Nagy érdeklődés kísérte a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítást (SIA) a válság idején is

Agro Napló
2010. február 27-én 47. alkalommal nyitotta meg kapuit az először 1870-ben megrendezett „Concours général agricole”-ból „kifejlődött”, Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás (Salon International de l’Agriculture – SIA).

 

A sajtó főbb orgánumai azonban már a nyitás előtt igyekeztek hangsúlyozni, hogy francia mezőgazdaság kiemelten nehéz helyzetben van, ahogy Bruno Le Maire miniszter fogalmazott, „ez a válság 30 éve a legsúlyosabb”. A jövedelmek már 2008-ban 20 %-al csökkentek, amit 2009-ben még további 32 % követett. Ez utóbbi százalékos csökkenés leginkább a tej tekintetében fennálló 54 %-os, a gyümölcsöket érintő 53 %-os, a gabonaféléket és olajos magvakat sújtó 51 %-os, a zöldségek tekintetében megjelenő 34 %-os és a márkás, palackozott borokat érintő 8 %-os esés következménye. A kép teljessége érdekében azonban meg kell jegyezni azt is, hogy ugyanezen időszakban a szarvasmarhafélék húsa tekintetében 17 %-os, míg a juh és egyéb növényevő állatok tekintetében 22 %-os növekedés volt megfigyelhető.



Azonban mindez nem az egyetlen kihívás, amivel a francia mezőgazdaságnak szembe kell néznie az új évtizedben. A Figaro gazdasági elemzése – a Kiállításnak köszönhetően fókuszba helyezett mezőgazdaság vonatkozásában – 5 pillért emelt ki.

Egyrészről, hogy tisztességes jövedelmet kell biztosítani a gazdálkodóknak. E kapcsán hangsúlyozza, hogy a következő agrárium modernizációról szóló törvény bátorítani fogja a termelőket, hogy fogjanak össze egymással, kiegyensúlyozva ez által a nagykereskedőkkel szembeni erőviszonyokat.



Másrészről újra kell definiálni a Közös Agrárpolitikát, mely az Unió büdzséjének mintegy 40 %-át kitevő, közel 53 milliárd eurós nagyságrendű tételével a kiadások legnagyobbika. Az adófizetők úgy vélik, hogy ez a támogatási rendszer túl sokba kerül, míg a gazdálkodók azt látják, hogy a jövedelmük egyre csak apad. Franciaország, hogy megkísérelje kevésbé költségessé és mégis hatékonyabbá tenni a rendszert, javasolta a flexibilis támogatások bevezetését, azaz, hogy azok csökkentésre kerüljenek, mikor az árak nemzetközi szinten növekednek és fordítva. A jelentős liberalizáció ideáját kezdetekben elfogadó Párizs, az őszi, tejtermelő sztrájkok hatására megváltoztatta álláspontját és most már új eszközök alkalmazási lehetőségének megvizsgálását kéri az Európai Uniótól.



Harmadrészt meg kell óvni a környezetet. Tudvalevő, hogy a gazdálkodókat gyakran „gyanúsítják meg” azzal, hogy kevésbé „zölden” végzik a tevékenységüket. Mint később látni fogjuk, a francia köztársasági elnök éppen ezzel a „gyanúsítással” ellentétes álláspontra helyezkedett a Kiállítás zárónapján. Látni kell továbbá azt is, hogy a francia termelők az elmúlt évtizedben egyharmaddal csökkentették a vegyi anyagok használatát. Hovatovább, hogy csak egy tervet emeljünk ki a napenergia használata vagy a szállítási távolságok optimalizálása mellett, az Écophyto terv 2020-ig további 50 %-os csökkenést tervez a trágya, a rovarirtó- és a gombaölő szerek kapcsán.



Negyedrészt meg kell akadályozni a vidék elnéptelenedését. Ehhez pedig olyan életfeltételeket kell biztosítani, amelyek megfelelő ellenhatást képesek gyakorolni az elvándorlással szemben. Azaz ki kell építeni a vidéki modern infrastruktúrát (szélessávú internet, megfelelő közszolgáltatások).



És végül a jövő agrártermékeinek „fejlődésére” kell koncentrálni, hogy a 2050-re előre jelzett 9 milliárd embert élelmezni tudjuk majd. Hogy itt egy már megkezdett tevékenységet kell tovább folytatni, arra mi sem jobb példa, mint, hogy a kukoricakeményítő például már alkalmas arra, hogy textil rostok vagy csomagolás készítéséhez használják fel. Ugyanígy említhető, hogy megjelent az Omega 3-ban gazdag, de zsírszegény tej. De rengeteg perspektíva mutatkozik például a bioüzemanyagok területén is.



