Amikor a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének küldöttsége az intézetet meglátogatta, a kutatók megmutatták a kísérleti gyümölcsültetvényeket is.
Az intézetben ugyanis az oktatás mellett komoly gyümölcstermesztési kutatásokat is végeznek. Összesen 13 hektáron vannak ültetvényeik – 65 százalék körte, 24 százalék alma, 6 százalék kiwi, 5 százalék cseresznye. Egyébként a Ferrara környéki lankákon a gazdálkodók is hasonló arányban termesztik ezeket a gyümölcsöt.
A kutatók – a gazdák megrendelése alapján - 3 területen folytatnak kísérleteket: a szelektált klónok összehasonlítása a piaci igények tükrében, a különböző metszésmódok alkalmazása és összehasonlítása, valamint az okszerű öntözés alkalmazása.
- Nagyon sok energiát és időt fordítanak a kísérletezésre, ami a helyi gazdáknak az érdekeit szolgálja – összegzi a látottakat a zákányszéki Papp László. - Ezt Magyarországon én sajnos nem tapasztalom, pedig nálunk is érdemes lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Az olasz szakemberek kész táblázatokkal, adatsorokkal vártak minket, amik magukért beszéltek.
-A kutatóintézeteknek az egyik legfőbb feladata szerintem az, hogy a gazdáknak hasznos tanácsokat tudjanak adni. Például hogyan műveljék, mit adjanak a növénynek, hogy az megfelelő, piacos árut teremjen – egészíti ki a hallottakat Vidéki Edina, mórahalmi gazdálkodó.
A ferrarai kutatóintézetben az almaültetvények kivétel nélkül sűrű térállásúak. A sortávolság 3-4 méter, a tőtávolság pedig 30 centimétertől 1,30 méteriig terjed. Itt található Európa legsűrűbb tőszámú kísérlete, ahol egy hektáron 13 300 fa található.
- A biogazdálkodásban igyekeznek odafigyelni arra, hogy egy fának optimális tő és sortávval, megfelelő élettere legyen – folytatja Papp László. – Szerintem itt erre nem figyelnek oda. Ezekben az intenzív ültetvényben a csepegtető öntözés során műtrágyával próbálják a termésmennyiségeket beállítani, ami sajnos, a beltartalmi értékekre is jelentős hatással van. A megfelelő pH-értéket, ami 7-7,6-os, különböző módszerekkel próbálják beállítani.
Az új eljárási módoknak köszönhetően ezek az ültetvények kétéves korban 30-40 tonnányi termést, míg 4-5 éves korukban 50-60 tonnányi termést képesek adni hektáronként. A technológia része a gyökérmetszés, ami az olaszok szerint hozzájárul az alany- és fajtakombináció térben tartásához, valamint a vegetatív-generatív egyensúly biztosításához. Magyarán: azért vágják el a fák gyökerét, hogy ne a leveleket növessze, hanem teremjen minél több gyümölcsöt.
- A gyökérmetszést a fáktól mintegy 20 centiméterre és 60 centiméternyi mélységben végzik, 4-5 fokos dőlési szögben, februárban – magyarázza a hallottakat Pecznyik Béla, páhi gazdálkodó. - Szerintem ezt otthon is kísérletbe lehetne állítani, és megnézni azt, hogy a mi körülményeink között van-e ennek a módszernek létjogosultsága.
- Ráadásul csak egyszer metszenek. A nyári metszést kihagyják, ami nagy megtakarítást jelenthet egy gazdának munkaerő szempontjából – egészíti ki a hallottakat Vidéki Edina.
A nagyrédei Zödösné Csépány Erika szerint Magyarországon megvan az a szakmai háttér, amiből tanulni lehet. Ezt kiegészítik az AGRYA által szervezett konferenciák is, ahol ugyancsak rengeteg hasznos információt kapnak.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/a_gazda_kutatast_is_rendelhet
