Míg a mézpiacon jelenleg pangás figyelhető meg, a tavalyi év a mézbotrányoktól volt hangos. A razziák hatására az idén már nem találtak pancsolt édességet, akadnak azonban olyan üzemek, ahol még mindig vannak vitás kérdések.
Hazánkban 16 ezer méhész évente átlagosan 25 ezer tonna mézet állít elő. Ebből eddig 5 ezer tonnát fogyasztottunk el, ami azt jelenti, hogy fél kilónál többet nem csorgattunk a teánkba, és a nagyi se kent kedvenc süteményünkre. Az aranybarna édességből azonban, a természetes táplálkozásnak köszönhetően, egyre többet fogyasztunk. Hogy biztosak legyünk az áru minőségében, megpróbálunk őstermelőktől vásárolni. De ki segít a gazdának?
- Egy biztos baranyai felvásárlónk van, rajta keresztül jut el a mézünk a feldolgozóba - mondja Kilmájer János őstermelő. - A legfontosabb az, hogy készpénzben mindig megkapjuk a termék árát, és megbízható partner.
A felvásárlásnál mintát vesznek a mézből, majd akkor is, amikor hordóba kerül, és még néhányszor, hogy biztosak legyenek a méz eredetiségében. Az óvatosság érthető, hiszen már az 1800-as években is hamisították ezt az édességet, törvényt is hoztak ellene.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a világ mézkereskedelmében a legelfogadottabbak közé tartoznak a brémai laborok.
- Sok-sok ezer mézmintát vizsgál ez a két labor a világ minden részéről. Az egyik laborral remek kapcsolata van az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Minden évben biológus és kémikus szakemberei jönnek Magyarországra, és az itteni növényekből a virágzás idején vesznek mintákat. Teszik ezt azért, hogy tudják: mi a standard, azaz mik a természetes nektár összetevői, amit neki vizsgálni kell.
A dunavarsányi üzembe érkező méz 80 százaléka külföldre kerül, 20 százaléka pedig üvegekbe, a termelő nevével, emblémájával. Tavaly azonban ez a cég is belekeveredett a mézbotrányba. Mint azt dr. Bognár Lajos országos főállatorvos-helyettes (MgSzH) nyilatkozta, a cégnél a mézen kívül egy kamionnyi ilyen invertáz enzimet és több tonna cukrot találtak.
- Több, mint 500 vizsgálati eredmény van a birtokunkban - kezdi mondandóját Takács Ferenc, a dunavarsányi Aranynektár Kft. ügyvezetője. - A hatósági minták vizsgálati eredményei ugyanis nálunk is megtalálhatók. Ezek között egyetlen sincs, ami azt igazolná, hogy idegen cukrot mutattak ki a mézben.
- Mégis, a beérkezett méz mennyisége, illetve az értékesített méz mennyisége között jelentős különbséget véltünk felfedezni - mondja dr. Bognár Lajos.
Takács Ferenc szerint csak 0,8 százalék az eltérés az anyagforgalomban, tehát ez 1 százalék alatt van, messze a hibahatáron belül.
- Hatóságunk - a hozzáadott aszkorbinsav miatt - a magasabb aszkorbinsav, illetve HMF-érték miatt ezt a mézet is problémásnak találta - folytatja dr. Bognár Lajos.
Takács Ferenc ezt sem hagyja szó nélkül.
- A magyar hatóság 70-80 méhészt büntetett meg, mert a tavaszihoz képest ősszel a mézben magasabb volt a citromsav tartalom. Ezeket a bírságokat később visszavonták, a miénkét- itt ugyanis sokkal több pénzről van szó - azonban nem.
Az ügy folytatódik, hiszen a cég is feljelentette a hatóságot. Állításuk szerint több ponton is tudják bizonyítani ártatlanságukat. Nekünk fogyasztóknak legyen elég az, hogy a tavalyi razziák hatására jelentősen csökkent azon esetek száma, amikor a piacon, vagy kereskedelemben árult mézben a hamisítás gyanúja felmerült.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/tiszta_mez_
