Az első szövetkezetek a 19. század közepén jöttek létre. 1947 után azonban a szocialista diktatúra erőszakos államosítása rossz emlékeket hagyott a gazdákban. Ezért, a mai napig folyamatosan csökken a számuk. Míg tíz évvel ezelőtt még több, mint hatezer, ma már alig négyezer szövetkezet létezik Magyarországon. Pedig Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke szerint ebben az együttműködési formában könnyebben boldogulhatnának a gazdálkodók.
- Nem tőkevezérelt a szövetkezés. Egyéni akaraton, önkéntességen alapul, a saját gondolataikat, tudásukat, vagyonukat viszik be a termelők. Természetszerű, hogy egy ilyen közösség teljesen másképpen vizsgálja a körülményeit, az egymáshoz való viszonyukat. Tehát itt nem a piac, a profitorientáltság a vezérelv, hanem a tisztesség, az őszinteség, és a megbecsülés. Én úgy érzem, hogy ezek ma elkerülhetetlenül előtérbe hozzák az embereknek a cselekvőképességét, és talán ez vezet arra, hogy könnyebben átvészelik a nehézségeket.
A vidék fejlesztésének fontos eleme a gazdaság élénkítése. Szépülnek a települések az uniós támogatásoknak köszönhetően, a gazdaság azonban nem fejlődik - mondta Harangozó Gábor. A szociális innovációért felelős miniszterelnöki megbízott szerint éppen ezért kell a gazdáknak a nyugati szövetkezetek példáját követni.
- Az teljesen életképtelen dolog, hogy a háztájiban megtermelt gyümölcsöt, zöldséget valaki közvetlenül tudja értékesíteni. De, ha ezek az emberek egy szövetkezetbe tömörülnek, minden megváltozik. Ha van egy termékház, ahova be lehet vinni a száz tojást, a két disznót, vagy az egy zsák krumplit, és ez a termékház, mint a szövetkezet része feldolgozza, és a kiskereskedelmi forgalomban értékesíti, - vagy ha elég nagyok, akkor tudnak tárgyalni a nagy multinacionális szupermarketekkel is, hogy oda is bekerüljenek - akkor már életképessé válik a rendszer.
A munkahelyteremtés egyik kézenfekvő módja a szociális szövetkezetek létrehozása. A szociális szövetkezetekhez jelentős európai uniós támogatások is társulnak, ráadásul végezhetnek gazdasági tevékenységet, amiből bevételük származik. És az évek alatt a szociális foglalkoztatásból profi gazdaságot űző gazdálkodó szervezetek jöhetnek létre. Európában sok pozitív példa van arra, hogy a szociális szövetkezetekből hogyan alakultak ki a világ legnagyobb csomagküldő szervezetei.
A magyar gazdálkodók számára kiváló példaként szolgálhatnak az osztrák szövetkezetek. Somogyi Balázs, a Burgenlandi Agrárkamara alelnöke szerint egyszerű a hatékonyság receptje.
- Fontos, hogy az emberek bízzanak meg egymásban, bízzanak meg a szövetkezet vezetőségében, és válasszanak kompetens embereket a fontosabb pozíciókba. Legyen egy jó elnök, legyen egy jó menedzser, és ami a legfontosabb, hogy a farmerek állítsanak elő első osztályú árut. Hozzáteszem azt is, hogy manapság az agrárpiacon boldogulni rossz áruval nem lehet, közepes áruval nehéz, jó áruval nem probléma.
Somogyi Balázs szerint nem a konkurenciát, hanem a partnert kell egymásban látniuk a gazdáknak. Együttműködve hatékonyabban tudják az érdekeiket képviselni.
- Az a farmer, aki 5 vagy 10, vagy 20 hektáron gazdálkodik speciális termékkel, túl gyenge lenne ahhoz, hogy saját maga értékesítsen, a kereskedelem kihasználná az ő gyengeségét. Ausztriában több mezőgazdasági szektort is a szövetkezetek uralnak. Például a gabonafelvásárlás 70 százaléka, a cukorrépa- és a tejipar teljes egésze szövetkezeti kézben van.
Forrás: Gazdakör
