A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva az agrártermékek termelőiár-szintje 2009. I-X. hónapok között 13,9%-kal – ezen belül a növényi termékek árszínvonala 19,8%-kal, az élő állatoké és állati termékeké pedig 3,9%-kal – csökkent. Ugyanebben az időszakban a vágóállatok termelői ára 2,2%-kal nőtt: a vágósertésé 8,3%-kal, a vágómarháé 8,9%-kal emelkedett, míg a vágóbaromfié 5,4%-kal mérséklődött. Az állati termékek ára 16,8%-kal visszaesett: a tej ára 24,4%-kal csökkent, a tyúktojásé azonban 5,3%-kal nőtt. A gabonafélék termelői átlagárának csökkenése január-október között 25,1% volt.
A megfigyelt állatpiacokon és -vásárokon – a KSH 2009. október havi adatai szerint – 2008. év azonos hónapjához viszonyítva a haszonállatok eladási ára a következőképpen alakult:
A sertéspiacokon a malac vételára egyedenként 9.225 Ft-ról 11.208 Ft-ra, a süldő kilogrammonkénti ára 441,30 Ft-ról 512,90 Ft-ra nőtt.
A marhapiacokon a borjú adásvétele a tavalyi kilogrammonkénti 819,70 Ft-tal szemben, 2009. év azonos időszakában 763,50 Ft árszinten alakult. A növendék bikák eladási ára kilogrammonként 131,40 Ft-tal, összesen 616,90 Ft-ra, a teheneké pedig 100,90 Ft-tal nőtt és meghaladta a 489,60 Ft-ot.
A juhpiacokon a növendék juhok vételára a 2008. októberi kilogrammonkénti 595,10 Ft-tal szemben 530,10 Ft-ra csökkent, míg az anyajuhoké 375 Ft-ról 528,30 Ft-ra emelkedett.
A vágósertés piacon december közepén az értékesítési átlagár az előző hónaphoz képest kilogrammonként 5-10 Ft-tal csökkent. Tovább nőtt a különböző minőségű sertések közötti árdifferencia. A kereskedelmi osztályba sorolt vágósertések élőtömegre vetített vételára sok esetben – minőségtől függően – kilogrammonként 75-85 Ft-tal eltért. (S = 290-295 Ft/kg, P = 215-220 Ft/kg.)
Somogyban a potenciális felvásárló szervezetek a hónap közepén élőtömegre vetítve a normál súlyú vágóalapanyagért kilogrammonként átlagosan 280-285 Ft nettó – ÁFA vagy kompenzációs felár mentes – árat fizettek. Emellett egyes vágóhidakon továbbra is alkalmazzák az ún. minőségi prémiumot. Jelenleg az 55% alatti vagy feletti színhús-kitermelés esetén százalékonként 2 Ft-tal csökkentik vagy növelik az értékesítési árakat.
Az egyéni gazdálkodók, kistermelők által értékesítésre felkínált hízott sertésekért kilogrammonként 280 Ft bruttó árat fizettek a kereskedők.
A KSH adatai szerint a vágósertés termelői ára (malac, süldő nélkül) 2009. I-X. hónapok átlagában 322,90 Ft/kg volt, kilogrammonként 23,80 Ft-tal több, mint 2008. év azonos időszakában.
Idén októberben – a tavalyi kilogrammonkénti 332,60 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár csupán 298,30 Ft/kg, vagyis az árcsökkenés mértéke 34,30 Ft volt.
Hazánkban ez év I-X. hónapja között 2,843 millió vágósertés értékesítése történt, mennyisége 325.114 tonna volt, 529 ezer egyeddel és 58 ezer tonnával kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint az E minőségű vágósertés hasított hideg súlyra vetített termelői ára, az Európai Unió tagországaiban – ezen belül Magyarországon – a megfigyelt időszakokban a következőképpen alakultak: 43. hét: 355 Ft/kg, illetve 384 Ft/kg, 44. hét: 358 Ft/kg, illetve 375 Ft/kg, 45. hét: 365 Ft/kg, illetve 373 Ft/kg, 47. hét: 358 Ft/kg, illetve 384 Ft/kg, 48. hét: 361 Ft/kg, illetve 385 Ft/kg.
Magyarországon a hasított hideg súlyra vetített termelői ár a 48. héten kilogrammonként 41 Ft-tal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ekkor a vágósertés ún. vágóhídi belépési ára 38 Ft-tal meghaladta az EU tagállamok átlagárát. A vizsgált héten a legmagasabb ár Máltán (490 Ft/kg), Bulgáriában (463 Ft/kg) és Görögországban (446 Ft/kg) alakult ki. A legalacsonyabb árakat Dániában (326 Ft/kg), Írországban (324 Ft/kg) és Franciaországban (321 Ft/kg) regisztrálták. (Euró/Forint átszámítás az MNB hivatalos közép-árfolyamán.)
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének (OECD) és az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) becslése szerint a világ sertéshús termelése 2008-ban 102 millió tonnát tett ki. Az előrejelzések szerint a termelés 2018-ra 120 millió tonnával nő. Az Európai Bizottság 2008-2015-re vonatkozó közleménye szerint a közösségben a sertéshús termelés a jelenlegi 23 millió tonnáról legfeljebb 24 millió tonnára emelkedhet. A belső fogyasztás növekedésével úgy tűnik lépést tart a termelés bővülése.
Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) előrejelzése szerint – a világgazdaság élénkülésének köszönhetően – 2010. évben a világ sertéshús termelése várhatóan 2%-kal nő. A potenciális sertéshústermelők továbbra is változatlanul: Kína (50,3 millió tonna), EU (20,8 millió tonna), USA (8,6 millió tonna).
