Tudnivalók a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt feltételeknek megfelelő tulajdonostól (jogosult) – pályázat alapján úgy vásárolhat az állam javára jogosultanként legfeljebb 20 hektár területnagyságú, külterületi termőföldet, összesen nem több mint 3 millió Ft értékben, hogy annak ellenértékeként életjáradékot fizet.
Az életjáradékra való jogosultságnak feltétele, hogy a pályázó a pályázat során felajánlott termőföldnek – annak meghirdetésekor – legalább 3 éve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, kivéve ha a tulajdonszerzés öröklés, részarány kiadás, hatósági intézkedés vagy bírói ítélet alapján történt.
Ha a pályázó a termőföld tulajdonjogát egyeneságbeli rokonától (dédszülő, nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, dédunoka, ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, vagy örökbefogadó mostoha- és nevelőszülője) vagy házastársától szerezte meg, akkor az előírt három évbe beszámítható az az időtartam, amely alatt a földrészlet a rokon vagy a házastárs tulajdonában volt.
Az állam a termőföld ellenértékét a megkötött megállapodásban (életjáradéki szerződés) foglaltak szerint folyósítja. Az állam a termőföld tulajdonjogát életjáradék jogcímén szerzi meg.
Az életjáradéki szerződés megkötése céljából az MNV Zrt. a rendelkezésre álló költségvetési forrástól függően évente több alkalommal pályázati felhívást tehet közzé – a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, továbbá internetes honlapján – meghatározva azt a 45 napnál nem rövidebb időtartamot, amelyen belül ajánlat tehető.
A pályázati felhívásban meg kell határozni azt a maximális területnagyságot, illetve termőföldértéket, amelyre az MNV Zrt. az adott pályázati kiírásra beérkezett ajánlatok elbírálását követően életjáradéki szerződést köthet.
Az MNV Zrt. életjáradék fizetése ellenében olyan termőföld felajánlását fogadhatja el, amely kizárólagosan a jogosult tulajdonában áll, és amelynek területnagysága ingatlanonként önállóan vagy több ingatlan összefüggő együtteseként eléri az 1 hektárt.
Közös tulajdonban álló ingatlanhányad felajánlása is elfogadható, ha a jogosultat a közös tulajdonból megillető hányadnak megfelelő területnagyság 1 hektárnak megfelel és az ingatlan-hányad értéke eléri a 100 ezer Ft-ot.
Ha a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatok összesített területnagysága, illetve értéke meghaladja a felső korlátot, úgy az életjáradéki szerződéseket ezen korlát eléréséig az ajánlatot benyújtók életkora szerint, csökkenő sorrendben kell megkötni.
Amennyiben az ingatlanok nem érik el a meghatározott korlátot, úgy az MNV Zrt. dönthet arról, hogy életjáradéki szerződést köt olyan ingatlanok vonatkozásában, amely
- termőföldek a Magyar Állam tulajdonában lévő termőföldekkel összefüggőek és együttes gazdálkodásra alkalmasak,
- termőföld megszerzése közérdekű cél megvalósításához szükséges, vagy
annak hasznosítása biztosított/biztosítható.
Erdő művelési ágú ingatlanként nyilvántartott vagy erdő alrészletet tartalmazó termőföld felajánlására csak abban az esetben van lehetőség, ha erről a pályázati felhívás külön rendelkezik.
A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell benyújtani.
• Ha a termőföld használatát a jogosult korábban 3. személy részére átengedte, a pályázathoz a hatályos szerződés eredeti példányát vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát is csatolni kell. Ha a termőföld használatának átengedésére szóbeli megállapodás alapján került sor, a pályázat benyújtását megelőzően a megállapodást írásba kell foglalni és azt a pályázathoz kell csatolni.
• A pályázathoz adó- és értékbizonyítványt kell csatolni, amelyet az ügyfél kérelmére valamennyi érintett ingatlanról külön-külön az illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője állít ki.
A felajánlott termőföld ellenértékét az MNV Zrt. a kiállított értékbizonyítvány alapján állapítja meg. Az MNV Zrt. a felajánlott termőföld értékének megállapítására, saját költségén független szakértői véleményt is kérhet, ez esetben az ellenérték megállapítására a vélemény alapján kerül sor.
Az életjáradéki szerződés megkötésével, valamint az életjáradéki jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az MNV Zrt-t terhelik.
A pályázati ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról a döntést követő 30 napon belül az MNV Zrt. írásban értesíti az ajánlattevőt.
