Hogyan értékeli az agrárágazat 2009. évi teljesítményét és átlagos helyzetét?
- 2009 nem volt igazán kegyes a mezőgazdálkodókhoz, mert tavasszal az ország jelentős részén kiterjedt belvizekkel kellett szembesülnünk, két hónap múlva viszont az az ellentmondásos helyzet alakult ki, hogy óriási aszály volt ugyanazon a helyen. Ez nyilvánvalóan meglátszott a termésátlagban, a búzánál, repcénél mintegy 20-25%-kal alacsonyabb termésátlagot tudtunk betakarítani, és természetesen ez az aszály kihatott az ősziek termésére is, úgyhogy nem véletlenül nyilvánította a mezőgazdasági miniszter az egész ország területét aszály sújtotta területté. Az őszieknél is ez a 25-30%-os terméskiesés volt tapasztalható, gondolok itt a kukoricára és a napraforgóra. Amikor a kereskedők meghallották, hogy nagy kieséssel lehet
kalkulálni a gabonapiacon, alacsonyabb árajánlatokkal keresték, ha egyáltalán keresték a termelőket, ezért ebben az évben az alacsonyabb terméshez alacsonyabb felvásárlási ár is társult. Ez az egyik probléma.
Az állattenyésztésnél - a sertés kivételével - hasonló a tendencia, ott is nagyon jelentős árcsökkenés volt. Ebben élen jár a tejágazat, ahol tudjuk – hisz egész Európa ettől hangos -, hogy nagyon komoly jövedelemhiánnyal küzdenek. Itt Magyarországon mintegy 20 forint a tejtermelők literenkénti ráfizetése, és ez a helyzet most, november-december hónapra valamelyest javult, de még messze nem érjük el az önköltséget, most is 10-15 forintot fizetünk rá tejliterenként, úgyhogy összességében azt lehet mondani, hogy ez egy nagyon kedvezőtlen állapot.
Hogy mondjak valami jót is, a kormányzat ebben az évben először - a korábbi gyakorlattól eltérően - hamarabb tudta kifizetni a területalapú támogatások 70%-át. Az is nagyon jó, hogy a környezetvédelmi
előírásoknak való megfelelőséghez 20%-os előleget lehet igénybe venni azoknak a gazdálkodóknak, akik megcsinálják ezeket a ráfordításokat az állattenyésztő telepek esetében. Ez vonatkozik a telepkorszerűsítésre, és a környezetvédelmi megfelelőségre is. Az is jó, hogy sikerült elérni, hogy ne most, december 15-én kelljen elszámolni ezekkel a korábban felvett előlegekkel, hanem majd csak január 31-én. Jó továbbá, hogy a tejhez, tejkvótához kapcsolódó támogatást is már október 16-tól kezdődő héten megkaphatták a gazdálkodók. Nagyon rossz viszont, hogy a bankok nem szívesen vállalnak hitelezést a
mezőgazdasági üzemek felé, és tudjuk, hogy egyébként is komoly finanszírozási nehézségekkel küzd ez az ágazat, és különösen ebben a válságos évben ezen a területen tovább szigorodott a helyzet.
Visszakanyarodva egy kicsit az ágazatokhoz, a zöldség ágazaton belül jelentős problémát okoz a termelők szervezetlensége, és a tész-ek sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Milyen megoldási javaslatokat tenne, hogy mégis erősítsék az együttműködést a termelők között?
- Én azt gondolom, hogy a termelők helyett senki nem tudja őket megszervezni, nekik kell eljutni addig, hogy ez a probléma tényleg valós, a saját bőrükön látják, ezt központilag nem lehet. A források megvannak hozzá, igaz, hogy annak mértéke lehetne nagyobb, de én azt gondolom, hogy elsősorban nem forrásproblémával kell itt szembenézni, hanem ódzkodnak a termelők ezektől a közös ügyektől. Vannak jó példák is már,említhetném az Alföldi Sertésértékesítő Szövetkezetet, ami példásan működik, de hasonló jóként említhetem az Alföldi Tejértékesítő Szövetkezetet is. Amellett, hogy 150 tagtól gyűjtik be a tejet, elértünk oda, hogy egy olyan tejüzem van az értékesítő szövetkezet tulajdonában, ami a felvásárolt tejnek több mint 90%-át feldolgozza, és a magyarországi piacon egyértelműen meghatározó szegmenssé vált az elmúlt években. Vannak tehát jó példák, én azt gondolom, hogy a társadalmi tudatnak kell ez irányba fejlődni elsősorban.