Az USA-ban az alacsonyabb sertés- és a magas takarmányárak okozta jövedelemcsökkenés miatt visszaesés következhet be, míg Kínában a sertéshús iránti kereslet növekedés miatt 4%-os bővülést becsülnek a szakértők.
Az EU-ban a Bizottság közlése szerint 2009. utolsó negyedévében 3%-os sertéshús termelés csökkenés várható, amely 2010-ben is folytatódik, mértéke azonban ennél kisebb lesz. A Közösségben 2007 óta csökken a sertéshús fogyasztás, és idén 1 főre vetítve 42 kg körül alakulhat. (A hazai fogyasztás 26-28 kg körül alakul.) A sertéshús iránti fogyasztói igény visszaesése az olcsóbb baromfihús vásárlás élénkülésének tulajdonítható.
A vágómarha piacon a KSH adatai szerint a vágómarha értékesítési átlagára (borjú nélkül) 2009. január-október átlagában 328,90 Ft/kg volt, kilogrammonként 27,40 Ft-tal meghaladta az egy évvel azelőttit.
2009. októberében – a tavalyi kilogrammonkénti 309,70 Ft-tal szemben – a felvásárlási átlagár 308,10 Ft/kg volt, ez által 1,60 Ft/kg árnövekedés következett be.
2009. január-október között 58 ezer db vágómarha értékesítése történt, ezer egyeddel kevesebb mint egy évvel korábban. A felvásárolt mennyiség 522 tonnával kevesebb, összesen 27.843 tonna volt.
Az AKI adatai szerint az R3 minőségű vágómarha termelői árak hasított hideg súlyra vetítve, az Európai Unió tagországaiban a megfigyelt időszakokban a következőképpen alakultak: 43. hét: 829 Ft/kg, 44. hét: 841 Ft/kg, 45. hét: 862 Ft/kg, 47. hét: 851 Ft/kg, 48. hét: 853 Ft/kg.
A 48. héten a legmagasabb R3 minőségű vágómarha termelői ár Görögországban (1.162 Ft/kg), Portugáliában (927 Ft/kg), valamint Olaszországban (903 Ft/kg) alakult ki. A legalacsonyabb árakat Litvániában (624 Ft/kg), Romániában (613 Ft/kg), valamint Lettországban (541 Ft/kg) regisztrálták. (Euró/Forint átszámítás az MNB hivatalos közép-árfolyamán.)
Az OECD és a FAO becslése szerint tavaly a világ marha- és borjúhús előállítása 65 millió tonna volt, amely a becslések szerint 2018-ra 10 millió tonnával nő és eléri a 75 millió tonnát.
A tehéntej-piacon a KSH adatai szerint a nyerstej termelői ára a 2008. I-X. havi 85 Ft-tal szemben, 2009. év azonos időszakában literenként – 24,40 Ft drasztikus árcsökkenés miatt – 60,60 Ft-ra visszaesett.
Idén októberben a termelői átlagár – a tavalyi literenkénti 76,70 Ft-tal szemben –már csupán 62,40 Ft volt.
2009. I-X. hónapok között 1,079 milliárd liter tej értékesítése történt, mely 127 millió literrel kevesebb a tavalyinál.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint 2009. novemberben 87.167 tonna össz. súlyú, országosan felvásárolt tej átlagára kilogrammonként 64,05 Ft volt (Alföld: 62,03 Ft/kg, Dunántúl: 65,57 Ft/kg, Észak-Magyarország: 64,12 Ft/kg). Az átlagos fehérjetartalom 3,36%, a tejzsír koncentráció pedig 3,81% volt. A nyerstej 99,1%-a extra minőségű volt.
A tejfelvásárlás novemberben – októberhez képest – 3,4%-kal csökkent, az értékesítési átlagár viszont 2,30 Ft-tal (3,7%-kal) nőtt. A termelt tej származási helye: Alföld 38,2%, Dunántúl 50%, Észak-Magyarország 11,8%. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 2009. novemberben a tejfelvásárlás 11,9%-kal, 11.760 tonnával, az értékesítési átlagár pedig tejkilogrammonként 10,50 Ft-tal, vagyis 14,1%-kal elmaradt.
A nyerstej hazai termelői átlagára októberhez képest novemberben 3,7%-kal nőtt, de így is megközelítően 10 Ft-tal volt kevesebb mint az Európai Unió átlaga. Ugyanakkor az USA-ban alig több mint 55 Ft-ot, Új-Zélandon pedig 50 Ft körül alakult a tej felvásárlási ára. A tejpiacon azonban egyértelműen – országonként változó, 2-8% közötti mértékű – áremelkedés volt tapasztalható.
A világpiaci árak emelkedésének tulajdonítható, hogy november végén az Európai Bizottság valamennyi tejtermék esetén nullára csökkentette az export támogatás (visszatérítés) mértékét. Annak ellenére, hogy az intervenciós készletek növekedése megállt és a vaj esetében csökkenés volt tapasztalható, az intervenciós időszak meghosszabbításra került, melynek végső határnapja 2010. augusztus 31.
Az ÁT Kft. adatai szerint 2009. évben a termelésellenőrzésbe vont tehénlétszám a január 1-i induló 192.366 darabról, október végére 181.856 darabra vagyis 10.510 egyeddel csökkent. A tejtermelés meghaladta az 1,2 milliárd kg-ot, az egy tehénre vetített hozam pedig 6.458 kg volt. Az elmúlt év októberéhez viszonyítva az össz. tejtermelés mintegy 45 millió kg-mal, az 1 tehénre vetített tejhozam 11 kg-mal csökkent. Az elhullásból és a kényszervágásból eredő kiesés 2009. I-X. hónapok között 9.904 egyed volt.