Az életjáradéki szerződést az MNV Zrt. a megkötését követő 15 munkanapon belül eljuttatja az életjáradék folyósítását végző szervhez.
Fontos tudnivaló, hogy ugyanaz a jogosult csak egy életjáradéki szerződést köthet.
Amennyiben a jogosult több pályázati eljárásban is tett elfogadott ajánlatot, úgy az életjáradéki szerződést a meghatározott felső korlát figyelembevételével módosítani kell. A szerződés módosítása során a szerződés megkötésére vonatkozó meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az életjáradéki szerződésben a jogosult természetes személyazonosító adatain kívül fel kell tüntetni:
- a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét,
- szükség szerint nyugdíjfolyósítási törzsszámát,
- az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget, és a folyósításra kerülő járadék havi összegét,
- a folyósítás kezdő időpontját.
Az életjáradék fizetése alapjául szolgáló összeget a jogosulttól az állam tulajdonába kerülő termőföld ellenértéke 1,10-szeresének megfelelő összeg alapján kell megállapítani.
Az életjáradék mértékét az életjáradék alapjául szolgáló összeg, a jogosult meghatározott időpontban betöltött életkora, valamint a rendelet mellékletének megfelelően kell megállapítani.
Az életjáradék összege a szerződéskötés évét követő minden év március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
Az életjáradék havonta forintban fizetendő szolgáltatás.
A megkötött életjáradéki szerződés alapján az életjáradék csak az ez irányú szerződés megkötését követően válik esedékessé.
Az életjáradékot a nyugdíjak folyósításával egyidejűleg, megkülönböztetett módon, az életjáradéki szerződésben meghatározott időponttól kell folyósítani. A folyósítást végző szerv az életjáradék első alkalommal történő folyósításáról az életjáradéki szerződés kézhezvételét követő 30 napon belül gondoskodik.
Az életjáradékra való jogosultság a jogosult elhalálozása hónapjának utolsó napjával szűnik meg. A jogosult halála esetén az életjáradék nem örökölhető. A fel nem vett életjáradék a hagyaték tárgyát képezi.
Amennyiben a jogosult az életjáradék esedékessé válását követő 1 éven belül elhalálozik, az 1 évből még fennmaradó időtartamra számított életjáradék összege, de legfeljebb a termőföld ellenértékének megfelelő összeg a hagyaték szempontjából fel nem vett életjáradéknak minősül, és egy összegben esedékes.
Az ellenértéket az életjáradéki szerződésben fel kell tüntetni.
Az életjáradékot az életjáradéki szerződés alapján a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja. A folyósított életjáradék megtérítésével, valamint az életjáradék folyósításával, emelésével kapcsolatos költségek az MNV Zrt.-t terhelik. Az elszámolás módjáról az MNV Zrt. az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal és a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal kötött megállapodás alapján gondoskodik.
A 259/2009. (XI. 23.) Kormányrendelet 2009. november 24-én lépett hatályba. A vonatkozó jogszabályról az MNV Zrt. megyei területi irodáiban kaphatunk részletes felvilágosítást.
Kaposvár, 2009. december 1.
Varga Gábor sk.
Tudnivalók a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről
Az életjáradék havi összege 100 000 Ft életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén
A 100 000 Ft-tól eltérő életjáradék alapjául szolgáló összeg esetén a járadék összege arányosan változik.
Az egyéni gazdaságok jövedelemhelyzete
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) elvégezte a mezőgazdasági vállalkozások 2008. évi jövedelemhelyzetének vizsgálatát. Az elemzés 1.954 tesztüzemre terjed ki, melyek átlagos mezőgazdasági területe 50,4 hektár, ökonómiai mérete pedig 21,3 európai méretegység (EUME) /kb. 6,3 millió Ft/ volt. Egy gazdaság átlagosan 1,8 főt foglalkoztatott. Országos szintet tekintve az árutermelő egyéni gazdaságok az összes nettó hozzáadott érték 37%-át, a társas vállalkozások pedig 63%-át állították elő.
A Tesztüzemi Információs Rendszer 2008. évi előzetes adatai szerint a mezőgazdasági termelők az előző kiemelkedő 2007. évet is meghaladó jövedelmet értek el, így a mezőgazdaságban immár 5. éve folyamatosan emelkedik a jövedelmezőség.