Mindemellett azonban feltétlenül említsünk meg egy „ráadás kihívást” is, jelesül, hogy meg kell találni annak a módját, hogy a klímaváltozás negatív, agrártermelési hozamot csökkentő hatásait megfelelően kezelni tudjuk.



Azonban ilyen feltételek és kihívások közepette is, a szervezők előzetesen mintegy 700.000 látogatóval kalkuláltak a közel 1.000 kiállítót számláló és általuk mintegy 3.500 állatot felvonultató rendezvényre. Végül 652.189-en voltak kíváncsiak az elektronikus és írott sajtó által is kiemelt figyelemmel kísért rendezvényre. Ez a szám mintegy 20.000-el kevesebb, mint a tavalyi.



A helyi sajtó a rendezvény megnyitásának egyik legfontosabb momentumaként azt emelte ki és kritizálta leghevesebben, hogy azon Nicolas Sarkozy köztársasági elnök nem vett részt. Ismert, hogy elődje, Jacques Chirac kiemelt figyelmet fordított a rendezvény megnyitására, majd annak bejárására, ami volt, hogy hat órán keresztül is tartott. A jelenlegi köztársasági elnök azonban már korábban is szakított elődje e gyakorlatával. A Kiállítás megnyitóján Bruno Le Maire miniszter képviselte a Kormányt, aki több mint 3 órát töltött a vásár bejárásával. Magyarországot Dr. Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztályának vezetője képviselte a megnyitón.



2010. március 03-án, szerdán Martine Aubry, a Szocialista Párt (PS) első titkára, Dominique de Villepin korábbi miniszterelnök és a Nemzeti Front (Front National) elnöke, Jean-Marie Le Pen járta be a Kiállítást, egymás útját sosem érintve. Jacques Chirac volt miniszterelnöke közel 9 órás látogatást tett a SIA-n. François Fillon miniszterelnök, március 4-én, csütörtökön járt a Kiállításon és hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság egy stratégiai vertikuma a francia gazdaság jövőjének.



A záró hétvégén (2010. március 6-án) végül Nicolas Sarkozy köztársasági elnök is tiszteletét tette a SIA-n. A kapuk nyitása előtt érkező köztársasági elnököt Bruno Le Maire miniszter kísérte el. A délelőtti látogatás fő üzenete a standlátogatásokat követő, legfőbb agrár szakszervezetekkel folytatott kerekasztal beszélgetés volt.



Szombaton, Nicolas Sarkozy állást foglalt a gazdálkodók mellett, szemben a környezetvédőkkel. A köztársasági elnök módszerváltást akar, látván azt, hogy a gazdálkodók már ez idáig is sokat tettek a környezet védelmében és hogy mindez hátrányosan érintette nemzetközi versenyképességüket. Sarkozy kifejtette, hogy egy fenntartható mezőgazdaságban hisz, ahol azonban a módszereken változtatni kell. Egyúttal jelezte, hogy felkérte Bruno Le Maire mezőgazdasági és Jean-Louis Borloo környezetvédelmi minisztert, hogy e héttől kezdődően egy munkacsoport kezdje megvizsgálni e módszerváltás lehetőségét.



A Közös Agrárpolitika jövőjéről folytatott vita kapcsán Sarkozy azt mondta, azzal a feltétellel állt készen az uniós büdzsé e tételének csökkentésére, hogy a termelők tisztességes árakon fogják tudni eladni áruikat, és hogy a közösségi preferencia elve alkalmazásra kerül.



A Kiállítás alatt számos nyilvános, illetve kizárólag szakmai berkekből érkezőknek szervezett konferencia és kerekasztal beszélgetés is megrendezésre került. Kiemelhető az Agronómiai Kutatások Nemzetközi Kooperációs Központja (CIRAD) kerekasztal beszélgetése vagy az Alapítvány a Világ Mezőgazdaságáért és Vidéki Területeiért (FARM) élelmezésbiztonsági konferenciája. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a 8-as számú épületben idén is megrendezésre került, a kizárólag szakmabeliek által, előzetes regisztrációt követően látogatható a Sajt- és Tejtermék Kiállítás.





dr. Gúr Roland

 

Forrás: www.fvm.hu

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?