Az Agrárkamara mennyire tud beleszólni a termelőket érintő felvásárlási árak alakulásába?
- Egy piacgazdaság esetén sem az Agrárkamara, sem egy érdekképviselet érdemben nem tud ebbe
a kérdésbe beleszólni, mert itt piaci folyamatok vannak, legalábbis kellene, hogy piaci folyamatok zajlódjanak. A kamarának mindössze arra van lehetősége, hogy például kérje, követelje az Európai Uniót, hogy működtesse a rendtartását. Az ilyen esetekre az Európai Uniónak vannak rendszabályai. Ezért találták ki már a Római Szerződésben, hogy ha a piacon zavar képződik, akkor piaci zavarról beszélünk, teljesen mindegy, hogy melyik oldalnál van ez a probléma, az Európai Uniónak nem lehetősége, hanem kötelessége beavatkozni. Sajnos, az utóbbi időben azt tapasztaljuk – lásd tejpiac, illetve gabonapiaci problémák -, hogy az Európai Unió nem akar tudomást szerezni erről a valós problémáról. Mi ezt a véleményünket el is juttattuk – teljes egyetértésben egyébként az agrárminiszter úrral -, többször megkerestük Mariann Fischer-Boel asszonyt, de javaslataink nem igazán találtak befogadásra.
A támogatások mennyire lettek zökkenőmentesen kifizetve a termelőknek? Voltak csúszások?
- Mint említettem, az idén igazán csúszásról nem lehet beszélni, mert akinél nem volt nagyobb probléma, az a 75%-át megkapta. Az egy sajnálatos dolog, hogy a jelenlegi kifizetési gyakorlat azt követi, hogy ha egy táblán belül több tulajdonos van, és egymásra rajzolnak területeket, akkor mindenkinek visszafogják a támogatását. Többször kezdeményeztük már, hogy próbáljanak ezen a gyakorlaton változtatni, mert ez méltánytalan a termelőkhöz. Az teljesen világos, hogy a plusz terület után ne fizessék ki a támogatási összeget. Tartsák vissza a túligénylés nagyságrendjét esetleg mindkét érintettől, de a nagyobbik részét, mondjuk a 98%-át meg fizessék ki, mert van olyan helyzet is, amikor egyik gazdálkodó sem követett el
hibát, csak a rendszer pontatlansága miatt van valamilyen tisztázandó kérdés. Ebben az esetben is minden érintettet büntetnek. Én azt gondolom, hogy ez nagyon méltánytalan, ezen a jövőben változtatni kell.
Éppen ehhez kapcsolódik a következő kérdésem: mintegy 33 ezer gazdálkodó kapott az MVH-tól olyan levelet, hogy túligénylés történt a parcellájában. A pontos adategyeztetés tekintetében az Agrárkamara dolgozói miben tudtak segíteni idén ennél?
- Az Agrárkamara Tanácsadói Szolgálata, ami 200 főt jelent Magyarországon, az igénylés benyújtásától kezdődően, illetve azt megelőzően rendelkezésre állnak, és természetesen ugyanazokban az irodákban, ahol az igényléseket benyújtották, ugyanazok a szakemberek most is rendelkezésre állnak a tisztázás végett, úgyhogy mi teljes részesei vagyunk ennek a folyamatnak.
Mikorra várható az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek kimérése, és a tulajdoni jogok tisztázása?