Az 1 hektárra jutó árbevételek 18%-kal, a költségek pedig 19%-kal emelkedtek, ez által a növekvő támogatások is a jövedelmet gyarapították. Ennek eredményeként a nettó hozzáadott érték 25%-kal lett magasabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye csupán kis mértékben, 2%-kal emelkedett, addig a társas gazdaságok esetében a növekedés mértéke várakozáson felüli volt, vagyis 58%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
A társas vállalkozások nagyobb jövedelemnövekedésének 3 fő oka van:
Arányaiban a legjelentősebb növekedés az állattenyésztő üzemeknél volt. A társas vállalkozások hektáronként 72%-kal több számos állatot tartanak.
A felmérésben 1.543 árutermelő egyéni gazdaság szerepelt. Ez a minta a 2007. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) keretében regisztrált, 2 EUME-nél /619 ezer Ft/ nagyobb egyéni gazdaságokat reprezentálja, amelyek száma 81 ezret tett ki.
A vizsgált 81 ezer gazdaság az összes szám szerint 619 ezer egyéni gazdaság által használt földterület 86%-át művelte, illetve az összes standard fedezeti hozzájárulás (SFH) 79%-át állította elő. A vizsgálat – az EU előírásainak megfelelően – csak a nagyobb, árutermelésre alkalmas méretű gazdaságokra terjedt ki. Az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni, hogy az ilyen méretű vállalkozások általában sikeresebbek, mint a mérethatár alattiak.
A növekvő hozamok ellenére az egyéni gazdaságok csak folyó áron (2%-kal) tudták növelni jövedelmüket 2008-ban, s így 1 hektárra vetítve 69.900 Ft üzemi eredményt és 67.100 Ft adózás előtti eredményt értek el.
Az eredmények értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy az így számított jövedelmeknek kell fedezetet nyújtaniuk az egyéni (családi) gazdaságok személyi jövedelmeire is.
Ha az egyéni gazdaságok eredményét korrigáljuk az egy éves munkaerőegységre (ÉME) jutó minimálbérrel, akkor az adózás előtti eredményük hektáronként 46 ezer Ft-ra csökken.
Szükség lenne a félig önellátó gazdaságok szerkezetátalakításának támogatására
Hazánk uniós csatlakozását követően mód és lehetőség volt a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatására. A csak részben árutermelő egyéni és családi gazdaságok számára az átálláshoz és a fejlesztéshez, a termelők piaci helyzetének javításához biztosított forrást a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. A vissza nem térítendő támogatás 5 éven keresztül évente 1.000 Euró, mintegy 250 ezer Ft volt.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a szerkezetátalakítás az EU 2007-2013. közötti költségvetési ciklusában is támogatható, ehhez azonban szükség lenne a jogcím mielőbbi meghirdetésére. A vidéken élők számára ez foglalkoztatás bővülést, ezen keresztül jövedelem-kiegészítést biztosítana, egyúttal elősegítené az önellátó és félig önellátó gazdaságok árutermelésének fejlesztését.
Jövőre 70%-os lesz a gazdák támogatottsága
Az uniós csatlakozás évében, 2004-ben a magyar gazdák – a régi tagállamok termelőihez képest – az őket megillető egységes területalapú támogatás (SASP) 1/4-ét, vagyis csupán 25%-át vehették igénybe.
A támogatás mértéke 2005-2007. között évente 5%-kal, 2008-2009. között évente 10%-kal nőtt, így 2010-ben eléri a 70%-ot.
A 2010. évi agrár-költségvetés tervezete szerint az Európai Unió hazánk számára egységes területalapú támogatás (SAPS) jogcímén – Ft-ban számolva – mintegy 235 milliárd Ft forrást biztosít. Ez a támogatás 3,2-szerese a 2004. évi 74 milliárd Ft összértékű SAPS forrásnak.
Izlandon a legnagyobb, Új-Zélandon a legkisebb a gazdák támogatottsága
Az OECD adatai szerint az ún. Becsült Termelői Támogatási (PSE) mutató alapján rangsorolt tagországok az árbevétel százalékában rendkívül eltérő támogatottságban részesültek. Izlandon a támogatás mértéke a PSE mutató százalékában elérte a 65%-ot, Norvégiában a 63%-ot, Dél-Koreában a 62%-ot, Svájcban a 60%-ot, Japánban az 50%-ot. Ez az értékszám az EU-ban 29%, az Egyesült Államokban 12%. A támogatási sorrend végén található Ausztrália (4%), valamint Új-Zéland (1%).