A KSH adatai szerint a tej és tejtermékek kiviteléből (tagállami kiszállítás és export) származó bevétel 2009. szeptember végéig 175,7 millió Euró volt, míg az behozatal (tagállami beszállítás és import) 220,3 millió Eurót tett ki. Az export a januári 13,8 millió Euróról februárban 21,1 millió Euróra nőtt, ezt követően 20 millió Euró körül stabilizálódott. A tejágazat kifejezett nettó importőrré vált.
A Tej Terméktanács közlése szerint hazánkban a közvetlen termelői tejértékesítés 7% körül alakul, szemben az EU számos tagállamában tapasztalható 12-13%-kal. Az elmúlt hónapokban jelentősen bővült a háztól történő közvetlen, valamint a különböző kereskedelmi egységekbe, piacokra telepített, továbbá a gépkocsira szerelt automatákból történő teljes tej értékesítés.
Az Európai Bizottság közlése szerint az uniós tejtermelés és tejtermék export jövőbeni alakulását egyrészt az export-támogatás felszámolásának, az importvámok csökkentésének mértéke, másrészt a 2003. évi KAP reform félidős felülvizsgálatának (Health check) intézkedései határozzák meg. Az esetleges sikeres WTO (Kereskedelmi Világszervezet) tárgyalások a jelenlegi magas uniós védővámok lefaragását is jelentenék, ami jelentősen csökkentené több termék versenyképességét az importtal szemben.
Az Európai Bizottság hivatalos döntése szerint a tagországok egyszeri ún. különtámogatás kifizetését engedélyezte. Ennek mértéke jogosult termelőként 15 ezer Euró, kb. 4 millió Ft. Brüsszel elsősorban a nehéz pénzügyi helyzetben lévő tejtermelők megsegítését reméli a támogatástól, amelynek kifizetése jövő év végéig egy összegben és egy alkalommal állami hatáskörben történik.
Az OECD és a FAO a világ 2008. évi tejtermelését 680 millió tonnára becsüli, ami 2018-ra várhatóan jelentősen nő és eléri a 810 millió tonnát. A globális tejtermelésből tavaly az EU mintegy 22%-kal részesedett, melynek 1/3-át Német- és Franciaország produkálta. Az Európai Bizottság 2008-2015. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése alapján a megemelt tejkvóták hatására a termelés csekély mértékű növekedésével számol. Az időszak végére az előállított tejmennyiség 150 millió tonna körül alakul, oly módon, hogy a tehénlétszám folyamatosan csökken, ezzel egyidejűleg az egy tehénre jutó fajlagos tejhozam nő.
A vágójuh piacon a KSH adatai szerint a termelői átlagár 2009. I-X. hónapok között 628,60 Ft/kg volt, 60,40 Ft-tal meghaladta az egy évvel korábban regisztrált árszintet.
Idén októberben – a tavalyi kilogrammonkénti 592,90 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 653,20 Ft/kg volt.
Ez év január-október között a felvásárolt vágójuh mennyisége 5.634 tonna volt, 70 tonnával több, mint 2008. azonos időszakában.
Több térségben, illetve megyében a tejes- és pecsenyebárány exportárak – novemberhez viszonyítva december közepén – súlykategóriánként változó mértékben, kilogrammonként további 55 Ft-tal emelkedtek.
Az üzletkötések az elmúlt év decemberében kilogrammonként 625-935 Ft, idén pedig 715-945 Ft közötti ársávban valósultak meg.
Somogy megyében a 51. héten a legjellemzőbb olasz kereskedők által fizetett export értékesítési átlagárak – 270 Ft/Euró árfolyam mellett – kilogrammonként a következőképpen alakultak: tejesbárány (16-20 kg-os) 3,5 Euró, kb. 945 Ft/kg, választott bárány (20-24 kg-os) 3,35 Euró, kb. 905 Ft, pecsenyebárány (24-27 kg-os) 3,20 Euró, kb. 865 Ft/kg, pecsenyebárány (27-30 kg-os, kos ivarú) 3,05 Euró, kb. 825 Ft/kg, pecsenyebárány (30-35 kg-os, kos ivarú) 2,85 Euró, kb. 770 Ft/kg, pecsenyebárány (35-40 kg-os, kos ivarú) 2,65 Euró, kb. 715 Ft/kg.
A 13-16 kg-os tejesbárány iránt kereslet hiányában konkrét vételár nem alakult ki.
Az Európai Bizottság véglegesen elutasította a juhok és a kecskék elektronikus jelölése kapcsán benyújtott magyar és szlovák átmeneti mentességre (halasztás) irányuló kérelmet. E szerint hazánknak is 2010. január 1-jével alkalmaznia kell a 2003-ban meghirdetett, majd 2007-ben módosított ez irányú rendeletet. A Bizottság a kérelem elutasításának indoklásában hangsúlyozta, hogy a tagállamok többsége már bevezette az elektronikus jelölési rendszert. Felhívta a figyelmet, hogy azok, akik ezt még nem tették meg, azok ösztönözzék a juh és kecsketenyésztőket arra, hogy az ez irányú felkészülést gyorsítsák fel.
Az EU Juhhús és Kecskehús Munkabizottságának közlése szerint a 2000-es években a juhállomány jelentős mértékben csökkent, ezzel egyidejűleg a kecskelétszám gyakorlatilag szinten maradt. A tagállamokban 2000-ben 102,2 millió juhot tartottak, míg a 2008. évi populáció nagyságrendje csupán 90,8 millió egyed volt. A legnagyobb mértékű létszámvisszaesés 2007-2008. között következett be, szám szerint közel 5,2 millió. A kecskelétszám 2000-ben 13,2 millió db volt, amely 2002-re 14,1 millió egyedre gyarapodott, 2008-ra 13,5 millió egyedre csökkent. A juh létszám csökkenésével egyidejűleg a 2000. évi 1,052 millió tonnáról tavaly 917 ezer tonnára visszaesett a hústermelés. Ugyanebben az időszakban a kecskehús termelés 78 ezer tonnáról 76 ezerre apadt.
