Az Akadémia szerint a biotechnológia alkalmazása lényeges – bár nem feltétlenül univerzális, és idővel csökkenő - környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járt az amerikai gazdákra nézve, amennyiben a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott hagyományos fajtákkal vetjük össze.
A NAS tanulmánya megállapítja, hogy a GMO-k növények általánosságban kevesebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint a hagyományosan termesztett, nem GMO fajták. A HT (gyomirtó rezisztens) fajták esetében a gazdálkodók általában a glyphosate gyomirtó alkalmazására tértek át, mely a gyomirtók többségével ellentétben nem jár lényeges károsító hatással az állatvilágra, a talajra és vízminőségre. Azonban a glyphosate és a HT-fajták széleskörű alkalmazása következtében eddig 9 gyom fejlesztett ki ellenállást a gyomirtóval szemben1996 óta, míg hagyományos vetőmagot alkalmazó területeken 1974 óta összesen 7. 1996 óta a glyphosate aktív hatóanyagának egységnyi, szójababbal vetett területre jutó alkalmazása például hatszorosára nőtt, míg az egyéb gyomirtóké tizedére csökkent. A HT fajták alkalmazása továbbá hozzájárult a csökkentett talajműveléses (conservation tillage) gazdálkodás elterjedéséhez, és a talajerózió csökkenéséhez. A NAS szerint a HT fajták és a csökkentett talajműveléses gazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatára további kutatások szükségesek.
A rovarirtó-használat csökkent a Bt (Bacillus thuringiensis toxint termelő, és meghatározott rovarokkal szemben ellenálló) fajták elterjedésével, és ez a folyamat kedvező hatást gyakorolt a környezetre és az élővilágra. A Bt fajtákkal szemben kifejlesztett rezisztencia eddig lassú volt, és csak kis gazdasági, illetve agronómiai következményekkel járt; mindezidáig összesen 2 rovarfaj fejlesztett ki ellenállást a Bt fajtákkal szemben.
Kukorica és szójabab esetében a gének vadon élő fajtákra történő átöröklődése az USA-ban nem igazán fordult elő, azonban a GMO-mentesség piaci előnyeit kihasználni igyekvő gazdák számára azonban a GMO-szennyezés igen komoly probléma a szigorú toleranciaszintek miatt. Az Akadémia szerint a megoldás nem a GMO-mentes termelők védelmében, hanem a toleranciaszintek enyhítésében keresendő.
A GMO-vetőmagokat használó farmerek gazdasági előnyei rendszerint – de nem minden esetben - meghaladták a technológiai költségeiket. A költséghatékony és rugalmas gyomirtás, valamint a kártevők által okozott kisebb terméskiesés miatt a művelés költsége relatíve alacsonyabb, míg a hozam rendszerint magasabb volt a hagyományos vetőmagok alkalmazásával történő összehasonlításban. A GMO fajták termelői árakra gyakorolt hatása nem teljesen világos. A GMO vetőmagokat elsőként alkalmazó amerikai farmerek általánosságban gazdasági előnyt könyvelhettek el olyan országokkal szemben, ahol ezt a technológiát később fogadták csak el. A GMO-k gazdasági hatását a GMO-t nem alkalmazó termelők és az állattartó telepek működésére még tovább kell vizsgálni. A keresztbeporzás csökkentheti azon nem GMO-termelők termésének értékét, akik a biotechnológia-mentességet megkívánó külföldi piacokra értékesítenek. E jelenség gazdasági hatásainak mértékét azonban nem vizsgálták az utóbbi 5 évben.
A GMO-növények elterjedése társadalmi hatásainak vizsgálatára a tudomány mindezidáig nem fordított kellő figyelmet. A tanulmány szerint a korábbi kutatások arra utalnak, hogy a termelők egyes csoportjai (például a kevéssé hitelképes, kisebb piacokra termelő farmerek) kevéssé voltak képesek profitálni a biotechnológia előnyeiből. Ezen kívül az utóbbi időben hallhatóak voltak olyan hangok, hogy a hagyományos vagy csak egyetlen módosított gént tartalmazó fajtákhoz való hozzáférés a termelők egy része számára beszűkült.
A NAS több ajánlást is tesz tanulmányában:
• A gyomok ellenállóvá válása egy komoly potenciális kockázat, amely arra késztetheti a termelőket, hogy visszatérjenek a hagyományos talajműveléses gazdálkodásra, és a glyphosate-nál mérgezőbb permetszereket használjanak. Ezért a gazdáknak komplex és diverz gazdálkodási, növényvédelmi gyakorlatot kell folytatniuk, amelynek része például a gyomirtó-rotáció. Ezért kormányzat, egyetemek, termelők és a biotechnológiai cégek együttműködésére van szükség egy költséghatékony rezisztencia-kezelési program létrehozásához, és egy hatékony növényvédelmi gyakorlat elterjedéséhez.
• Az illetékes szövetségi és állami ügynökségek számára biztosítani kell a megfelelő költségvetési forrásokat, hogy a GMO-növények vízminőségre gyakorolt hatását megvizsgálhassák.
• A GMO-növényfajták elterjedésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak empirikus vizsgálata nem tartott lépést a technológiai fejlődéssel. Ezért ezek felméréséhez és nyomonkövetéséhez megfelelő forrásokat kell rendelni a kutatóintézetek részéről.
• A biotechnológia az eddigieknél több növényfaj, illetve tulajdonság tekintetében is alkalmazható lehetne, és hozzájárulhatna egyéb közjavak előállításához is. Azonban a biotechnológia ipar számára kevés az ösztönzés, amennyiben az így előállított többlet kutatás-fejlesztésének költségeit a farmszektorban realizált bevételük nem fedezi. Ezért kormányzati támogatás szükséges a kutatóintézeteknek, hogy olyan GMO-növényeket fejlesszenek ki, amelyek értékes közjavak megteremtéséhez járulnak hozzá, de a piaci potenciál nem támasztja alá a privát szektor ilyen irányú befektetéseit. A tanulmány a fentieknek megfelelő kategóriába sorolja például a nitrogén- és foszfor-hatékony, a szárazságtűrő, a magas tápanyagtartalmú és egészséges, a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodó és a megújuló energia előállítására kiemelten alkalmas növényfajták előállítását.
Bővebben: http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=12192
________________________________________
[1] A National Academy of Science-nek 2100 amerikai és 350 külföldi társult tagja van, melyek összesen mintegy 200 Nobel díjat nyertek.
Dr. Tóth Attila
Forrás: FVM
