Sütőipar
Az amerikai sütőipar meglehetősen jól átvészelte a válságot. 2008-ban a 20,5 Mrd dolláros kenyérpiac például 7 %-kal növekedett, és elemzők szerint a 2009-2013-as időszakban még ennél is nagyobb bővülésre lehet számítani. Az egészséges életmód és környezettudatosság továbbra is meghatározó tényező a fogyasztó preferenciák alakulásában. Ennek megfelelően alakulnak az új trendek is:
- teljes kiőrlésű gabonafélék felhasználása alapanyagként,
- hozzáadott vitaminok, kalcium stb.,
- természetes, organikus termékek,
- prémium pékáruk,
- „régi” gabonafélék – quinoa, cirok, tönkölybúza – újrafelfedezése,
- egészséges, koleszterin-szegény termékek.
Italfélék
A rendkívül diverz, 110 Mrd dolláros italpiacnak több problémával is meg kellett küzdenie az utóbbi időben. A közvélemény az üdítőital-ipart tarja a gyermekkori elhízás egyik fő felelősének. Több város önkormányzata is kilátásba helyezte, hogy különadót vezet be a magas cukortartalmú üdítőitalokra, és a fogyasztók egy része is egyre inkább tartózkodik a magas fruktóz tartalmú kukoricaszirupot (HFCS) édesítőként használó italok fogyasztásától. Megjegyzendő, hogy a HFCS ellenzői és támogatói között már hosszabb idő óta folyik egy kommunikációs harc. Legutóbb például 2009-ben jelent meg egy olyan tanulmány, amely szerint kereskedelmi forgalomba került termékekben használt HFCS-minták felében higanyt találtak, amely alapján felerősödtek az FDA közbelépését sürgető hangok. Válaszul a kukorica-feldolgozók és HFCS-felhasználók kezdtek ellenkampányba (lásd www.sweetsurprise.com ), hogy a termékhez kapcsolódó állítólagos téveszméket eloszlassák. Egy átlag amerikai egyébként naponta 12 teáskanál HFCS-t fogyaszt. A fogyasztók a probléma egyik megoldását a 0 kalóriát tartalmazó, illetve stevia alapú édesítőkben látják.
Az FP szerint az elmúlt évek növekedését biztosító termékkategóriák - ásványvizek, szénsavas üdítőitalok, energiaitalok – kereslete a válsággal némiképp visszaesett, illetve stagnált. Érdekesség, hogy az USDA 2007-es adatai alapján az amerikaiak majd 2,5-szer több szénsavas üdítőitalt fogyasztottak, mint tejet.
Reggelik, gabonapelyhek
A relatíve magas alapanyagköltség miatt a gabonapelyhek piaca csak enyhe (5,8 %-os) növekedést mutatott 2007 és 2009 között, 2004-hez képest pedig inflációval kiigazítva az értékesítés csökkent. A gabonafélék ára 2009-ben alacsonyabb volt, mint 2008-ban, azonban az iparág szereplői történelmi összehasonlításban magas költségekre számítanak 2011-12-ben is. A piac legnagyobb szereplője továbbra is a General Mills, amely 57 %-kal részesedik a gabonapelyhek értékesítéséből. Az utóbbi időszakban a private label termékek esetén volt tapasztalható a legdinamikusabb növekedés, jelenleg már 12 % felett részesednek a piacból. Általános törekvés, hogy a gabonaféléknek a gabonapelyhen és a reggeli felhasználáson túl is piacot teremtsenek (lásd müzli-szeletek).
Édesipari termékek
Az édesipari termékek értékesítése 2009. november elsejéig éves összehasonlításban 3,6 %-kal nőtt, melyek közül a csokoládét nem tartalmazó termékek eladása bővült dinamikusabban (4,4 %). Ennek ellenére a csokoládék hasítják ki a nagyobb részesedést a piacból (17 Mrd $), míg a csokoládét nem tartalmazó édességek értékesítése 2,16 Mrd dollárra rúgott. Az ágazat szereplő szerint a kilátások a jövőre nézve is bíztatóak. A jövőbeni trendek között említhetjük a csokoládé térnyerését a vendéglátásban (főételek, előételek), az egészségesebb (alacsony kalória, cukormentes, csökkentett zsírtartalmú, magas kakaótartalmú) és fűszerezett, ízesített termékek elterjedését. A szociális felelősség és a környezetbarát gyártási technológiák (csomagolás, újrahasznosítás) továbbra is fontos szerepet játszanak az ágazatban.