- Szerintem a tulajdoni jogok tisztázottak az osztatlan közösben is, az egy másik kérdés, hogy ezek a területek nem hozzáférhetőek. Egyébként, hogy ha engem kérdezne meg, hogy hogyan oldanám meg ezt a problémát, megmondom őszintén, nem tudnám a legcélszerűbb megoldást megjelölni, ugyanis ez egy elhibázott lépés volt a kárpótlás során. Ez fából vaskarika. Akinek 5 aranykoronája van, vagy 1 aranykoronája, azóta esetleg elhalt, és mondjuk megörökölték öten, és az 5 tulajdonosból mondjuk egy budapesti lakos kérné azt, hogy mérjék ki neki a ráeső 1 aranykoronát, ráadásul az a terület legyen megközelíthető is. Azt gondolom, hogy ez egy megoldhatatlan probléma. Ezt a kérdést nem lehet rendezni. Nagyon komoly kiegyezés és mértéktartás kellene a gazdák között ebben a kérdésben, de ahogy én ismerem a földügyeket, meg a magyarországi jelenlegi viszonyokat, nagyon nehéz lenne megtalálni a közös nevezőt. Nem csak pénzkérdés.
Idén rengeteg vita forrása volt a földmoratórium várható lejárta. Ön szerint mi várható a magyar földpiacon 2011 után?
- Az Agrárkamara legutóbbi testületi ülésén kezdeményezte, hogy a földmoratóriumot minimum 3 évvel hosszabbítsuk meg. Az indok egyszerűen az, hogy a bevezetéskori, vagy a belépéskori állapot gyakorlatilag nem változott, a jelenlegi gazdálkodóknak a teherviselő képessége nem nőtt, sőt, inkább talán csökkent a csatlakozásunk óta, egyáltalán nem áll forrás a rendelkezésükre, hogy a földet megvásárolják. Én számítok arra, hogy ha esetleg ez nem talál meghallgatásra az Európai Unió részéről, akkor is van javaslatunk. Ez pedig az, hogy nézzék meg a törvényhozók az Európai Unió más országainak gyakorlatát, hogyan nehezítik, milyen feltételeket támasztanak a külföldi földvásárlókkal szemben. Én azt mondom, hogy mi is tegyük majd 3 év múlva lehetővé ugyanolyan feltételek mellett, mint például Hollandiában vagy Dániában. Az pontosan elég lenne a magyar érdekek képviseletében és védelmében.
2010-ben mire számíthatnak a gazdálkodók az árak alakulása és a támogatások tekintetében?
- A támogatás teljesen egyértelmű, mert azt előre tudjuk, ott semmiféle meglepetésre nem lehet számítani. Azt gondolom, hogy a jövő évben is kellő időben megkaphatják a támogatásokat a gazdálkodók. Én az árakra semmiféle konkrétumot nem tudok mondani, legfeljebb az előrejelzésekből lehet következtetni, hogy valami élénkülés tapasztalható. Mint említettem, ez már a tejágazatnál is érzékelhető. A gabonapiacon is van enyhe emelkedés, de van emelkedés az olajos magvaknál, így a repcénél, a napraforgónál is. Remélem, hogy ez a tendencia megmarad.
És mi a véleménye az SPS bevezetéséről?
- Az SPS bevezetését, illetve a döntés elmaradását nagyon nehezményezem. Az Alkotmánybíróság nem vette figyelembe a köztársasági elnök úr azon kérését, hogy soron kívül tárgyalja le ezt az ügyet, és az sem zavarja ezek szerint az Alkotmánybíróságot, hogy több mint egy éve tartja az egész magyar társadalmat bizonytalanságban. Az Agrárkamarának nem az az elvárása, hogy így vagy úgy döntsön az Alkotmánybíróság, hanem az, hogy egy év után merje felvállalni a döntést vagy így, vagy úgy, de a bizonytalanságot szüntesse meg. Ez egyébként a magyar nemzet…
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/az_idei_ev_nem_volt_kegyes_a_mezogazdalkodokhoz
