A Világ és Európa számos országában a legfontosabb mezőgazdasági és környezeti veszélyt a vízhiány jelenti. A helyzet egyre romlik, mivel a vízigények növekednek, mialatt a rendelkezésre álló vízkészletek csökkennek. A túlzott mértékű kitermelés, a szennyezés, az egyenetlen elosztás és az irányítási hiányosságok, a különböző ágazatok között vízhasználati konfliktusokhoz vezetnek. A termelés kockázata rendkívüli módon növekszik.A mindig több élelem előállítása, az egyre növekvő népesség igényeinek kielégítése állandó kihívást jelent.
Jelenleg kb. 800 millió ember éhezik a világon, ebből 200 millió gyermek és 2,6 milliárd ember él vízínségben. 2030-ban közel 9 milliárd ember él majd a Földön. Afrikában a víz több ember haláláért felelős, mint a malária, az AIDS és a háborúk együttvéve. A Föld 1,4 milliárd köbkilóméternyi vízkészletének csupán 2,7%-a édesvíz. Az édesvízkészlet 96%-a felszín alatti és a 4 % felszíni édesvíz csak 0,6%-át hasznosíthatjuk!
Milyen esélyeink és eszközeink vannak arra, hogy a növekvő népességet el tudjuk látni vízzel és élelmiszerrel, úgy hogy közben biztosítsuk a vizek jó állapotban tartását? Az egyik eszköz biztosan a vizek jobb, hatékonyabb és céltudatosabb hasznosítása!
Magyarország - a fejlett országokhoz viszonyítva - a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészletek kihasználása terén még hatalmas tartalékokkal rendelkezik.
A vizek hasznosításának ügyét a szakemberek évszázadok óta hazánkban is úgy látták, látják, hogy az nemzeti ügy, a nemzet felemelkedésének fontos eszköze és ennek megfelelően kell kezelni. Ahol például eredményes öntözéses gazdálkodást folytattak a világban, ott az ember ki tudta terjeszteni birodalmát, el tudta tartani a lakosság növekvő lélekszámát, jobb egészségügyi feltételeket tudott biztosítani és kulturálisan is nagy haladást ért el.
A 2000-es évtized elején a szárazföldi és tengerparti vizek védelme mellett a jelentős károkat okozó európai árvizek és aszályok ügyével bővült az EU víz-politikája, különösen az aszály és vízhiány kezelésére vonatkozó közlemény és munkaprogram nyilvánosságra hozásával.
A világ már felismerte és az 5. Víz Világ Fórum (2009. március, Isztambul) egyik kiemelt megállapítása volt, hogy a vizekre hatással lévő és a vízgazdálkodást érintő kérdések jelentős része nem a vízgazdálkodási szektoron belül keletkezik, ezért megoldására is másutt kell keresni a választ.
A társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését, a vízkészletek fenntartható fejlődésnek megfelelő mennyiségi és minőségi védelmét csak a különböző politikák, stratégiák és fejlesztési tervek egyidejű figyelembe vételével – integrálásával – lehet megoldani. Az integrálás szükségessége – az integrált vízgazdálkodás igénye - nem valamiféle sajátos európai adottság, hanem az egész világ közös problémája.
Az elmúlt 30 évben az aszályos időszakok száma és intenzitása jelentős mértékben nőtt az Európai Unió tagállamaiban. Az aszálykáros területek nagysága és az érintett lakosok száma 1976 és 2006 között 20 százalékkal nagyobb lett. Az egyik legsúlyosabb aszály 2003-ban volt, amikor több mint 100 millió embert és az EU területének harmadát érintették az aszálykárok. Az európai gazdaságot ért károk nagysága elérte a 8.7 milliárd eurót. Az elmúlt 30 év aszály kárait 100 milliárd euróra becsülik. Az éghajlatváltozás következtében a helyzet még tovább romolhat és így az EU számára is magas prioritású ügy lett egy hatékony vízhiány- és aszály-kockázat kezelési stratégia kidolgozása.
Az FVM stratégiai kérdésnek tekinti a vízhiány és szárazság ügyét és a problémák megoldásának kezelését. Fontos, hogy a mezőgazdaság szerkezetének és támogatási rendszerének átalakítása során, a magyar mezőgazdasági termelés hatékonyságának növeléséért és versenyképessé tételéért kiállók és tenni akarók kiemelten kezeljék a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakfeladatokat.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek biztosítani képesek a hazai mezőgazdaságban a versenyképességet, a termelés stabilitását, a káros hatások elleni védettséget.
Minden jel arra mutat, hogy a következő időszakban a legfontosabb kérdések az elegendő élelmiszer előállítása és víz biztosítása lesznek.
Rendkívül fontos ezért, hogy a gazdasági szempontokon túl, sőt azokat megelőzve, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozott intézkedéseinek végrehajtása mentén a szakmai szempontokat is kellő súllyal szerepeltessük a támogatási rendszerekben.
Ennek megvalósításához minden szakember támogató tudása és segítsége, a rendelkezésre álló eszközök okszerű és hatékony használata és valamennyiünk együttműködése és segítsége szükséges!
FVM - Sajtóiroda
Forrás: www.fvm.hu