A magyar szakmai szervezetek és szövetségek előrejelzése szerint 2009-ben a kecskelétszám 68 ezer egyed, a juh pedig 1,3 millió egyed körül alakul. Az exportált élőállatok száma megközelíti a 650 ezer egyedet, össz. tömege pedig a 7.150 tonnát. Az alacsony hazai fogyasztásból (0,35 kg/fő/év) adódóan az önellátottság mértéke meghaladja a 280%-ot.
A vágóbaromfi-piacon a KSH adatai szerint a vágóalapanyag I-X. havi termelői átlagára – a tyúk-kakas kivételével – elmaradt a tavalyitól. A fajonkénti 2008-2009. január-október közötti felvásárlási átlagár a következőképpen alakult: vágócsirke 236 Ft/kg, illetve 217,30 Ft/kg; vágótyúk és -kakas 88,70 Ft/kg, illetve 111,50 Ft/kg; vágóliba 507,30 Ft/kg, illetve 391,60 Ft/kg; vágópulyka 320,90 Ft/kg, illetve 308,80 Ft/kg; vágókacsa 287,50 Ft/kg, illetve 264 Ft/kg.
Az év első 10 hónapjában a vágótyúkért és -kakasért kilogrammonként 22,80 Ft-tal többet, a vágólibáért 115,70 Ft-tal, a vágókacsáért 23,50 Ft-tal, a vágócsirkéért 18,70 Ft-tal, a vágópulykáért pedig 12,10 Ft-tal fizettek kevesebbet a felvásárló szervezetek, mint egy évvel korábban.
A tavalyival szemben ez év októberében az értékesítési átlagárak a következők voltak: vágócsirke 225,40 Ft/kg, illetve 214,20 Ft/kg; vágótyúk és -kakas 84,70 Ft/kg, illetve 1135 Ft/kg; vágóliba 486,50 Ft/kg, illetve 356,70 Ft/kg; vágópulyka 323,20 Ft/kg, illetve 309,30 Ft/kg; vágókacsa 257,90 Ft/kg, illetve 268,20 Ft/kg.
Vágóbaromfiból 2009. I-X. hónapok között 278.591 tonnát vásároltak fel, 16.468 tonnával kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.
Az OECD és a FAO becslése szerint 2008-ban a világ hústermelése 270 millió tonna volt, amelyből 38%-kal részesedett a sertéshús, 33%-kal a baromfihús, és 24%-kal a marhahús. A juhhús globális részaránya alig érte el az 5%-ot. A következő évek piaci élénkülését prognosztizálják a szakértők, melynek eredményeként várhatóan a világ hústermelése egy évtizeden belül, 2018-ig 50 millió tonnával nő, és 330 millió tonna lesz. Ugyanakkor a baromfihús termelés a 2008. évi 90 millió tonnáról várhatóan 2018-ban 120 millió tonnára nő.
A hústermelést és a fogyasztást nagymértékben meghatározzák az esetleges állategészségügyi betegségek, járványok (madár- és sertésinfluenza, kergemarha-kór, száj,- és körömfájás, stb.)melyek értelemszerűen elbizonytalanítják a termékpálya szereplőit, negatívan befolyásolják az agrár-külkereskedelmi folyamatokat és a piaci árakat.
Az USDA előzetes adatai alapján 2009-ben az Európai Unió csirkehús termelése alig 1%-kal bővül, össz. volumenét illetően 8.620 ezer tonnára nő. A jövő évet illetően a Bizottság további mérsékelt – mintegy 30 ezer tonna – termelésnövekedéssel számol. Ezzel egyidejűleg a belső fogyasztás a 2008. évi 8.486 ezer tonnáról 2009-ben várhatóan 8.610 tonnára csökken, míg 2010-ben jó esetben elérheti a 8.640 ezer tonnát. A szakértők szerint 2009-ben és 2010-ben egyaránt stagnál az import és az export, tényszerűen 700, illetve 710 tonna körül alakul. A legjelentősebb beszállítók: Brazília, Thaiföld és Argentína. Figyelemre méltó, hogy Chile egy év alatt megkétszerezte részesedését az EU piacán. A legfontosabb exportpiacok továbbra is Oroszország, Szaúd-Arábia és Ukrajna.
A baromfiágazat másik fontos terméke a pulykahús, termelése 2009-ben 10 ezer tonnával csökken és várhatóan 1820 ezer tonna lesz. Ez a tendencia a jövő évben is folytatódik. Ennek következményeként 2010-ben 1.815 ezer tonna termelés várható. A legjelentősebb pulykahús előállító tagállamok közül elsősorban Franciaországban és az Egyesült Királyságban várható jelentős termelés-visszaesés, de Német-, Lengyelország és hazánk termelése is csökken.
A belső fogyasztás idén 14 ezer tonnával lesz több, mint tavaly volt. A jövő évet illetően 1.815 ezer tonnás termelési szinten stagnálás prognosztizálható. A Közösség pulykahús importja és exportja 2010-ben az idei évihez hasonló volumenű lesz. A behozatal 120 ezer tonna, a kivitel pedig 105 ezer tonna körül alakul.
A tyúktojás piacon a KSH adatai szerint a termelői átlagár 2009. január-október között darabonként 16,10 Ft volt, 1,40 Ft-tal több, mint 2008. év azonos időszakában. Idén októberben – a tavalyi darabonkénti 14,40 Ft-tal szemben – az eladási átlagár már 16,70 Ft volt.
