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fejlődő országok folyamatosan hozzájuthassanak a megfelelő információkhoz és szaktudáshoz, hiszen az új kihívásoknak megfelelő technológiák és kutatási eredmények csak így hasznosulhatnak eredményesen.
A Csúcstalálkozó záróbeszédében, Jacques Diouf, a FAO főtitkára nem tudta titkolni elégedetlenségét. A főtitkár elmondta, sajnálja, hogy a FAO nyilatkozata a globális élelmezési válság ügyében nem tudott „számszerűsíthető adatokat és határidőket” felmutatni, ennek ellenére eredményesnek minősítette a találkozót.
Közös megoldás a klímaváltozásra és az élelmiszer-biztonságra
Csatolt dokumentumok:
Az Élelmezésbiztonsági Világtalálkozó nyilatkozata (PDF)
Dr. Hamar Balázs
Forrás: www.fvm.hu
