A NAIS-t a 2003-as BSE előfordulást követően indította be a minisztérium önkéntes alapon, pilot projektként azzal a céllal, hogy később 100 %-os lefedettséget érjen el. A programot a feldolgozók többsége támogatta, azonban az állattartók már nem lelkesedtek érte elsősorban polgári perektől való félelmükben. Az USDA a Bush-kormányzat alatt 120 millió dollárt költött a programra, de a termelők csupán 36 %-a vett részt benne.
Az USDA februárban bejelentette, hogy eláll a NAIS-tól, és új, „rugalmasabb” megközelítést kíván alkalmazni. Az új program lényege a következő:
• Állatjelölést csak olyan állatok esetében kellene alkalmazni, amelyek államok közötti kereskedelembe kerülnek. Ezáltal a kisebb gazdaságok gyakorlatilag jelölés nélkül működhetnek.
• A jelölési rendszer kidolgozása, végrehajtása (adatkezelést is beleértve) nem a szövetségi kormányzat, hanem az egyes államok feladata lesz. Az USDA pusztán segítséget nyújt az egyes rendszerekhez kapcsolódó standardok kidolgozásában, és jogszabályban határozza meg az államokban alkalmazható jelölési rendszerek minimális kritériumait (elfogadása az USDA szerint 2010 végére, reálisan azonban legkorábban valószínűleg csak jövő év elejére várható).
• Helyi szinten dől el, milyen azonosítási megközelítést, technológiát alkalmaznak.
• A rendszer továbbra is önkéntes alapon működik, de államközi kereskedelemben kötelező a jelölés.
• Nem világos, hogy az importált állatnak milyen jelölési követelményeknek kell eleget tennie.
Az új szabály
ozása javaslatot számos kritika érte elsősorban a húsfeldolgozók részéről. A feldolgozók félnek attól, hogy az USDA által javasolt lazább rendszer akadályozza majd az amerikai húsexportot, és kételkednek abban, hogy az egyes államok rendelkeznek megfelelő kapacitással egy állatjelölési rendszer végrehajtására. A feldolgozók aggodalmát az Amerikai Állatorvosok Szövetsége is osztotta.
Dr. Tóth Attila
Forrás: www.fvm.hu