2009. I-X. hónapok között 148 millió db tojás értékesítése történt, 16 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az AKI közlése szerint a 47. héten – az EU-27-ek átlagában – az étkezési tojás csomagolóhelyi értékesítési ára kilogrammonként 332,08 Ft volt. Átlagosan 58 grammos tojást feltételezve, a darabonkénti ár kb. 19,53 Ft. A magyarországi átlagár ugyanebben az időpontban 334,05 Ft/kg (19,65 Ft/db) volt.
Az Eurostat közlése szerint idén – a tavalyi évhez viszonyítva – a Közösség tojóállománya 4,5%-kal, az étkezési tojástermelés pedig 2%-kal csökken. A potenciális tojástermelő országok (Francia-, Spanyolország 14-14%, Német- és Olaszország 11-11%) állítják elő a héjas tojás 50%-át. Jelentős termelési kapacitással bír még az Egyesült Királyság és Hollandia (9-9%), valamint Lengyelország (8%). Hazánk részesedése 2% körül alakul. A legnagyobb tojástermelő tagállamok közül Spanyolországban és az Egyesült Királyságban várható termelésbővülés. Az önellátási szint gyakorlatilag 102% lesz. A 3. országokba irányuló export 13%-os csökkenésével, az import szinten maradásával kalkulálnak a szakértők.
Középtávon (2013-ban) a termelés 7,4 millió tonna körül alakulhat oly módon, hogy az export-import egyaránt valamelyest visszaesik. Az önellátás ekkor is biztosítottnak látszik.
A mézpiacon – a KSH adatai szerint – a termelői átlagár 2009. első 10 hónapjában 671,50 Ft/kg volt, kilogrammonként 189,60 Ft-tal több, mint 2008. év azonos időszakában. Idén októberben – a tavalyi kilogrammonkénti 530,80 Ft-tal szemben – az értékesítési átlagár 693,20 Ft volt.
Az étkezési halpiacon a karácsony közeledtével fokozódó kereslet volt tapasztalható. A Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa közlése szerint a 2009-es év a magyar halászság számára ellentmondásos volt. A pénzügyi és gazdasági válság a haltermelésben is kifejtette negatív hatását. Ezt részben kompenzálták a kedvezőbb termelési feltételek, hiszen volt elegendő víz a tavakban, hosszabb ideig tartott az ősz, és a tavasz is kedvezett a kihelyezett állományok növekedésének.
A haltermelők szerint az árak a lehalászás folyamán szélsőségesen mozogtak. A ponty nettó ára kilogrammonként 450-650 között változott. Mindez kedvezőtlenül befolyásolta a termelés kiszámíthatóságát, biztonságát. A legtöbb tógazdaságban a ponty teljes önköltsége várhatóan meghaladja a kilogrammonkénti 450 Ft-ot.
A KSH adatai szerint a szemestermények és az ipari keveréktakarmányok komponenseinek tonnánkénti termelői ára a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, 2009. I-X. hónapok átlagában csökkent, melyet az alábbi adatok is bizonyítanak: búza: 2008. év: 41.500 Ft, 2009. év: 30.100 Ft; kukorica (morzsolt): 2008. év: 43.300 Ft, 2009. év: 26.900 Ft; árpa: 2008. év: 36.200 Ft, 2009. év: 26.800 Ft; napraforgómag: 2008. év: 89.400 Ft, 2009. év: 58.900 Ft. Az év eddig eltelt időszakában búzából 2,058 millió tonnát, takarmánykukoricából 2,5 millió tonnát, árpából 250 ezer tonnát, napraforgóból pedig 419,5 ezer tonnát értékesítettek. Kukoricából 1,2 millió tonnával, míg búzából 390 ezer tonnával nagyobb mennyiséget vásároltak fel.
A tonnánkénti eladási átlagárak októberben – az egy évvel korábbival szemben – a következők voltak: búza: 35.700 Ft, illetve 30.000 Ft; kukorica (morzsolt): 25.500 Ft, illetve 27.000 Ft; árpa: 31.600 Ft, illetve 25.100 Ft; napraforgómag: 76.500 Ft, illetve 56.700 Ft.
A KSH adatai szerint a gabona és gabonakészítmények kiviteléből (tagállami kiszállítás és export) származó bevétel 2009. szeptember végéig 842,7 millió Euró volt, 4,2-szer több, mint az import. A gabonaexport január-március között tendenciózusan nőtt, és az év 3. hónapjában már megközelítette a 150 millió Eurót. Ezt követő időszakban hónapról-hónapra csökkenés volt tapasztalható, és augusztusban már mindössze 57,4 millió Euró bevétel realizálódott a kiemelt jelentőségű árucsoport exportjából.
November 1-től megkezdődött a gabona intervenciós felvásárlása. Az árutulajdonosok korlátlan mennyiségben ajánlhatnak fel – a minőségi és az egyéb követelményeknek megfelelő – búzát és árpát. Az induló felvásárlási ár tonnánként 101,32 euró vagyis mintegy 27.300 Ft volt.
A felajánlástól számított 7 hónapon belül kell a gazdáknak a beszállítással végezni és ezt követően 30-35 napon belül történik a kifizetés. A termelők finanszírozási problémáira tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az átvételi idő radikális csökkentését tervezi.
Fontos információ, hogy tavalyi készleteket is fel lehet ajánlani, de ebben az esetben kockázatelemzés miatt a szennyező-anyag vizsgálatot is elvégezteti a Hivatal.
Az előzetes felmérések szerint hazánkban várhatóan 400 ezer tonna árpa és 100 ezer tonna búza felajánlása és -vásárlása prognosztizálható.
Takarmánykukoricát az unió jelenlegi intervenciós szabályozása szerint nem lehet felvásárolni. A piaci helyzet drasztikus romlása, krízishelyzet kialakulása esetén várható e tekintetben pozitív intézkedés.
