Mit tehetnek a „gazdasági katasztrófa sújtotta” övezetben élők?
Párizstól délkeletre, az elsősorban klasszikus szántóföldi kultúrák (őszi búza, árpa, cukorrépa, napraforgó, repce) termesztésével jellemezhető Seine-et-Marne megyében néhány gazdálkodó három évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az egyre bizonytalanabbá váló helyzetben megpróbálkoznak valami egészen új dologgal. A csapat élére aki szintén e kultúrák termesztésével foglalkozó Patrick Billard állt, és a hét gazda létrehozta a „Biomasse-environnement-systeme”[1] (biomassza-környezet-rendszer) névre keresztelt egyesületet, annak céljául pedig a Miscanthus termesztését, földolgozását és forgalmazását tűzték ki. Kezdeményezésük találkozott a helyi önkormányzat és annak polgármester-asszonya támogatásával – ő úgy gondolta, hogy egy „gazdasági katasztrófa sújtotta” térségben a mezőgazdaság lehet az egyik olyan tevékenység, ami lendületet adhat a helyi ipar leépülése és a munkanélküliség növekedése következtében stagnáló lokális gazdaságnak és növelheti a foglalkoztatottságot. Az elgondolást tett követte, és a Moret-sur-Loing közelében bezárt aprócska növénynemesítő állomás infrastruktúráját fölhasználva, mintegy 150 ezer eurós beruházással megindították vállalkozásukat. Céljuk, hogy néhány év alatt a helyi vállalkozásokkal közösen a teljes termékpályát lefedjék, és öt év alatt legalébb harminc munkahelyet teremtsenek.
Amikor egy korábban ismeretlen növény egyre népszerűbbé válik…
A hazánkban is mint lehetséges energianövényként ismert Miscanthus Franciaországban jelenleg már mintegy kétezer hektárt foglal el. A Párizsi-medencében élő hét gazdálkodó három évvel ezelőtt 13,5 hektáron megkezdte a Miscanthus x giganteus termesztését – az idén már 25 gazdánál összesen 172 hektáron díszlett ez a növény, jövőre pedig már 32 gazda alkotja majd a kört. A növényt először a második évben aratják, maximális hozamát a 7-8. vegetációs ciklusában éri el, és legalább 15 évig a helyén marad. A környezetvédők ellenállását sikerült eloszlatniuk azzal, hogy az általuk választott fajhibrid magról nem szaporítható, a rizómával való terjedése pedig könnyen kordában tartható, így nem minősül invazív fajnak, azaz özönnövénynek. Mostanra sikerült a szaporítással és telepítéssel kapcsolatos problémákat is megoldaniuk, a növégy rizómája ugyanis nagyon érzékeny a kiszáradásra, ha a fölszedést követő 48 órán belül nem kerül újra talajba, elpusztul - ezért is lehet mechanikai úton könnyen kordában tartani.
Amikor a siker több más ágazat mélyreható szerkezeti változásaitól is függ
A gazdálkodók tisztában vannak azzal, hogy vállalkozásuk csak makkor lehet sikeres, ha minél több terméket készítenek a növényből és képesek változatos értékesítési csatornákat kiépíteni. Ezért az energetikai célú hasznosítás mellett rövid idő alatt kifejlesztettek két új terméket, a lóalmot és a kertészeti mulcsot. Ez utóbbi nem igazán különleges, hiszen erre a célra szalmát, fenyőkérget, faaprítékot egyaránt lehet használni, ám nagy előnye, hogy a fenyőkéreg-mulccsal ellentétben nem savanyítja a talajt, nagy nedvszívó és víztartó képessége miatt pedig úgy a felszínen, mint később a talajba dolgozva javítja a körülötte lévő növények vízháztartását. A lóalom már egy sokkal érdekesebb termék, ami elválaszthatatlan a régió lóállományától és Loire-völgyi gombatermelőktől. A Párizs délkeleti vonzáskörzetében tartott lovak alól ugyanis évente mintegy 60-70 ezer tonna szalmaalapú istállótrágya kerül ki, amiből 40-50 ezer tonnát eddig a Loire-völgyi gombatermelőkhöz szállítottak. A hagyományos gombatermesztés azonban egyre inkább a múlté lesz, és az egyre nagyobb mennyiségben fölöslegessé váló istállótrágya elhelyezése nagyon komoly probléma. A Miscanthus-apríték viszont sokkal kisebb mennyiségben is képes ugyanazt a szerepet ellátni, mint a szalma, szerkezeti fölépítésének köszönhetően kiváló nedvszívó, így egyre kedveltebb a kis és nagy ménesek körében.
Diverzifikáció, túlzások nélkül
A gazdák szerint a kultúra stabil, kiszámítható bevételt jelent, kiváló a meglévő vetésszerkezet mellett a több lábon állás biztosítására - a kora tavaszi betakarítás miatt pedig például javítja az ilyenkor munka nélkül álló járvaszecskázók kihasználását. Óva intenek azonban attól, hogy egy-egy gazdaság nagy felületen gyakorlatilag csak erre rendezkedjen be – ez a növény nem ezt a célt szolgálja, nem szabad, hogy konkurenciát teremtsen az élelmiszer-termelésnek.
_______________________________________
[1] http://www.bes-site.fr/
Somogyi Norbert, TéT attasé
Forrás: www.fvm.hu