Tejtermékek
A tejtermékek piacát a nyerstej árának volatilis jellege határozta meg. Míg 2008-ban kiemelkedően magas, 2009-ben rendkívül alacsony volt a tejár. Az iparág szereplői azonban bizakodóak 2010-re nézve, melyet alátámasztanak a némiképp stabilizálódni látszó tejárak, a növekvő kiskereskedelmi eladások, és a speciális (magas tejtartalmú) kávék népszerűségének erősödése a gyorséttermekben. Az alacsony tejárak következtében a kiskereskedők is csökkentették a fogyasztói árat, amely tej esetében 15,8 %-kal, sajt esetében 4 %-kal, joghurt esetében 1 %-kal volt alacsonyabb 2008-nál[1]. Ennek következtében a mennyiségi eladások növekedtek 1, 4,2 és 2,8 %-kal. A sajteladásokat a fagyasztott pizza értékesítésének erős növekedése is segítette. A szakértők szerint a tejtermékek esetében is meghatározó lesz az egészséges életmód, valamint az egyszerűbb termékösszetétel.
Fagyasztott ételek
A fagyasztott ételek piaca jelentősen (6,5 %-kal) bővült 2008-ban, és az előrejelzések szerint 2013-ra elérheti a 64,8 Mrd $-t, amely 25 %-os emelkedést jelent. Az egyik legdinamikusabban növekedő termékkategória a reggeli ételeké, valamint a fagyasztott zöldségeké, és ez a jövőben is valószínűleg változatlan marad. A válság következtében az amerikaiak több ételt fogyasztottak otthon, melyek 22 %-át mikrohullámú sütőben készítették el.
Zöldség-gyümölcs
Mivel a fogyasztók egyre szélesebb körének döntését befolyásolják az olyan tényező, mint a frissesség, egészségesség, természetesség és minimális feldolgozottság, a zöldség-gyümölcs ágazat jó évre számíthat 2010-ben. Az ágazat szakértői szerint az egyik kulcsfontosságú feladat az lesz, hogy a terméket megfelelő formában – csomagolás, összetétel - juttassák el a fogyasztónak. Az élelmiszerbiztonság változatlanul meghatározó téma marad, hasonlóan a fogyasztók döntéseit befolyásoló „fair trade”, „locally grown” (helyben termesztett) és környezetvédelemmel kapcsolatos címkézésekhez. A 2009-es kaliforniai szárazság ráirányította a figyelmet a vízfelhasználás problémáira, és ez 2010-ben is valószínűleg napirenden marad.
Húsfélék
A 2008-as árrobbanás az állattartó ágazatot rendkívül érzékenyen érintette. 2009-ben a takarmányárak mérséklődtek, de ennek ellenére az USA legnagyobb baromfifeldolgozója, a Pilgrim’s Pride csődöt jelentett be, és a Tyson Foods is kénytelen volt 500 millió dollár feletti veszteséget elszenvedni, miközben a Brazil JBS több amerikai cégben (Swift & Co, Smithfield Foods’, Pilgrim’s Pride) is jelentős részesedést szerzett. Az ágazatot 2010-ben leginkább foglalkoztató kérdések az élelmiszerbiztonság, állatjólét, környezetvédelem és a bevándorlás témakörbe sorolhatók.
Sós snackek
A gazdasági válság következtében a chipsek, a popcorn és egyéb sajtos-sós snackek fogyasztása kétszámjegyű növekedést produkált, mely elsősorban a termékek kedvező árának és a módosult étkezési szokásoknak volt köszönhető. Szakértők szerint a gazdaság helyrerázódásával e termékek fogyasztása kisebb mértékben növekszik, de 2014-re a piacuk így is 22 %-kal, 21,7 Mrd $-ra bővül. A termékfejlesztési tendenciák követik az egészséges és környezettudatos fogyasztói trendeket, és az alábbiak felé mutatnak: csökkentett zsírtartalom, alacsony kalória, transzzsírsav-mentes, hidrogénezett olajat nem tartalmazó, csökkentett sótartalmú, tartósítószer- és mesterséges adalékanyagoktól mentes, non-GMO, gluténmentes.
Bővebben lásd
http://www.foodprocessing.com/articles/2010/foodbeverageoutlook.html
--------------------------------------------------------------------------------
[1] Éves összehasonlítás, 2009. november 1-jei állapot.
Dr. Tóth Attila
Forrás: www.fvm.hu