A jövőt illetően azzal kell számolni, hogy a 2010/2011. intervenciós ciklusban – vagyis jövő év november 1-től – az árpa felvásárlása is megszűnik, emellett búzát is csak korlátozott mennyiségben vásárol az EU.
A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) a közelmúltban tette közzé búza és kukorica termés eredményekkel kapcsolatos közleményét. E szerint világviszonylatban a 2009/2010-es gazdasági évben 668,3 millió tonna búza termett, 18,7 millió tonnával több mint egy évvel korábban. A szervezet szakértőinek adatai szerint 2010-ben az ideinél 1,5 millió hektárral kisebb területen összesen 222 millió hektáron termesztenek kenyérgabonát. A prognosztizált vetésterület azonban így is 2%-kal meghaladja az elmúlt öt év átlagát.
A globális kukoricatermésre vonatkozó legújabb előrejelzés szerint a 2009/2010-es gazdasági évben 786,5 millió tonna szemtermést takarítottak be, 2,5 millió tonnával kevesebbet mint tavaly.
Hazánkban 4,3 millió tonna őszi búza és – az előzetes becslések szerint – 7,5-7,6 millió tonna kukorica termett. A 2009. évi össz. gabonatermés várhatóan meghaladja a 13,5 millió tonnát.
Cukorrépa-termelők nemzeti kiegészítő támogatása
Jogosult: Az a cukorrépa-termelő (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság), aki a Cukor Terméktanácsnál nyilvántartott cukorrépa szállítási joggal rendelkezett a kvótáról történő lemondással érintett gazdasági évet megelőző három gazdasági év valamelyikében (referencia időszak), vagy aki átengedett szállítási jog alapján a referencia időszakban a kvótajogosult cukortermeléséhez cukorrépát termelt.
Támogatás formája: Nemzeti kiegészítő vissza nem térítendő támogatás
Általános feltételek: A támogatás igénybe vételéhez a cukorrépa termelőnek az alábbi feltételeknek együttesen kell, hogy megfeleljen:
• Az a cukorrépa-termelő vehet igénybe támogatást, akinek a 2007. december 31-én fennálló cukorrépa szállítási joga részben szűnt meg, vagy a részben megszűnt szállítási jog alapjául szolgáló eredeti cukorrépa szállítási jog alapján a referencia időszakban cukorrépát termelt.
• A cukorrépa termelőnek vagy a szállítási jog tulajdonosának (jogtulajdonos) rendelkeznie kell az adott cukorrépa-termelők térségi szövetségi tagságát igazoló dokumentummal.
• A termelőnek a termelést – a kvótajogosultnak a kvótáról történő lemondást követően – véglegesen abba kellett hagynia, és a kvótajogosult kvótájának megtermeléséhez szükséges cukorrépa termeléssel nem járul hozzá.
• A termelő vagy az általa igénybe vett jogtulajdonos a szállítási jogot térítésmentesen át kellett, hogy adja a Cukor Terméktanácsnak.
• A termelő nem jogosult a cukorrépa termelők kiegészítő nemzeti támogatására, és a kvótáról való lemondását követően cukorrépa SAPS jogosultsággal nem rendelkezik.
Konkrét feltételek: A támogatást a jogtulajdonos igényelheti. Ha a jogtulajdonos cukorrépa szállítási jogát a referencia időszakban más cukorrépa-termelők is használták, akkor a megítélt támogatás 50%-a azon termelőket illeti meg, akik a referencia időszakban a jogtulajdonos szállítási joga alapján cukorrépát termeltek. A támogatás felét a referencia időszak során szállított cukorrépa mennyiség arányában kell azon termelők között felosztani, akik ugyanazt a szállítási jogot használták. A felosztás során a jogtulajdonos saját termelését is arányosan figyelembe kell venni.
Támogatás mértéke: A cukorrépa szállítási jog minden tonnája után 19,73 Euró, kb. 5.300 Ft vehető igénybe.
A szállítási jog mértékét 130 kg/t cukorkihozatal alapján számított 16%-os cukortartalmú répára átszámítva kell figyelembe venni.
Benyújtás helye, módja, ideje: A támogatási kérelmet egy példányban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) – a honlapján közzétett formanyomtatványon – kell benyújtani, 2009. december 14-től folyamatosan, de legkésőbb 2010. január 15-ig.
A formanyomtatvány tartalmazza az ügyfél-azonosítási és kapcsolattartási információkat; a támogatási jogosultságra vonatkozó adatokat; az igényléshez szükséges nyilatkozatokat; a benyújtandó mellékletek listáját.
A kérelemhez csatolni kell:
• a Cukor Terméktanács által kiállított cukorrépa szállítási jogot igazoló bizonylat másolatát,
• a szállítási jog bevonásáról szóló, Terméktanács által kiállított igazolást,
• a térségi cukorrépa termelők szövetsége által kiállított, a tagsági kötelezettség teljesítését igazoló dokumentumot,
• a jogtulajdonos esetében a szállítási jogot használó cukorrépa termelők listáját. (Az ehhez szükséges nyomtatvány az MVH honlapján kerül közzétételre, és tartalmazza a termelők által a referencia időszakban leszállított 16%-os cukortartalmú répa mennyiségét; a termelők nyilatkozatát a termelés beszüntetéséről; a jogtulajdonos teljességi nyilatkozatát a becsatolt mellékletekről; az ügyfél-azonosító adatokat és a kapcsolattartási információkat.)
Kifizetés: Az MVH a támogatást 2010. március 1-31. között folyósítja.
Információ: A lehetőségekről, a feltételekről és a kötelezettségekről az MVH szakértőitől részletes felvilágosítást kaphatunk.
Kaposvár, 2009. december 14.
Varga Gábor sk.
Jelentősen átalakulhat az EU agrárköltségvetése és piacszabályozása
A Buxinfo közlése szerint az Európai Unió jövőbeni (2014-2020.) költségvetésének főszámait a Költségvetési Bizottság már megtárgyalta.