Figyelemre méltó, hogy az össz. agrártámogatáson belül a piactorzító támogatások aránya jelentős eltérést mutat. Amíg Dél-Koreában ez az arány 57%, addig Japánban 47%, az Európai Unióban 14%, az USA-ban csupán 4%. E tekintetben Új-Zéland a követendő, hiszen a versenyhelyzetet kedvezőtlenül befolyásoló szubvencióban az itt termelő gazdák nem részesülnek.
Az OECD tagállamok átlagos támogatottsága 27%, ebből a piactorzító dotációk 15%-kal részesülnek.
Létfontosságú, hogy válsághelyzetben ne csökkenjen az agrárium támogatása
A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében létfontosságú, hogy a mezőgazdasági támogatások a válsághelyzetben ne csökkenjenek. Csak egészségesen működő mezőgazdasági szektor és hatékony szociális háló segítségével lehet szembeállni az általános gazdasági visszaeséssel és elérni, hogy az éhezést és a szegénységet visszaszorítsuk. – áll az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) közleményében.
A világméretű gazdasági és pénzügyi válság kirobbanása óta romlott az élelmezés helyzete, a világgazdaság lassulása pedig tovább nehezítette az élelmezésbiztonság megteremtését.
Az éhezéstől szenvedők száma évek óta növekszik – idén várhatóan 100 millióval nő – ez által több mint 1 milliárd embert, a Föld lakónépességének 1/6-át fenyeget az éhezés és az alultápláltság.
A Világbank szerint súlyos tévedések, hibás döntések okozták már eddig is az agráriumba befektetett pénzeszközök csökkenését. Ennek tulajdonítható, hogy az agrárberuházásokra fordított források az elmúlt időszakban jelentősen visszaestek.
Hazánk a 2013. utáni KAP formálója lehet
Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) az elmúlt években lényeges változásokon ment keresztül. A KAP jövőjéről már jelenleg is élénk vita folyik. Az ún. egészségügyi felülvizsgálatokra épülő reformfolyamatokkal összefüggő jogszabályokra épülő végleges döntés várhatóan 2012. végén, 2013. elején születik.
Hazánk történelmi esély előtt áll. Mint ismeretes, Magyarország 2011. I. félévében tölti be az Európai Unióban az elnöklő funkciókat, így fontos szerepe lesz a spanyol-belga „duó”-val együtt a KAP-ot formáló egyeztetések alakulásában. A programtervezet szerint ugyanis a reformokkal összefüggő jogalkotási javaslat 2011 közepére készülhet el, és a politikai megállapodás 2012 végére várható. Emellett a külföldiek földvásárlási tilalmának lehetséges, három évvel történő meghosszabbítására is ez által nagyobb esély kínálkozik.
Jelentősen átalakulhat az EU agrárköltségvetése és piacszabályozása
A Buxinfo közlése szerint az Európai Unió jövőbeni (2014-2020.) költségvetésének főszámait a Költségvetési Bizottság már megtárgyalta.
Az Európai Bizottság is megfogalmazta főbb ajánlásait, melyek a következőkben összegezhetők:
A megkezdett irányvonalak mentén folytatni kell a Közös Agrárpolitika (KAP) korszerűsítését. Az új, 2014-2020. közötti költségvetési ciklusban az agrárpolitikára kiadott források – ezen belül a közvetlen támogatások – összegét és mértékét jelentősen csökkenteni kell.
A termeléstől függetlenített támogatások megtartása mellett a történelmi bázis megszüntetése, valamint az intervenció és az egyéb piaci eszközök leépítése a követendő cél.
A közvetlen támogatások II. pillérbe (vidékfejlesztés) történő átcsoportosítását a moduláció szintjének növelésével kell biztosítani.
A Bizottság javasolja a III. pillér bevezetését, amely kifejezetten a klímaváltozás hatásainak enyhítését és lassítását célozná.
A KAP finanszírozásában a tagállamok részesedése nő, így például a közvetlen támogatások esetében a kifizetések egyik felét nemzeti forrásból kellene biztosítani.
A tervezett intézkedések megvalósítása – pl. intervenció leépítése, nemzeti finanszírozás növelése – az újólag csatlakozott 14 ország számára kifejezetten előnytelen.
Az élelmiszerkereskedelem 8 hónapos mérlege
Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül 2009. I-VIII. hónapok között – a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – az élelmiszerek kivitele (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) 808,2 milliárd Ft, a behozatal (tagállami beszállítás és 3. országokból érkező import) pedig 567 milliárd Ft, vagyis az aktívum 241,2 milliárd Ft volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 1,7%-kal, az import pedig 3,9%-kal nőtt.
