Az ülésen magyar részről részt vettek:
Szobolevszki Tamás, az FVM MG-i Főosztály vezető tanácsosa
Dr Módli Béla, az MGSZH Központ vezető tanácsosa
Baranyai Gábor, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének Kecsketenyésztési ágazatvezetője,
Csát Géza a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének igazgató –helyettese.
Dr Szabó József Andor agrár-szakdiplomata (Bukarest)
A román résztvevők voltak:
Dr Gheorghe Neata, a Román Agrárminisztérium Állattenyésztési Főosztályának vezetője
Nicolae Bichis, a Román Agrárminisztérium munkatársa
Nicolae Cioranu, a Román Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség alelnöke.
A rendezvény három helyszínen zajlott, Arad, Temesvár és Szászvárosban. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott az, hogy az említett három megyében található Románia juhállományának jelentős része.
Aradon január 26-án a helyi tenyész-szövetség elnöke fogadta a magyar delegációt, aki ismertette, hogy a megyében több, mint 600.000 juh található, fajta felosztás szerint 70 %-ban turcana, 20 %-ban tigaia, a maradék az erdélyi merinosz fajta. Jelentéktelen mennyiségben találhatóak külföldről behozott, fajtanemesítést szolgáló francia és angol elsősorban húsukért tartott fajták (texel, charolaise). Arad Megyében van az országos törzskönyvet kiadó és nyilvántartó központ a turcana fajtára vonatkozóan. Ismertette az elnök az országos adatokat is, amely alapján kiderül, hogy Romániában 8 millió juh és cca 1 millió kecske van. Az elnök szerint ez a reális szám és nem az állategészségügy nyilvántartásaiban szereplő 20-22 millió egyed. Az állomány évről-évre nő, a juhágazat Románia sikerágazata.
A tenyész szövetség elnökének előadása után farmokon tettünk látogatást, ahol maguk a tenyésztők számoltak be az állományuk nagyságáról, a fajták jellegzetességeiről és megnézhettük a tartási körülményeket.
A tenyésztők elmondták, hogy az általuk tartott juhállomány hármas hasznosítású, hiszen a felnőtt állományt rendszeresen fejik, éves szinten 80-100 liter tejet ad egy egyed. A tej feldolgozásra és eladásra kerül. A hímivarú növendék értékesítésre kerül, a nőivarú egyedek nagy részét szaporítási céllal megtartják. Az értékesítési súly 10-15 kg körül van a turcana fajtánál. Az állatok gyapjúja is értékesítésre kerül, 90 %-ban Törökországba.
Az állatok törzskönyvezése valamint nyilvántartása szigorú rend alapján zajlik, előírja a tenyésztők közötti kos-cserét a beltenyészet megakadályozása miatt.
Temesváron a megyei juhtenyésztők szövetségének elnöke fogadott, aki elmondta, hogy Temes Megyében kb. 300.000 állat található és itt van a másik jellemzően román fajta, a tigaia törzskönyvezési központja. Csak ez a központ adhatja ki országosan erre a fajtára a törzskönyvet illetve ez a központ vezetheti ennek a fajtának a nyilvántartását.
A delegáció Temes Megyében látogatást tett Nagyszentmiklósra, ahol egy 4500 hektáron gazdálkodó nagygazda törzstenyészetét látogatta meg, amely törzstenyészet az egyedüli nyilvántartott merino törzstenyészet Romániában. Ez az egyetlen törzstenyészet, amelyet a Román Agrárminisztérium a fajta fenntartási program keretében támogat. A törzstenyészet kb. 4000 egyedből áll, egyedenként 170 Lei (cca 11.000 Ft) támogatást kap az államtól, ennek fejében szigorú nyilvántartási, hasznosítási és értékesítési programmal kell rendelkeznie. A tenyésztő elmondta, hogy az EU által kért krotáliázás sokszor kivitelezhetetlen, részben a krotáliák hiánya miatt, részben pedig amiatt, hogy a krotáliázást Romániában az állategészségügyi szolgálat végzi és nem a tenyészszövetség. (Ezt a többi tenyésztő is sérelmezte.)
A délután folyamán a Temesvári Agrár- Állattenyésztési és Állatorvosi Egyetemen a juhágazgat helyzetéről tartott előadáson vettünk részt, amelyen ott volt Valeriu Tabara, a Román Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke is.
A résztvevők juhtenyésztéssel foglalkozó szakemberek és egyetemi tanárok, hallgatók voltak.
Az előadást követően lehetőség volt a hallottak megvitatására és román valamint a magyar delegáció tagjai is elmondhatták tapasztalataikat.
A románokat különösen érdekelte a juhágazat európai uniós valamint nemzeti támogatási formái, az értékesítési csatornák, a felvásárlási árak és a fajta összetétel.
A látogatás harmadik napján a Hunyad Megyei Costesti –be vitték a magyar delegáció tagjait, ahol több tenyésztő állományát mutatták be és megbeszélték azokat a közös cselekvési pontokat, amelyben egymás segítségére lehetnek. Ezek többek között ;
• közös román-magyar delegáció létrehozása, amely a juhtenyésztés ágazat problémáival megkeresné Dacian Ciolos jövendő EU biztost, pl. a juh krotáliázás témakörében. (A román fél vállalta ennek megszervezését.)
• a nagyszentmiklósi merinói törzstenyészet tulajdonosa bejelentette, hogy Magyarországról merinói tenyészkosokat kívánnak beszerezni a beltenyészeti problémák megoldásáa.
• juh- és kecsketejből készült termékek magyarországi bevezetése, megismertetése és exportálása (lehetséges megjelenés a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Vásáron)
• magyar szaktanácsadási hálózat tapasztalatainak az átadása
Dr. Szabó József Andor
Forrás: www.fvm.hu
