Minden rendelkezésünkre álló eszközzel védjük a természetet – ez volt a mottója annak a konferenciának, amelyet „Informatika és műszaki megoldások a mezőgazdaságban” címmel a közelmúltban rendeztek Budapesten, a Mezőgazdasági Könyvtárban.
- Mi a magunk módján próbáljuk azokat a műszaki eredményeket és informatikai megoldásokat, alkalmazási területeket bemutatni, amelyeket a mezőgazdaságban tevékenykedők tudnak hasznosítani – kezdi a beszélgetést dr. Németh Veronika főszervező. - Vegyszer kontra természetes anyagok, lélegző talaj, bögölycsapda, épületvezérlés – csak néhány cím a programból. És még egy, a napsugárcsapda, azaz a napkollektor. Ezzel az ingyen rendelkezésre álló energiával ma még csak melegvíz állítható elő, de ez sem kevés. Már csak azért is foglalkozni kell vele, mert fosszilis energiából, nyersolajból annyit használ fel az emberiség egy év alatt, amennyi 500-600 év alatt képződik. A napsugár, ez a korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás környezetbarát módon, 60-90 százalékos hatásfokkal alakítható melegvízzé. Egy négyzetméternyi repceföldön 6 deciliternyi biodízelt lehet előállítani. A belőle nyerhető energiának egy négyzetméter napkollektor több ezerszeresét adja, ráadásul nem a szántóföldön, hanem a háztetőn. Az sem mellékes, hogy a napkollektorok ára évről évre csökken.
Mit jelent az, hogy az egész előadássorozatot az öko-szemlélet hatja át?
- Nagyon sok tevékenységet úgy is el lehet végezni, hogy azzal ne csináljunk kárt a környezetünknek. Azok a technikai megoldások, amik most szinte nap, mint nap a kezünk ügyébe kerülnek, 20-30 évvel ezelőtt nem álltak a rendelkezésünkre. Élni kell velük, egy kicsit másképp szervezni a munkákat és akkor még nagyobb hasznunk lehet. Kemikáliák helyett gombával is permetezni lehet a talajt, állítják a Trifender nevű, mikrobiológiai termésnövelő készítmény kifejlesztői. Minden talajon, minden növényi kultúrában alkalmazható, de elsősorban gyenge talajadottságú területekre ajánlják.
Műszaki tartalmát tekintve a bögölyökkel kapcsolatos előadás mindenképpen figyelemre méltó volt.
- A böglyök károkozása mind a szarvasmarha-tenyésztőknél, mind a lótenyésztőknél komoly gondot okoz – veszi át a szót dr. Szemes Péter Tamás, az MFKK vezető fejlesztőmérnöke. - A bögöly képes átszúrni a lónak, illetve a szarvasmarhának a bőrét, és ezekkel a sebekkel utat engednek a legyeknek. Sajnos, a böglyök elég komoly vérveszteséget is okoznak.
- Az önök megoldásának mi a lényege?
- A böglyök kedvenc helyüket, a vízfelületeket úgy találják meg, hogy kihasználják a vízfelület polarizációs képességét. A mi csapdánk imitálja ezt a vízfelületet, a böglyöket odavonzza, és természetesen ott is ragadnak.
Forrás Gazdakör