Az Európai Bizottság is megfogalmazta főbb ajánlásait, melyek a következőkben összegezhetők:
A megkezdett irányvonalak mentén folytatni kell a Közös Agrárpolitika (KAP) korszerűsítését. Az új, 2014-2020. közötti költségvetési ciklusban az agrárpolitikára kiadott források – ezen belül a közvetlen támogatások – összegét és mértékét jelentősen csökkenteni kell.
A termeléstől függetlenített támogatások megtartása mellett a történelmi bázis megszüntetése, valamint az intervenció és az egyéb piaci eszközök leépítése a követendő cél.
A közvetlen támogatások II. pillérbe (vidékfejlesztés) történő átcsoportosítását a moduláció szintjének növelésével kell biztosítani.
A Bizottság javasolja a III. pillér bevezetését, amely kifejezetten a klímaváltozás hatásainak enyhítését és lassítását célozná.
A KAP finanszírozásában a tagállamok részesedése nő, így például a közvetlen támogatások esetében a kifizetések egyik felét nemzeti forrásból kellene biztosítani.
A tervezett intézkedések megvalósítása – pl. intervenció leépítése, nemzeti finanszírozás növelése – az újólag csatlakozott 14 ország számára kifejezetten előnytelen.
Az élelmiszerkereskedelem I-III. negyedéves mérlege
Az agrár-külkereskedelmi forgalom áruszerkezetén belül 2009. I-III. negyedév között – a Központi Statisztikai Hivatal /KSH/ adatai szerint – az élelmiszerek kivitele (tagállami kiszállítás és 3. országokba irányuló export) 900,8 milliárd Ft, a behozatal (tagállami beszállítás és 3. országokból érkező import) pedig 640 milliárd Ft, vagyis az aktívum 260,8 milliárd Ft volt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az export 0,1%-kal visszaesett, az import 3%-kal nőtt.
Az élőállat kivitelből származó árbevétel 48,9 milliárd Ft volt, 22,7%-kal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a behozatal 41,2%-kal több volt az előző év azonos időszakához képest, így összegszerűen meghaladta a 29 milliárd Ft-ot.
A hús és húskészítmények esetében az export 162,3 milliárd Ft, az import 79,8 milliárd Ft volt. A kivitel 8,9%-kal, a behozatal pedig 17,7%-kal emelkedett.
A tej és tejtermékek kiviteléből származó árbevétel megközelítette az 50 milliárd Ft-ot és 5,8%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A behozatal 0,7%-kal nőtt, össz. értékét illetően 62,3 milliárd Ft volt.
A legfontosabb árucsoportunk, vagyis a gabona és gabonakészítmények importja 5,2%-kal visszaesett, össz. értékét illetően meghaladta az 56,7 milliárd Ft-ot. Az exportból származó árbevétel 242,6 milliárd Ft volt, 10,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Csökkenő vágóállat és állati terméktermelés
Idén tovább romlik az agrárgazdaság egyensúlya, ezen belül a növénytermesztés és az állattenyésztés mezőgazdasági terméktermelésből, illetve felvásárlásból való részesedése. Ennek alapvető oka, hogy tovább csökkent hazánkban a vágóállat és állati terméktermelés, illetve az értékesítés.
A KSH adatai szerint 2009. első 10 hónapjában a vágómarha felvásárlás 27.843 tonna volt, 1,8%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb volumenű felvásárlás idén márciusban volt, összesen 3.540 tonna, míg a legkevesebb vágóalapanyagot, 2.218 tonnát júliusban értékesítették.
Vágósertésből valamelyest több mint 2,8 millió egyedet vásároltak fel, melyek össz. tömege mintegy 325 ezer tonna volt, 15,7%-kal kevesebb, mint az elmúlt évben. Figyelemre méltó, hogy októberben élénkült az eladási kedv, hiszen 308 ezer hízót értékesítettek a gazdák, 114 kg-os átlagsúly mellett.
A vágóbaromfi értékesítés 5,6%-kal visszaesett, és mintegy 278 ezer tonna volt.
Vágójuhból 5.634 tonna került felvásárlásra, 1,3%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
Tovább csökkent a nyerstej értékesítés, a szeptember havi 100 millió literről októberre 97 millió literre. A 2009. I-X. havi össz. teljesítmény mindössze 1,079 milliárd liter volt, 10,5%-kal kevesebb, mint a múlt évben.
Tíz éven belül megduplázódik a bio üzemanyagok gyártása és felhasználása
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közlése szerint egy évtizeden belül, 2018-ig a világ organikus üzemanyag (bioetanol, biodízel) gyártása és felhasználása várhatóan megduplázódik: a 2008. évi 80 milliárd literről 156 milliárd literre nő. Mindez javítja azon országok mezőgazdasági termelőinek piacra jutási esélyeit, ahol a legnagyobb mértékű gyártásfejlesztések valósulnak meg. Hazánk számára az ipari célú felhasználás növelése igen fontos lenne, hiszen a szántóföldi növénytermesztés bázisát a bizonytalanul – gyakran nyomott áron – értékesíthető gabona- és olajos növények képezik. Emellett uniós rendeletek is kötelezővé teszik a bio üzemanyagok fokozott mértékű felhasználását.
A világ össz. bioetanol termelése 2008-ban 65 milliárd liter körül alakult. A bioüzemanyag ipar a gabona 4%-át és a megtermelt répa, illetve nádcukor 10%-át használta fel. A szakértői vélemények szerint tíz év alatt a bioetanol gyártás, közel a kétszeresére, összesen 126 milliárd literre nő.
