A gazdasági krízis, illetve a kormányválság következtében eddig csupán 200 lejt, azaz mintegy 13 ezer forintot kaptak kézhez szarvasmarhánként a gazdák a megállapított 571 lej, azaz 38 ezer forintból, míg az anyakecske és anyajuh után járó, 3 ezer forintnak megfelelő összegből csupán ezer forintnyi támogatást folyósított az állam. A második részlet kifizetéséig - egyfajta megoldásként a tél átvészelésére - állami garanciás banki hitel felvételét tették lehetővé a támogatásra jogosult állattenyésztők számára.
- Ez olyan, mint hogy ha egy vállalkozó az alkalmazottainak nem fizetés ad, hanem egy igazolást, hogy neked 20 millió a fizetésed, vedd föl ezt a bankból, aztán majd, ha lesz pénzem, megadom a banknak – vázolja a helyzetet Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületnek elnöke. - Tehát ezzel az intézkedéssel a gazdákat csapdahelyzetbe hozzák. Úgy gondoljuk, hogy ezzel csak a bankoknak tesznek jót, mert nekik szereznek ügyfeleket, hiszen a gazdáknak a kamatot is ki kell fizetniük.
Hargita megyében több mint 9 ezer gazda jogosult az állami támogatásra, ennyi fordulhat hitelért is. Ám eddig csupán néhány százan jelentkeztek a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél a hitelhez szükséges igazolásért.
- A hatályos kormányhatározat értelmében a támogatás második részét a juh- és kecsketartó gazdák 2010 február végéig megkapják, ez tételesen szerepel a hivatalos közlönyben. A szarvasmarha-tartó gazdák esetében időpont nem szerepel, de feltételezhetően ugyanez az időpont érvényes – mondja Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Kifizetési Ügynökség tanácsosa.
Nehezíti ugyanakkor a gazdák életét az is, hogy a területalapú támogatás folyósítása szintén késik, s a tejfelvásárlók gyakran hónapokkal elmaradnak a kifizetéssel. Így sokan bevétel nélkül vágnak neki a télnek.
- Az abraktakarmány olcsóbb ősszel, és jobb lenne akkor felvásárolni, mint tavasszal, amikor drágább – utal a pénzhiányra Kovács Antal gazdálkodó. – Most nem tudjuk a szükséges készletet megvenni, mert annyi tartalékunk nincs. A hitelt annak éri meg felvenni, aki valamibe be tudja most fektetni.
Egy másik gazdálkodó, Miklós János szerint nem mindegy, hogy egyszerre van-e a pénze, vagy apránként.
- Ebbe belementünk, mert a pénzre szükség van, de a végén mi lesz, nem tudom.
Megoldást jelenthetne az állattenyésztők gondjaira helyi vágóhidak és további tejfeldolgozók létesítése is, mondják a gazdák, hogy állataikat, illetve a tejet helyben, közvetlenül tudják értékesíteni. Így nem lennének az államnak és a felvásárlóknak ennyire kiszolgáltatva.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/kesnek_a_tamogatasok_romaniaban_
