A jelenlegi válságos helyzetből csakis közös összefogással lehet kilábalni – mondta Halász Gábor, a házigazda Kiskutas polgármestere. Úgy fogalmazott: évek óta azt mondják a falvak vezetőinek, hogy még egy évet kell kibírni féllábon, de a kistelepülések polgármesterei kénytelenek évek óta egy lábon állni. Kiskutason a helyiek a pénztelenség láttán összefogtak, és szabadidejükben a saját pénzükön kezdték el felújítani a település középületeit.
A konferencia résztvevői közül többen hangsúlyozták: fontosak a pályázati lehetőségek valamennyi település számára, azonban egyre több az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került falu, amelyek képtelenek arra, hogy előteremtsék a sikeres pályázathoz szükséges önrészt.
- Ha a lehetőségek a termelésre, az állattenyésztésre az önfenntartást szolgálják, akkor az szép lassan elkezd generálni egy olyan folyamatot, aminek eredményeképpen a magyar falu, a magyar vidék újraéledhet – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. - Ilyen példákat szeretnénk bemutatni. Szeretnénk levezetni azt a folyamatot, hogy miként jutott ebbe a helyzetbe a magyar vidék, a magyar falu. No és még egy dolog: nem a települések száma sok, hanem a feladatok nincsenek jól elosztva, és a lehetőségek nincsenek jól kihasználva.
„Falun élni jó, csak nehéz” – hangsúlyozta Manninger Jenő, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke. A falusi turizmus nagyon sokat romlott az elmúlt évek során, ráadásul egyre több kistelepülésről költöznek el a fiatalok. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a városban dolgozók számára a rossz közlekedés is gondot okoz, hiszen sokaknak fizetésük nagy részét a munkába járásra kell költeniük.
A közgyűlés elnöke szerint azonban nem szabad lemondani a vidékről.
- A kisfalvakban megvan a túlélés ösztöne. Az ott élő emberek megtalálják a módját, hogyan kell élni a kisközösségekben. Ha egy kis segítséget kapnának, akkor ezek a közösségek túl tudnák élni ezt a válságot.
Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke azt próbáltam érzékeltetni, hogy nem pénzügyi, nem közigazgatási, nem jogi, nem is gazdasági, sokkal inkább gondolati, emberségi, erkölcsi alapja van a változásnak.
A konferencián a Magyar Önkormányzatok Szövetsége falumegújítási programját is bemutatták. Eszerint a kistelepülések jövője az önellátó-képesség fokozásában, a hazai termékek részarányának növelésében, a közbiztonság javításában és az önfoglalkoztatás erősítésében rejlik.
- A kistelepülések, a falvak megújulásának az egyik alapvető feltétele lehet - vagy ezt segítené elő - az öngondoskodás, az önfoglalkoztatás, az önfenntartó-képesség megerősítése – mondta Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége főtitkára.
Baranyi István, Pusztaföldvár polgármestere szerint vissza kell nevelni az embereket az említett életformára, de a gyermekeinket mindenképpen így kell felnevelnünk. Túl ezen törvényi lehetőséget kellene teremteni arra, hogy az, aki önfenntartó életformát él, annak meglegyen a megfelelő társadalombiztosítási státusza, és az adóterhek alól mentesüljön.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt tervezi, hogy a mostani, valamint egy korábban tartott konferencia során elhangzott véleményekből és ötletekből összeállítanak egy javaslatcsomagot, amit eljuttatnak az új kormányhoz, hiszen az a magyar vidék mielőbbi fellendülését segítheti.
Forrás: Gazdakör