Közismert, hogy a bioüzemanyag gyártás éllovasa jelenleg és a jövőben is az Amerikai Egyesült Államok lesz. Tavaly az USA 33 milliárd liter bioetanolt gyártott, a világ termelésének közel 50%-át, ennek ellenére a benzin felhasználásnak csupán 5%-át váltották ki. Egy évtized múlva az USA organikus üzemanyag termelése elérheti a 63 milliárd litert. A 2. legnagyobb etanol gyártó, Brazília múlt évi teljesítménye 21 milliárd liter volt, és ez a kibocsájtás 2018-ig közel 32 milliárd literre nő. A brazil bioetanol ipar az ország cukornád termésének mintegy 60%-át használta fel.
Figyelemre méltó Kína teljesítményének növekedése, melynek eredményeként az elmúlt évi 2 milliárd liter bioüzemanyag 2018-ban akár meghaladhatja a 6 milliárd litert is. India egy évtized múlva már közel 8 milliárd liter felhasználást könyvelhet el.
Az EU-ban a gabonatermés 1%-a, a cukorrépa 7%-a szolgálta a gyártás alapanyagát. Tavaly etanolból 2,8 milliárd litert használtak fel, emellett 1,5 milliárd liter volt az import, melynek 2/3-a Brazíliából származott. Ennek ellenére a benzinfogyasztás alig több mint 2%-át váltották ki etanollal.
Hazánk az unió 5. legnagyobb bioetanol gyártója. Az össz. kapacitás az elmúlt évben 150 millió liter volt, melyhez 400 ezer tonna gabona került felhasználásra. A további dinamikus és intenzív gyártás fejlesztés az alapanyag oldalról biztosított. A többletként termelt etanol az EU importját csökkentené, emellett a gazdálkodók értékesítési lehetőségeit javítaná, amelyhez a szükséges gabonaalapú termények rendelkezésre állnak. Ehhez azonban a gyártókapacitás fejlesztésére és modernizálására lenne szükség.
A világ össz. biodízel termelése megközelítette a 15 milliárd litert, amely alig több mint 1/4-e a bioetanol mennyiségnek. Az ipar a növényi olajok 9%-át használta fel organikus üzemanyag előállítására. Potenciálisan a legnagyobb termelő, mintegy 9 milliárd literrel az Európai Unió. A közösségben a biodízel 60%-át repceolajból állították elő. Az EU a saját termelés mellett az Amerikai Egyesült Államokból mintegy 1,9 milliárd liter biodízelt importált. Ez által a közösség tagállamaiban átlagosan a gázolaj 4,1%-a került kiváltásra.
Az USA biodízel gyártása a múlt évben 2,7 milliárd liter volt, míg Brazíliában 1,1 milliárd litert állítottak elő.
A prognózis szerint 2018-ban a biodízel előállító kapacitás elérheti a 30 milliárd litert is. A listavezető továbbra is az Európai Unió marad, majd az USA következik 4,4 milliárd liter fogyasztással. Potenciális termelőkké válik India (7,6 milliárd liter), Argentína (3,8 milliárd liter), Brazília (2,9 milliárd liter), Kanada (1,8 milliárd liter).
Hazánk repcealapú biodízel gyártása – elsődlegesen a termésátlagok növelésével – az elkövetkezendő időszakban jelentős mértékben fokozható.
Hazánk 2013-ban több mint 1,3 milliárd euró közvetlen agrártámogatásban részesül
Az Európai Unió tagállamainak termelői az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) 2013-ban a költségvetési ciklus végén, 172 millió hektár mezőgazdasági területre vetítve összesen 45,6 milliárd euró közvetlen agrártámogatásban részesülnek, amely hektáronként 265 eurót jelent. A régi tagországok (EU-15) igényelhetik az EMGA forrás 80,58%-át mintegy 36,7 milliárd eurót, míg az újólag csatlakozott államok (EU-12) a közvetlen támogatás 19,42%-át azaz mintegy 8,9 milliárd eurót.
Az ún. I-es pillérből a legnagyobb forrásokhoz a közvetkező országok jutnak: Franciaország (8521 millió euró), Németország (5853 millió euró), Spanyolország (5139 millió euró), Olaszország (4370 millió euró), Egyesült Királyság (3988 millió euró). Ezekben a tagállamokban használhatják fel a közvetlen mezőgazdasági támogatások több mint 60%-át.
Hazánk a 2007-2013. közötti költségvetési ciklusban összesen 6,5 milliárd euró igénybe vételére jogosult. A hét éves időszak utolsó évében (2013-ban) több mint 1,3 milliárd euró EMGA forrásban részesül, amely az Európai Unió össz támogatásának 2,9%-a.
Az össz EMGA forrást illetően a 27 tagállam rangsorában ezáltal a 18., míg az 1 hektárra jutó támogatást illetően a ranglista 13. helyét foglaljuk el. Az össz támogatást illetően többek között olyan országokat előzünk meg mint Dánia, Hollandia, Portugália. A régi tagállamok közül e tekintetben csupán Lengyelország és Románia jut nagyobb összegű szubvencióhoz.
Az adatok elemzése során megállapítható, hogy a különböző tagországok termelőinek 1 hektárra jutó támogatottsága jelentős eltéréseket mutat. Amíg Görögországban a hektáronkénti dotáció összege 544 euró, Hollandiában 469 euró, Dániában 394 euró, addig Romániában csupán 118, Észtország 112, Lettországban viszont csupán 83 euró lesz.
Hazánk e vonatkozásban a ranglista 13. helyezettje, megelőzi többek között az Egyesült Királyságot, Svédországot, Ausztriát, Spanyolországot és az újólag csatlakozott országok közül Ciprust, Máltát, Szlovéniát kivéve valamennyi tagállamot.
A főbb ágazatok (növénytermesztés, gyepgazdálkodás, kertészet, állattenyésztés) EM