Az élőállat kivitelből származó árbevétel 43,8 milliárd Ft volt, 23,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a behozatal 40%-kal volt több, mint az előző év azonos időszakában, így összegszerűen meghaladta a 25,8 milliárd Ft-ot.
A hús és húskészítmények esetében az export 143 milliárd Ft, az import 70,1 milliárd Ft volt. A kivitel 10,2%-kal, a behozatal pedig 22,3%-kal emelkedett.
A tej és tejtermékek kiviteléből származó árbevétel 45,4 milliárd Ft volt, 7,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A behozatal 0,9%-kal visszaesett, de össz. értékét illetően 54,3 milliárd Ft volt.
A legfontosabb árucsoportunk, vagyis a gabona és gabonakészítmények importja 4,7%-kal csökkent, össz. értékét illetően meghaladta a 50,4 milliárd Ft-ot. Az exportból származó árbevétel 225,4 milliárd Ft volt, 6,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Csökkenő vágóállat és állati terméktermelés
Idén tovább romlik az agrárgazdaság egyensúlya, ezen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés mezőgazdasági terméktermelésből, illetve felvásárlásból való részesedése. Ennek alapvető oka, hogy tovább csökkent hazánkban a vágóállat és állati terméktermelés, illetve az értékesítés.
A KSH adatai szerint 2009. I-III. negyedévében a vágómarha felvásárlás 25.140 tonna volt, 1%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb volumenű felvásárlás idén márciusban volt, összesen 3.540 tonna, míg a legkevesebb vágóalapanyagot, 2.218 tonnát júliusban értékesítették.
Vágósertésből valamelyest több mint 2,5 millió egyedet vásároltak fel, melyek össz. tömege mintegy 290 ezer tonna volt, 16%-kal kevesebb, mint az elmúlt évben. Figyelemre méltó, hogy szeptemberben élénkült az eladási kedv, hiszen 285 ezer hízót értékesítettek a gazdák, 113 kg-os átlagsúly mellett.
A vágóbaromfi értékesítés 6,3%-kal visszaesett, és mintegy 248 ezer tonna volt.
Vágójuhból 5.371 tonna került felvásárlásra, 0,7%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
Tovább csökkent a nyerstej értékesítés, az augusztus havi 106 millió literről szeptemberre 100 millió literre. A 2009. I-III. negyedéves össz. teljesítmény mindössze 982 millió liter volt, 10,1%-kal kevesebb, mint a múlt évben.
Tíz éven belül megduplázódik a bio üzemanyagok gyártása és felhasználása
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint egy évtizeden belül, 2018-ig a világ organikus üzemanyag (bioetanol, biodízel) gyártása és felhasználása várhatóan megduplázódik: a 2008. évi 80 milliárd literről 156 milliárd literre nő. Mindez javítja azon országok mezőgazdasági termelőinek piacra jutási esélyeit, ahol a legnagyobb mértékű gyártásfejlesztések valósulnak meg. Hazánk számára az ipari célú felhasználás növelése igen fontos lenne, hiszen a szántóföldi növénytermesztés bázisát a bizonytalanul – gyakran nyomott áron – értékesíthető gabona- és olajos növények képezik. Emellett uniós rendeletek is kötelezővé teszik a bio üzemanyagok fokozott mértékű felhasználását.
A világ össz. bioetanol termelése 2008-ban 65 milliárd liter körül alakult. A bioüzemanyag ipar a gabona 4%-át és a megtermelt répa, illetve nádcukor 10%-át használta fel. A szakértői vélemények szerint tíz év alatt a bioetanol gyártás, közel a kétszeresére, összesen 126 milliárd literre nő.
Közismert, hogy a bioüzemanyag gyártás éllovasa jelenleg és a jövőben is az Amerikai Egyesült Államok lesz. Tavaly az USA 33 milliárd liter bioetanolt gyártott, a világ termelésének közel 50%-át, ennek ellenére a benzin felhasználásnak csupán 5%-át váltották ki. Egy évtized múlva az USA organikus üzemanyag termelése elérheti a 63 milliárd litert. A 2. legnagyobb etanol gyártó, Brazília múlt évi teljesítménye 21 milliárd liter volt, és ez a kibocsájtás 2018-ig közel 32 milliárd literre nő. A brazil bioetanol ipar az ország cukornád termésének mintegy 60%-át használta fel.
Figyelemre méltó Kína teljesítményének növekedése, melynek eredményeként az elmúlt évi 2 milliárd liter bioüzemanyag 2018-ban akár meghaladhatja a 6 milliárd litert is. India egy évtized múlva már közel 8 milliárd liter felhasználást könyvelhet el.
Az EU-ban a gabonatermés 1%-a, a cukorrépa 7%-a szolgálta a gyártás alapanyagát. Tavaly etanolból 2,8 milliárd litert használtak fel, emellett 1,5 milliárd liter volt az import, melynek 2/3-a Brazíliából származott. Ennek ellenére a benzinfogyasztás alig több mint 2%-át váltották ki etanollal.
Hazánk az unió 5. legnagyobb bioetanol gyártója. Az össz. kapacitás az elmúlt évben 150 millió liter volt, melyhez 400 ezer tonna gabona került felhasználásra. A további dinamikus és intenzív gyártás fejlesztés az alapanyag oldalról biztosított. A többletként termelt etanol az EU importját csökkentené, emellett a gazdálkodók értékesítési lehetőségeit javítaná, amelyhez a szükséges gabonaalapú termények rendelkezésre állnak. Ehhez azonban a gyártókapacitás fejlesztésére és modernizálására lenne szükség.
A világ össz. biodízel termelése megközelítette a 15 milliárd litert, amely alig több mint 1/4-e a bioetanol mennyiségnek. Az ipar a növényi olajok 9%-át használta fel organikus üzemanyag előállítására. Potenciálisan a legnagyobb termelő, mintegy 9 milliárd literrel az Európai Unió. A közösségben a biodízel 60%-át repceolajból állították elő. Az EU a saját termelés mellett az Amerikai Egyesült Államokból mintegy 1,9 milliárd liter biodízelt importált. Ez által a közösség tagállamaiban átlagosan a gázolaj 4,1%-a került kiváltásra.
Az USA biodízel gyártása a múlt évben 2,7 milliárd liter volt, míg Brazíliában 1,1 milliárd litert állítottak elő.
A prognózis szerint 2018-ban a biodízel előállító kapacitás elérheti a 30 milliárd litert is. A listavezető továbbra is az Európai Unió marad, majd az USA következik 4,4 milliárd liter fogyasztással. Potenciális termelőkké válik India (7,6 milliárd liter), Argentína (3,8 milliárd liter), Brazília (2,9 milliárd liter), Kanada (1,8 milliárd liter).
Hazánk repcealapú biodízel gyártása – elsődlegesen a termésátlagok növelésével – az elkövetkezendő időszakban jelentős mértékben fokozható.
Kaposvár, 2009. november 16.
Varga Gábor sk.
AGRÁRFINANSZÍROZÁS FŐKÉNT PIACI ALAPON
Az agrártárca és a szakmai szervezetek szerint is az agrárgazdaság finanszírozását főként piaci alapokon kell megoldani. Ez volt az alapvető megállapítása annak a szakmai konferenciának, amelyet nemrégiben tartottak a fővárosban az ágazat pénzügyi lehetőségeit elemezve.
Megállapították ugyanakkor, hogy a mostani gazdasági recesszió a korábbinál is nehezebbé teszi az agrárvállalkozások helyzetét, mivel nehezebben jutnak a gazdálkodók a vállalkozásuk működtetéséhez szükséges forrásokhoz. A bankok ugyanis a korábbiaknál is nehezebben adnak kölcsönt a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Ezért a szaktárca a pénzintézetekkel együttműködve különféle kedvező, de piaci alapon működő hitelkonstrukciókat dolgozott ki a gazdálkodók számára, hogy segítse a vállalkozások hitelhez jutását.
Az agrárágazat támogatására fordítható forrás 2010-ben összességében mintegy 500 milliárd forintot tesz majd ki. Ez a pénz mintegy a duplája annak, amit az ágazat az unió csatlakozás előtt e terület finanszírozására önerőből költhetett. Most az ágazatba már a források több mint 70 százaléka az unióból érkezik. A mezőgazdaság összes hitelállománya pedig jelenleg valamivel több mint 300 milliárd forint. Ez a teljes nemzetgazdasági hitelállomány 4,5 százaléka. Az ágazaton belül az összes hitelállománynak mintegy 38 százaléka támogatott valamilyen módon. Ez az összeg több mint 120 milliárd, de nem éri el a 130 milliárd forintot.
MEGKEZDŐDÖTT A SZŐLŐKIVÁGÁSI ENGEDÉLYEK KIADÁSA
November közepén megkezdte a támogatott szőlőültetvény-kivágáshoz szükséges engedélyek kiadását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Magyarországon a 2009-2010-es borpiaci évben 3,51 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre a szőlőültetvények kivágási támogatásának finanszírozására. Az Európai Közösség Bizottságának döntées értelmében minden érintett tagállam az előzetesen jóváhagyott támogatási igényének 50,125 százalékáig adhat ki szőlőkivágási engedélyt.
Magyarországon az előző borgazdasági évben mintegy 2,3 milliárd forint állt rendelkezésre a szőlőültetvények kivágási támogatáséra. Ebből az összegből mintegy 1.400 hektár szőlőültetvény felszámolását lehetett finanszírozni. Az idei borgazdasági évben mintegy 7 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett a gazdálkodóktól több mint 4.200 hektár szőlőültetvény kivágására. Ennek az igénynek a felét lehet finanszírozni a rendelkezésre álló pénzből.
Az MVH-nál felhívják a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az ültetvények kivágását kizárólag a jogerős engedély birtokában kezdhetik el. A kivágás befejezését pedig be kell jelenteni az MVH-hoz. A hivatal a kivágás elvégzésének ellenőrzését követően fizeti ki a támogatást. Az MVH által jóváhagyott, de kerethiány miatt támogatásban nem részesült kérelmek érdemi elbírálására a következő borpiaci évben az unió Bizottságának jövő év novemberi döntése alapján ad majd lehetőséget.
MINISZTERI KITÜNTETÉS ROMÁNY PÁLNAK
Életfa emlékplakettet adományozott a 80 éves Romány Pál nyugalmazott miniszternek Gráf József, az agrártárca vezetője a közelmúltban a magyar mezőgazdaságban végzett több évtizedes alkotó munkájának elismeréséül. Gráf József a kitüntetést elődjének Budapesten a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban adta át.
Gráf József az átadás alkalmából méltatta a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot 1975-80 között irányító korábbi minisztertársa érdemeit a hazai mezőgazdaság modernizálásában. Az agrártárca vezetője kiemelte: Romány Pál javaslatára tartják szerte a Föld országaiban az Élelmezési Világnapot, ugyanis ezt a javaslatot ő terjesztette három évtizeddel ezelőtt az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a FAO elé.
Romány Pál a kitüntetési ünnepségen arra emlékeztetett, hogy a mezőgazdaság nem ipari tevékenység ugyan, de azt korszerű eszközökkel és egyes ipari módszerek alkalmazásával lehet és kell hatékonnyá, versenyképessé tenni.
MAGYARORSZÁGON SOK TOJÁST FOGYASZTUNK
Magyarországon a múlt évben az emberek átlagosan mintegy 270 tojást fogyasztottak el, amivel hazánk a tojásfogyasztó országok élvonalába tartozik. Hazánkban évente mintegy 2,5 milliárd darab tojást állítanak elő, a fennmaradó hányad – mintegy 200 millió darab – importból kerül a belföldi piacra. Belföldön ugyanis sokkal kevesebb tojást állítanak elő most, mint az uniós csatlakozás évében.
A tojástermelők legnagyobb gondja pillanatnyilag az, hogy a hagyományos ketreceket a tartóknak 2012-ig le kell cserélniük egy ide vonatkozó uniós előírás miatt. Ehhez pedig mintegy 40 milliárd forintnyi többletforrásra lenne szükség a fejlesztéshez az ágazatban. Ám hogy erre a cserére honnan lesz pénzük a termelőknek, ma még pontosan nem tudható a szakemberek szerint.
A tojástermelés a bar9omfiágazat árbevételének mintegy 10-12 százalékát adja. A tojásárak jelenleg stabilak, áremelkedésre nem lehet számítani.
FOGLALKOZTATÁSI KOORDINÁCIÓS PROGRAMIRODA AZ FVM-BEN
Novwember közepén kezdte meg működését a vidéki foglalkoztatás bővítését koordináló programiroda az agrártárcánál. A programirodában már kidolgozták azt a cselekvési programot, amelynek segítségével az új szervezet hatékonyan közreműködhet a vidéki munkahelyteremtésben, azoknak a szervezeteknek a közreműködésével, amelyek segíteni tudják a vidéki munkahelyek számának növelését az agrártárca tevékenységi keretein belül.
A cselekvési programra e területen azért van szükség, mert igen jelentős forrás áramlik vidékre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) projektjein keresztül. Ezeket a pénzeket pedig ésszerűen és hatékony módon kell elkölteni, úgy, hogy a lehető legtöbb munkalehetőséghez jussanak a helyiek. A programiroda feladat, hogy a vidéki munkahelyteremtő beruházások összehangoltan és a leghatékonyabb módon valósuljanak meg. A programiroda működéséhez szükséges pénzt, mintegy 10 millió forintot a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat pénzeszközeiből biztosítják.
GAZDÁLKODÓK TÜNTETTEK AZ SPS BEVEZETÉSÉÉRT
Tizenhét agrár-érdekképviseleti és –szakmai szervezet mintegy 300 tagja és szimpatizánsa tüntetett november közepén a fővárosban az Alkotmánybíróság épülete előtt a mielőbbi döntést sürgetve az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer (SPS) bevezetéséről és működéséről szóló törvény hatályba léptetése érdekében. A demonstrálók képviselői a tiltakozáson azt hangsúlyozták, hogy nem az Alkotmánybíróság döntését kívánják befolyásolni, hanem azt akarják elérni, hogy mielőbb döntsön a testület az ügyben.
A szervezők petíciót nyújtottak át az Alkotmánybíróság megbízottjának, amelyben kérésüket fogalmazták meg. Az SPS-törvényt az Országgyűlés tavaly októberben fogadta el. A jogszabályt Sólyom László köztársasági elnök a múlt év november közepén küldte meg az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra, ám az Alkotmánybíróság azóta sem döntött az ügyben. Mint a tüntetést követően kiderült, a testület az idén már nem is dönt az ügyben. Ezt Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke jelentette ki a gazdademonstrációt követően újságírók előtt.
Így az Egységes Mezőgazdasági Támogatási Rendszer már bizonyosan nem léphet életbe 2010. január 1-jén, ahogy azt korábban tervezték.
GYORSÍTOTT SZALMONELLA-MENTESÍTÉS. A MAGYAR BAROMFIÁLLOMÁNYNÁL
Gyorsított ütemben kívánják elvégezni a szalmonella-mentesítést a magyar baromfiállománynál annak érdekében, hogy a magyar baromfihús nem szoruljon ki a jövő év végén az unió piacáról.
A program végrehajtásának sikere érdekében a Diagon Kft. egy olyan gyorstesztet fejlesztett ki, amely napok helyett órák alatt képes kimutatni a szalmonella-fertőzöttséget. Magyarországon ugyanis a csirkeállomány több mint 50 százalékát érinti a szalmonellafertőzés, míg az unióban ez az arány 5-25 százalék között mozog.
Az unió az idén mintegy 2,4 millió euróval járult hozzá a magyar baromfitelepek szalmonella-mentesítéséhez. Jövőre ez az összeg 3 millió euróra emelkedik. Az uniós pénzhez az állam ugyanannyit ad még, mint amennyi az EU-ból érkezik Magyarországra. Jövőre várhatóan mintegy 2 milliárd forinttal a magyar baromfitartók is hozzájárulnak a program sikeréhez.
Magyarországon a baromfiágazat éves árbevétele mintegy 250 milliárd forint, amelyből a csirke alágazat 85-90 milliárd forinttal részesedik.
TÜNTETTEK A TEJTERMELŐK IS ÉRDEKEIK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRT
November elején a tejtermelők is tüntettek egyszerre több helyen is országban érdekeik érvényesítéséért, az alacsony felvásárlási árak miatt. Így kívánták a szélesebb közvélemény figyelmét felhívni tarthatatlannak ítélt helyzetükre.
A tejtermelők megítélése szerint ugyanis sem az unió sem a magyar szaktárca által az utóbbi időben bejelentett intézkedések érdemben nem javítanak a termelők helyzetén. Szakmai szervezetük úgy véli, hogy az unióból származó forrás csak mindössze 50 fillérnek megfelelő támogatást biztosít, míg az FVM által beígért pénzügyi segítség – amely a szaktárca szerint literenként 22-23 forint – folyósítása bizonytalan, mivel annak egyes részleteit nem tudható, hogy pontosan mikor is kívánják kifizetni a gazdálkodóknak.
A tejtermelők ugyanakkor azt sérelmezik, hogy míg a múlt év elején a tej literjéért 95 forint körül fizettek a felvásárlók, addig most 55-60 forintot kapnak ugyanezért. Az önköltség pedig eléri a 75-85 forintot. Ezért a gazdálkodók egy része a tejelő állomány csökkentésén gondolkodik.
